2024. október 8., kedd
Társszerzős konferenciaközleményünk a „Tájtörténeti kutatások 2024” kötetben
2024. október 6., vasárnap
‼️ Közeleg a döntő - Hédervári vetélkedő‼️
2024. október 5., szombat
A Less Nándor Emléktúra Geotóp Napján a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpontban várjuk a túrázókat
Dr.
Sütő László tanár úr (EKKE TTK FKI) megtisztelő megbízásából a Less
Nándor Emléktúra Geotóp Napján a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei
Cserépfalun, a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpontban (a 6. állomáson)
várjuk a túra résztvevőit. A főképp vulkanikus kőzetekből felépülő
Bükkalján a festői Hór-völgy és az ősember kiállítóhely a
legtökéletesebb helyszíne a környék földtani felépítését jellemző
kőzetek bemutatásának. (További információ: https://nomegalljcsak.hu/)
2024. szeptember 29., vasárnap
Zajlik a Hédervári vetélkedő
Hédervári Péter, a hazai planetológia úttörője emlékére
Coolstarz Csillagászati Szakkör - Rezsabek Nándor ScienceBlog - Planetology.hu - Hédervári Péter emlékgyűjtemény - Tudományos Újságírók Klubja
2024. szeptember 22., vasárnap
Tudományos kalandozások. 2024.09.21. Szentbékkálla. Ereszvény
2024. szeptember 18., szerda
Tudományos kalandozások. 2024.09.14. Budapest, XI. ker. ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettár
2024. szeptember 16., hétfő
Tudományos kalandozások. 2024.09.07. Ipolytarnóc. Ipolytarnóci ősmaradványok
Amikor a Borókás-árokba leereszkedve elindulunk a Geológiai tanösvényen, VALÓBAN az az érzésünk, hogy a miocén korba csöppentünk vissza. Dús a vegetáció, a lombkoronaszint szinte összezáródik, az erdő félhomályba vész. Feltárulnak az Ipolytarnóci ősmaradványok. Elsőként a Paratethys sekélytengeri környezetében leülepedett iszapból képződött homokkő, mely cápafogas rétegéről híres. Az ezeket egykoron megkövült madárnyelvként árusító helybeli ifjak, ha ismerték is volna valódi eredetüket, akkor sem hitték volna el az akkor ép ésszel elképzelhetetlen, utóbb feltárt tudományos eredményeket. Az út során szintén feltáruló, a vulkánkitörések által mindent befedő riolittufa rétegsorok joggal teszik Ősvilági Pompejivé a napjainkban nyugodt és békés nógrádi tájat. Fenyőerdejének szálfái valamikor a 100 m-es magasságba törtek. Ránk maradt megkövült maradványai így is vaskosak és több méter hosszúságúak. A Kubinyi Ferenc munkásságával megkezdődött, közel két évszázados leletmentés eredményeképp Ipolytarnócon ezek in situ tanulmányozhatók. A méltán híres ősállat-lábnyomok védőépületének oltalmában a mának is bemutatkozik a szarvatlan ősorrszarvú, a krokodil, a miocén kis- és nagypatás, a rozsomák, a hírhedt ál-kardfogú fenevad, a fura küllemű medvekutya, sőt a varánusz is. Valóban, „Expedíció az időben”, ahogy Tasnádi Kubacska András is megírta, és ahogyan többek között Kordos László professzor maradványait feltárta.
Az 1954-től országos jelentőségű, egyedi védelem alatt álló, összességében 510 ha-os természetvédelmi terület 200 ha-ján bebarangolhatjuk továbbá - és többek között - a Miocén erdőt, a Kőzetparki, valamint a Biológia tanösvényeket, illetve átsétálhatunk a frissen renovált Lombkorona tanösvényen. A miskolci Pannon-tenger Múzeum kiállítása mellett a Bükkábrányi fás csarnokban tekinthetők meg a lignitbányában lelt méltán világhíres mocsári fenyők. Látogatóközpontjában kiállítások várnak, vásárolhatunk a gazdag kínálatú ajándékboltban, majd végigizgulhatjuk a Miocén park egykori életét 4D-s mozijának kiválóan animált filmjében. A Lombkorona kávézóban pedig étkezni is lehet. Ezúton is köszönjük az Ipolytarnóci ősmaradvány természetvédelmi terület látogatóközpont munkatársainak (továbbá a fenntartó Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak) a sajtóbelépés lehetőségét, a kedves fogadtatást, a releváns infókat. További általános és tudományos ismeretterjesztő jellegű információk és tartalmak, valamint hírek a https://www.osmaradvanyok.hu/ és https://www.facebook.com/ipolytarnoci.osmaradvanyok linkeken olvashatók.
2024. szeptember 12., csütörtök
Cikkem - hátsó borítóképem a Balázs Dénes centenáriumon az Élet és Tudományban
Legújabb népszerűsítő írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 79. évfolyamában járó Élet és Tudomány hetilapjának szeptember 13-án megjelenő 2024. évi 37. lapszáma közli.
Ebben rövid cikkben és hátsó borítóképen a jeles geográfus, utazó, Magyar Földrajzi Múzeum alapító Balázs Dénes születésének centenáriumán a neki szentelt érdi kiállítást, továbbá az általa megálmodott intézmény udvarán álló egész alakos szobrát mutatom be.
2024. szeptember 7., szombat
Tudományos kalandozások. 2024.09.01. Monostorapáti-Szentbékkálla. Kopácsi-hegy
Monostorapáti külterületi szőlőbirtokai között indul a vastag (piros) "T", azaz a "tanösvény" turistajelzés a 304 m magas Kopácsi-hegyre. Szüret ideje ez, így a gazdák kedvesen mézédes szőlővel kínálnak minket. A célpont esetében látszólag egy jelentéktelen, "exportból visszamaradt" bazaltvulkánra gondolnánk. Pedig korántsem erről van szó. Sőt, dobogós rekorder a maga nemében, hiszen a szakirodalmi források alapján 2,61 millió évével ez a Magyarország területén a második legtovább működött tűzhányónk. Sajnálatos módon elhagyott házak és illegálisan lerakott hulladékhalmok mellett visz az út. Az egyik düledező épületből váratlanul európai őz ront elő, arrébb a sűrű cserjeszint ellenére is kecsesen üget el egy európai dámvad. A Kopácsi-hegy másik különlegességét a már Szentbékkálla területére eső krátertava adja. Ha ez nem is egyedi, hiszen a környéken többet is fellelni, mégsem gyakori mai határaink között. Sajnos, mivel a Füzes-tó vízutánpótlását kizárólag a csapadék biztosítja, az extrém idei nyár miatt ezúttal szárazon találjuk.
2024. szeptember 5., csütörtök
‼️ Határidők meghosszabbítása - Hédervári vetélkedő‼️
Az I-II-III. forduló megoldásainak új, meghosszabbított beküldési határideje:
2024. október 5.