2024. március 16., szombat

Tudományos kalandozások. 2024.03.15. Taliándörögd. Tik-hegy

A nehezen érkezni akaró tavasz első kellemes időjárást hozó pillanata volt a szombati. A természet ezt a feltételt is biztosította ahhoz, hogy folytassam azt a terepi bejárássorozatot, aminek során a Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Terület (BBVT) tűzhányóit keresem fel. Eredményként önmagában elégséges lenne a jó levegőt, a szépséges tájat és a környékbeli jó éttermeket megemlíteni. De azért ennél több is van ebben, hiszen a tapasztalatokat beépítem oktatási anyagaimba, felhasználom saját tanulmányaim során, ismertetem blogoldalam olvasóival. Mindeközben kőzetgyűjteményem is tovább gyarapszik. Errefelé természetesen leginkább bazalttal. Ahogyan most is Talinádörögdön, Veszprém megyében, vagy ha úgy tetszik, a Dunántúli-középhegységben, a Déli-Bakonyban, ahol a Tapolcai Bazalt Formációhoz tartozó (MBFSZ, 2024) bazaltláva került kollekciómba. A Tik-hegy a környékbeli tűzhányó-tevékenység során keletkezett képződmények második vonalába tartozik. A 4-5 millió éves tanúhegy 315 m-es magasságával nem szökik az égbe, geológiai és geomorfológiai kincsestára sem éppen gazdag. Ugyanakkor tájképi értéke figyelemreméltó.

Bazaltkúpja lepusztult, Székely A. tipizálását (Székely A. (1997): Vulkánmorfológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 235 p.) alapul véve leginkább vulkánroncsként lehet aposztrofálni. Tájhasználati tekinteteben a kiterjedt platóján folytatott legeltetés érdemel említést. Rendzina talaj jellemzi (AGROTOPO, 2024), növénytakarója zömében a gyep-, kismértékben a cserjeszintre korlátozódik. A tavasz érkeztével rovarfajai már igen komoly aktivitást mutattak. Találunk itt egy kis tavat is, ami a jószágoknak remek itatóhelyként szolgál. Ebben a környezetben viccesen mondhatnók azt is, hogy ez „taliándörögdi krátertó”. Szó, ami szó kedvesen megkapó látvány. A hegy legmagasabb pontján egyrészt szokás szerint földmérési alappont áll: a 43-1314/1-es jelzetű, IV. rendű, rövid kő jelzőoszlop (Lechner Tudásközpont, 2024). Mellette egyfajta mementóként két kiszáradt és kettétört fa. Minek köszönhetően érte látszólag egyidejűleg ezeket a kimúlás? Leginkább villámcsapásra lehet gyanakodni. A Tik-hegy kilátása pedig igazán remek a két szomszédos taliándörögdi bazaltkúpra, továbbá a közeli monumentális pajzsvulkánra, a Kab-hegyre.

2024. március 9., szombat

A tudomány útjain

Egerben, az EKKE TTK campusán gépelem e sorokat. A modern és szerethető egyetem C épületének földszinti folyosója falán eközben felpillantok a régmúlt kutatóira. Utána tovább pötyögök, és a januárban „Kutatás és tudományos ismeretterjesztés” címmel írt blogbejegyezésem ott folytatom, ahol akkor abbahagytam. Talán nem bánják kedves Olvasóim sem, hogy az érdemi tartalmak között néha egy-egy ilyen személyes jellegű írás is helyt kap. Mivel ez tudományos népszerűsítő, de egyben személyes blog, ez persze bocsánatos bűn lehet.

Ismeretterjesztő vonalon a fókuszban továbbra is a Planetology.hu portálunk állt. Sokezer nézőt vonzott értékes előadásaival a „Planetology esték" sorozat. Egyben demonstrálta azt az erőfeszítést, hogy a szerkesztőséget a terület országosan ismert szakértőivel bővítettük az elmúlt időszakban. Elég csak Dr. Juhász Árpádra, Dr. Hargitai Henrikre és Veres Zsoltra gondolni.

A szakmai közéletben fontos, hogy a Tudományos Újságírók Klubja (a TÚK) a héten megválasztott új elnökét, Németh Csabát is főtitkárként segítem. A Magyar Meteoritikai Társaság lapjába, a Meteoritikába Makai Zoltánnal várjuk cikkünk megjelenését.

