2019. szeptember 16., hétfő

Meteorit-tektit-impaktit ajándékcsomag érkezett



A napokban posztolt, a planetológiai relikviagyűjtemény holdi bélyegekkel történt bővüléséről szóló blogbejegyezésem ikertestvére ez a mostani. Ezúttal azonban meteoritok-tektitek-impaktitok játsszák a főszerepet. Év végén lesz 10. esztendeje eme gyűjteményi részem megalapításának. A mostani csomag pedig egyfajta előajándéknak is tekinthető. Kereszty Zsolt, a téma szakavatott ismerője, a hétköznapi és különleges meteoritok egyaránt értő közvetítője jóvoltából érkezett meg a képen is látható ajándékcsomag. Személyes kézbesítése miatt ráadásul egy remek beszélgetéssel is párosult, amit legalább annyira köszönök Zsoltnak. De lássuk, miket is rejtett a doboz, melynek darabjait stílszerűen egy marstérkép előtt kaptam szépen kicsomagolva lencsevégre.

Van itt kérem történelmi magyar meteorit, a Kaba és a Mocs képében! Utóbbi ráadásul egy olvadási kérges fragment, amely még értékesebbé varázsolja. Jellegzetes nyomáskúp szerkezetet mutató impaktit a 3,8 km-es németországi Steinheim-kráterből, amely remekül kiegészíti a nyáron a Meteoritkráter Expedíció által gyűjtött anyagot. Ebből is látszik, egységben az erő! Zsolt ezévi amerikai útjáról többek között a 13 km átmérőjű Sierra Madera asztroblém impaktitdarabja. Egy algériai NWA XXX kondrit, melynek különlegessége, hogy szemrevételezhetően megkülönböztethető a sivatagi körülmények közötti földbe süllyed, valamint felszín feletti részének eltérő struktúrája. A meteoritbecsapódások eredményeképpen kirepülő, megolvadó, majd újból megszilárduló földi kőzetekből képződő, lelőhelyéről, a Fülöp-szigetekről filippinitnek keresztelt tektittípus már-már múzeumi példány minőségű darabja. Végezetül egy unikális meteor altípus képviselője, a Zsolt által klasszifikált NWA 12692  jelzetű LL3.00 kondrit, melyről bővebben a Planetology.hu portálon olvashatnak az érdeklődők (http://www.planetology.hu/egy-nem-mindennapi-meteoritrol/).

2019. szeptember 14., szombat

A holdkutatás bélyegcsodái

 

Planetológiai relikviagyűjteményem holdi szekciója ismét bővült. Nem is akármilyen a felhozatal! Gyűjtőként ezek a legszebb és legizgalmasabb pillanatok. Bélyegívek, bélyegblokkok, első napi bélyegzővel ellátott borítékok. Tartalmilag pedig holdi kavalkád. Az Apollo-, a Luna-, a Ranger, továbbá egy bélyeg erejéig még legendás Zond-program is képviselteti magát.

Tényleg csak szemezgetve: A valaha volt első holdszonda, a Luna-1. Az első puha leszállást végrehajtó Luna-9. Ez nemcsak bélyegen, de borítékra is nyomva! Az Apollo-11 első magyar kiadású bélyegblokkja és feliratozott borítékja! Az akkori viszonyok között gyorsan, a történelmi leszállást követően alig egy hónapon belül nyomva, kiadva, pecsételve, az egykori gyűjtőhöz eljuttatva! Az Apollo-16 misszió televíziós felvételeket imitáló íve. Szívem csücske, a Zond-program első eresztéséből az 1965-ös Zond-3 egy 2,5 Ft-os bélyegen.

Talán érthető, hogy elnézegetem még egy kicsit 😊🚀🌙📩

2019. szeptember 4., szerda

Találkozunk a Kutatók Éjszakáján Várpalotán!

A Kutatók Éjszakáján (2019. szeptember 28., 21:00) a Bakonyi Csillagászati Egyesület (BCsE) várpalotai csoportjának (PACSi) meghívására "Folytatódtak a Meteoritkráter Expedíció kalandjai" címmel tartok előadást Várpalotán, a Jó Szerencsét Művelődési Központban (8100 Várpalota, Szent István út 14.).