Az EKKE védőszárnyai alatt folytatott tájtörténeti kutatás, konferencia és előadás után készül a konferenciakötetbe szánt szakcikk Dr. Dobos Anna társszerzőségével. A Dr. Bujtor László témavezetésével kutatott marsi széleróziós formák földrajz MSc szakdolgozata pedig lassan a maga fizikai valójában is előáll. A folytatás pedig lassan körvonalazódik, de erről majd legközelebb.

Oktatóként a közeljövőben indulnak terepgyakorlataim a WJLF Környezetbiztonsági Tanszékén. A magyar és angol nyelvű környész hallgatók a Mátyás-hegyen ismerkednek majd a föld- és környezettudomány egyes aspektusaival. Emellett szép komótosan készülünk szokásos Föld napi webináriumunkra, melyet - a "Planetology esetékhez" hasonlóan - Galileo Webcast közvetít majd élő adásában.

2024. március 3., vasárnap

Tudományos kalandozások. 2024.03.03. Budapest, III. ker. Föld utcanév

Kezemben forgatom, majd lupéval nézegetem a mai Óbudai Ásványbörzén beszerzett, Rudabányáról származó limonit-goethit-malachit hármast. Fellapozva nyilvántartásomat, kereken öt évvel ezelőtt ugyaninnen egy marokkói vanadinit került kollekciómba. A börzének helyt adó Óbudai Kulturális Központ a San Marco utcában épült. Innen pedig csak egy keresztutca, és a beszédes nevű Föld utcába jutunk. Nem is passzolhatna jobban semmi a mai nap programjához, az ásványok világához, mint saját planétánk ilyetén módon visszaköszönő elnevezése. A III. kerületi közterület 1879-től viseli jelenlegi nevét. Karaktere azonban igencsak megváltozott, hiszen zömében áldozatául esett Óbuda erőltetett városiasodásának. Mind a Föld utca, mind környezete Budapest létrejötte után még közel egy évszázadig megőrizte kisvárosias jellegét. Bár a korabeli felvételeket nézegetve egyértelmű, hogy házai ekkor már rozoga állapotúak voltak, hangulatát mégis ez a letűnt világ adta, majd a bontások után adta át a ma is uralkodó panelrengetegnek.

2024. február 25., vasárnap

Ribbeck meteoritok az ÁsványBörzén

 

A sokezer érdeklődőt vonzó hétvégi 16. MoM Sportban szervezett Lelkes ÁsványBörze egy igen aktuális kamarakiállítással is kibővült. Ezen testközelből láthatta a hazai közönség a Magyar Meteoritikai Társaság (MMT) Kereszty Zsolt elnök vezérletével szervezett németországi expedícióján talált Ribbeck meteoritokat. A magyar szál ráadásul sokszoros a történetben, hiszen ezek az aubrit meteoritok egyrészt a magyar felfedezésű 2024 BX1 kisbolygóból származnak, másrészt a legelfogadottabb hipotézis alapján a típus szülőégitestje az ugyancsak hazai kutató által meglelt (3103) Eger kisbolygó.

2024. február 9., péntek

Egy ország, egy kép - Bulgária, 2014

Ámbár vallásföldrajzi tekintetben mind Bulgária, mind a vele (is) szomszédos Románia görögkeleti többségű, az egyszeri világcsavargóban templomaik láttán mégis nagyon eltérő érzések indukálódnak. És itt nem arra gondolok, hogy mindegyiknek megvan a saját nemzeti ortodox egyháza. Szófia utcáit róva minden istenháza szerves része a településnek, egyedi tájértékként simulva a bolgár főváros épített környezetébe. Ellenben, ha valaki Erdélyben jár, a településközpontokba erőltetett, vagy a falu- és városszéleken "otthagyott" historizáló, valójában "panel" pravoszláv templomokat lát. Ezek nem organikus tájképi elemek, és sokkal inkább a román államhatalom jelképei, mintsem a vallásgyakorlás szakrális helyszínei.

Előadás a XIII. Tájtörténeti Tudományos Konferencián az egri Líceumban

 
2024. február 1-2-án Egerben zajlott az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szervezésében széles spektrumú, országos kutatói kör részvételével a XIII. Tájtörténeti Tudományos Konferencia. Ennek első napján (mint a WJLF Környezetbiztonsági Tanszék munkatársa) számoltam be Dr. Dobos Anna (az EKKE TTK FKI Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék egyetemi docense) társaságában a szakterületen az elmúlt időszakban végzett kutatási eredményeinkről. A Prof. Dr. Pap Norbert (PTE TTK FFI Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszék) elnökletével zajló „Országos- és helytörténeti tájemlékek” szekcióban „Remeteszőlős védett értékei és egyedi tájértékei” címmel hangzott el a prezentáció. A változatos programot kínáló, jól szervezett eseménynek az egyetem központi épülete, a Líceum adott otthont, a szekcióülés helyszínéül annak ékes Kápolnája szolgált. (Fotó: Dr. Dobos Anna)

2024. február 8., csütörtök

A Vénusz formakincse - könyvismertetőm az Élet és Tudományban

Legújabb írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 79. évfolyamában járó Élet és Tudomány hetilapjának február 9-én megjelenő 2024. évi 6. lapszáma közli.

Ebben Hargitai Henrik planetológusnak a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport (KAVÜCS) Bolygótudományi kiskönyvtár sorozata második köteteként megjelent A Vénusz formakincse című geomorfológiai megközelítésű munkáját szemlézem.

Az Élet és Tudomány aktuális lapszáma péntektől megvásárolható papír alapon az újságárusoknál és az újságosstandokon, valamint elérhető digitális változatban a kiadónál (https://eletestudomany.hu/lapvasarlas/).

2024. február 4., vasárnap

Tudományos kalandozások. 2024.02.03. Pomáz. Solymos


Egyszer megnézném annak a békés szentendrei honpolgárnak az ábrázatát, akit az asszony a vasárnapi húsleves előtt kizavar Pomáz határába, a vulkáni területre, egy kevés andezit piroklasztikumért. A szép persze az elképzelt történetben az, hogy igen, mindez a valóságban is előfordulhatna. A Visegrádi-hegységben erre eleve van mód és lehetőség, de kis történetem fókuszában is. Szentendre belterületén a 11-es főútról kanyarodhatunk le a Lajos-forrás kitáblázott irányába. Dedikált parkolóját elérve a napjainkban elszomorító látványt nyújtó, jövő nélküli Ságvári Endre turistaház felé indulok tova a sárga sáv jelzésen. Sajnos nemcsak a turistaház düledék. A forrás mellett a jelzések is zavarosak, információs táblái semmitmondóak. Pedig itt nemcsak a gépkocsikkal érkező, a forrásvizet ipari mennyiségben műanyag palackokba csorgató környékbeliek, de - meglepő módon - kirándulok, a természeti értékeket megismerni vágyók is előfordulnak... Továbbhaladva a Visegrádi-hegységnek (már Pomáz külterületére eső) mikrokörnyezete tárul fel. 501 m-es tengerszint feletti magasságon - a Solymos. Ha úgy vesszük, ez egy jelentéktelen magaslata a geotópok sorával büszkélkedő kistájnak. Mégis mennyi, de mennyi érdekességgel szolgál! Egyrészt egy káprázatos kőtengerrel. A durván 15 millió évvel ezelőtti vulkanizmus mementója ez; főképp andezit, nyomokban andezittufa alkotja. Köztük is kiemelendő egy minősített eset: a nyitóképen is látható vulkáni bomba, amit az aprózódás egy pékmester sok évtizedes szakmai tudásával szeletelt fel. Valósággal értelmet nyert tehát kenyérbomba terminus technicus. A (vélhetően) kecskék legeltetésének nyomaival. Ha nem is tökéletes panorámájú, de elfogadható minőségű kilátással a környező Pilisre, valamint a Visegrádi-hegység további vonulataira.
 

2024. január 26., péntek

Egy ország, egy kép - Bosznia-Hercegovina, 2019

A velünk élő közös történelmi szálat reprezentálja Kulin György (1905-1989) csillagász bosnyák eredetét igazoló családfája. Legtávolabbi őse Kulin bosnyák bán, aki 1168-1204 között regnált. A családfa a múlt század harmincas éveiben részletes családtörténeti kutatás eredménye volt, anyagait Kulin hagyatékában leltem meg. A mi Kulinunk a 20. század jeles kisbolygó- és üstökösfelfedező csillagásza, a csillagászati ismeretterjesztés apostola, az amatőrcsillagász mozgalom megszervezője. Munkásságának egy önálló kötetet (Rezsabek N. (2005): Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). MCSE, Budapest) és egy könyvfejezetet (Rezsabek N. (2005): Interjú Blahó Nórával. In: Keszthelyiné Sragner, M. Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. MCSE, Budapest, 62-64.) szenteltem.