A 21:00 órakor kezdődő prezentációm "főszereplői" a kutatási-ismeretterjesztő projekt eddigi eredményei mellett a 15 millió éve kisbolygó és holdja ütötte, Bajorország és Baden-Württemberg határán fekvő Ries és Steinheim impakt kráterei lesznek.

A továbbá Farkas Bertalan, Szabó Róbert és Kiss Tamás alkotta illusztris előadói kör fémjelezte este 17:30-as, az ezidáig egyetlen magyar űrhajóssal folytatott pódiumbeszélgetésen is találkozhatnak velem az egyesületi/helyi csoport tagok és szimpatizánsok, valamint környékbeli Olvasóm!

2019. szeptember 1., vasárnap

Csillagászat(történet)i kalandozások. 2019.08.31. Pomáz, Nikola Tesla utcanév- és emléktábla

Széles e hazában mindösszesen egyetlen közterület viseli a zseniális fizikus-mérnök-feltaláló, Nikola Tesla (1856-1943) nevét. A Pest megyei kisvárosban, Budapest szomszédságában, Szentendre árnyékában, a Pilis lábainál - Pomázon. Felirata a település történetében meghatározó szerb nemzeti kisebbség anyanyelvén is tájékoztat.

Tesla számtalan nevéhez fűződő kísérlet, találmány, műszaki fejlesztés mellett a Napból érkező rádióhullámokat is észlelni próbálta, így a tudománytörténet a rádiócsillagászat egyik úttörőjeként is számon tartja. S bár tény, egész lénye szinte egy mások dimenzióban mozgott, személyére és munkásságára komoly áltudományos réteg rakódott. Feladatunk, hogy ezt legalább köreinkben próbáljuk eltávolítani. 

A helytörténeti kutatások alapján viszont tény, hogy a 19. század végén két alkalommal, 1881-1882-ben, valamint 1892-ben is tiszteletét tette tehetős pomázi szerb rokonainál, a mára gyalázatos állapotú egykori Luppa házban. Az utcanév mellett a Luppa Vidor utcában erre emléktábla hívja fel a településen nyitott szemmel járok figyelmet.

2019. augusztus 19., hétfő

Guman 99+

 

Kereken két évtizedes tudományos újságírói működésem legelső, valamint ezidáig legutolsó írása is csillagászattörténeti témájú. Sőt, egy időben a fősodort is ez jelentette. Volt itt egykori csillagvizsgáló, antik műszer, bedarált civil szervezet, szépreményű vidéki szakkör - s számtalan nagyszerű szak- és amatőrcsillagász. Ha a két évtizedből a két legvarázslatosabb interjúalanyt kellene megnevezni, Ponori Thewrewk Aurél (1921-2014) és Guman István (1919-) lenne az. Megadatott, hogy mindkettőjükkel rendszeresen találkozhattam, sok-sok beszélgetés van mögöttünk.

Papírra vetve Guman Istvánnal a Meteor 2006/10. (online: http://meteorarchiv.mcse.hu/2006/Meteor-2006-10.pdf) és a Természet Világa 2014/10. (online: https://epa.oszk.hu/02900/02926/00022/pdf/EPA02926_termeszet_vilaga_2014_10_466-467.pdf) folyóiratszámában olvashatóak.

Guman István köztünk van... szinte hihetetlen, de még a Trianon előtti Erdélyben született 1919-ben. Most 99, lassan 100... Hála' ég, szellemi frissességben, s korához képest elfogadható fizikai állapotban találkozhattam vele. Jó volt régen is, s jó ma is hallgatni. A Csillagászati Intézet és a Napfizikai Obszervatórium, a Magyar Csillagászati Egyesület és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egykori mindennapjai, történései ma már anekdotaszerűen hangzanak. A máig aktuális asztro- és napfizikai kutatási témák, a változócsillagok világa izgalmas vonatkozásokat rejt.

A személyesen elmondottakat megerősítve: nagyon-nagyon jó egészséget, még sok-sok évet kívánok, kedves Professzor Úr!

2019. augusztus 18., vasárnap

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2019.08.18. Alcsútdoboz, Alcsúti Arborétum

Két esztendő múltán tértem ismételten vissza a Fejér megyei Alcsútdoboz egykori Habsburg-birtokára, a mai Alcsúti Arborétumba. 
(Korábbi látogatásom blogbejegyzése itt olvasható: http://rezsabeknandor.blogspot.com/2017/10/foldtudomanyi-kalandozasok-20171001.html). 

Ezúttal kevésbé a botanikai, jóval inkább a történelmi szálba kapaszkodva... mintegy' időutazást téve a múltba. A kereken két évszázados történet (1819-ben került az alcsúti birtok József nádor tulajdonába) tiszteletre int. S egészen a közelmúltig ér, hiszen jogos gazdájának, József Ágost főhercegnek és családjának csak a második világháború legvégén (1944 poklában) kellett menekülőre fogni. Utána jó ideig dúlás és pusztítás következett, a hadászati manőverek és fosztogatás után még műemlékvédelmi címszóval is. Nyomai máig hatnak, ugyanakkor már nem ennek rémülete sokkol, hanem a természetes és épített környezet nyugalma hat át. 
(A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartózó arborétum kapcsán ugyanakkor nem mehetek el szó nélkül két látogatással összefüggő negatívum mellett. Egyfelől sajtóbelépőről semmilyen infót nem lelni honlapjukon; a témában írt Facebook-oldalas megkeresésemet bár látták, válaszra nem méltatták; majd jegyvásárláskor az erre vonatkozó kérdés rosszalló tekintetet váltott ki az amúgy is morcos pénztáros hölgyből. Pedig egy belépő ára oldallátogatottságomat és influencer hatásomat tekintve bőven megtérül... S ha már belépő... árai csillagászatiak... a szolgáltatásokat és a hazai árviszonyokat tekintve már a kedvezményes belépti jegy is magas, nemhogy a teljes árú!)

De tegyük félre most mindezt - és keressük fel Alcsútdobozt, az Alcsúti Arborétumot. A természettudományos és történelmi vonatkozások miatt egyaránt megéri és érdemes!

Apollo az ócskapiacon

Volt-e fogás? - De még mekkora!

Tömeg is... a négynapos ünnep zárás közeli pánikja ugyanis szombaton hatalmas ember-hullámokat vetett. A XVIII. kerületi Lőrinci bolhapiacon boldog és boldogtalan felesleges, vagy épp' kincset érő kacatok után kajtatott. Személy szerint a sikeres kutakodás két gyűjteményi tételt ért.

Elsőként az Apollo-12-es bélyegív. Négy azonos bélyegén az egyik asztronauta - nyakában Hasselblad kamerájával - a távoli Föld felé tekint. Másikuk a holdfelszínre korábban leereszkedő, a misszió során felkeresett Surveyor-3 űrszondát vizslatja. A bélyegen szereplő dátum az Apollo-12 felbocsátásának napja: 1969. november 14.

A másik fogás egykori kelet-német bélyegsorozat. Főszereplője a Szojuz-Apollo közös űrrepülés. Tételesen: a Szojuz felbocsátása, a szovjet és amerikai űreszköz történelmi közelítése, majd dokkolása. Mindezt 1975-ből, bár NDK-s barátaink dátumot nem tüntették fel a szépen kidolgozott sorozaton. Megérdemelte az Apollo űrhajó valaha volt utolsó repülése.

2019. augusztus 17., szombat

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2019.07.30. Budapest, XIV. kerület, Semsey Andor utcanév- és emléktábla

A hazai meteoritika két jeles személyiségének is közterület viseli nevét. A meteorok iránt is elkötelezett geológus, Szabó József (1822-1894) budapesti és kalocsai utcanév-, továbbá emléktáblájáról és síremlékéről korábban beszámoltan már a Rezsabek Nándor ScienceBlog felületein.

Kortársáról, a meteoritikai beszerzések bőkezű mecénásáról, Semsey Andorról a főváros XIV. kerületében neveztek el utcát. Akárcsak Szabó esetében, ez is a Lechner Ödön-féle szecessziós Magyar Állami Földtani Intézet (ma Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat) épülete közelében található.

A közterület megnevezése mellett a város több pontján is fellelhető, az 1940-es évek végén elhelyezett „utcanév-magyarázó” emléktáblát is találunk a Semsey Andor és Ilka utca sarkán, mely szerint: Semsey Andor (1833-1923). Természettudós, a Földtani Intézet és más tudományos intézetek párfogója. A Nemzeti Múzeum ásványtani gyűjteményét adományaival világhírnévre emelte.