2024. január 25., csütörtök

Egy ország, egy kép - Belgium, 2014

Belgium társadalomföldrajzi alapvetései igen távol állnak az itthon megszokottól. Kicsit sarkítva: "belgák" valójában csak a szakállas viccben, esetleg a futballválogatott kapcsán léteznek. Vannak ellenben holland nyelvet beszélő flamandok és francia ajkú vallonok. Évszázados kibékíthetetlen nemzetiségi ellentéteik élét a társadalmi jólét finomítja le. A történelmi hagyományokon nyugvó hazai vármegye-táblákon (amúgy nem ok nélkül) lamentálók előtt pedig ugyancsak kevésbé ismert tény, hogy az Európai Unió egyik székhelye, Brüsszel egyben egy királyság fővárosa. Belgium államformája ugyanis napjainkban is alkotmányos monarchia, a jóságos Fülöppel a trónon.

2024. január 24., szerda

Egy ország, egy kép - Ausztria, 2005

Az 1874-1879 között emelt „új”, mára „patinás” Egyetemi Csillagvizsgáló (Universitätssternwarte Wien) épülete Bécsben a Türkenschanze, azaz a Töröksánc utcában áll. 1883-ban maga I. Ferenc József királyunk - mint osztrák császár - avatta fel. Érdekes egybeesés, hogy a pár éve megszűnt legendás budapesti Uránia Csillagvizsgáló távcsövei a Gellért-hegyen ugyancsak a Sánc utcában meredtek az ég felé. Az osztrák műintézmény képen látható 14 m átmérőjű kupolája ad otthont a főműszernek, a 68 cm-es objektívátmérőjű, 10,5 m fókusztávolságú lencsés távcsőnek. Fontos tudománytörténeti adalék, hogy felállításakor ez korának világviszonylatban legnagyobb méretű refraktora volt.

2024. január 23., kedd

Egy ország, egy kép - Albánia, 2013

A délkelet-európai Albániára sokan (leginkább persze látatlanban) valamiféle európai kulturális sokként gondolnak és tekintenek. Pedig fővárosa, Tirana már 2013-ban is egy fejlődő és élhető város benyomását keltette. Egyszerre volt jelen a középkor történelmi emléke, az iszlám tradíció, a sztálinista közelmúlt és a vadkapitalista szárnyalás, fiatalosan dinamikus formába öntve. A fejlődés ellenére az ország társadalomföldrajzi értelemben vett helyi és helyzeti energiáinak mindegyikével azóta sem tudott élni. Ellenben óriási eredmény az is, hogy ez a (Koszovóval közösen értelmezhető
) geopolitikai szempontú etnikai és vallási ütköző zóna nyugodt és békés maradt kontinensünk térképén.

2024. január 21., vasárnap

Kutatás és tudományos ismeretterjesztés

Újságcikkek, blogbejegyzések, a Planetology.hu bolygótudományi portál főszerkesztése ellenére az elmúlt időszakom jóval kevésbé a tudományos ismeretterjesztői, sokkal inkább a kutatási tevékenységnek volt szentelve, sőt alárendelve. A „Földi és marsi eolikus formák területi és mennyiségi eloszlásának összehasonlító elemzése” című EKKE-szakdolgozatom vizsgálatai folytatódtak, és időarányosan lezárultak. Továbbá február 1-2-án Egerben WJLF-mezben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezte XIII. Tájtörténeti Tudományos Konferencia (https://uni-eszterhazy.hu/geonature-konferencia) során Dr. Dobos Anna egyetemi docenssel (EKKE TTK FKI, Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék) számolunk a szakterületen az elmúlt időszakban végzett kutatási eredményeinkről. Az „Országos- és helytörténeti tájemlékek” szekcióban „Remeteszőlős védett értékei és egyedi tájértékei” címmel hangzik el közös előadásunk. Azért viszont, hogy az ismeretterjesztés szekere se álljon meg, hamarosan blogoldalamon egy népszerűsítő sorozat indul „Egy ország, egy kép” elnevezéssel. Ebben az elmúlt évtizedekben bejárt 30+ országból hozok egy-egy kedvenc képet és ehhez kapcsolódó rövid leírást Olvasóimnak.

2024. január 12., péntek

Cikkem és hátsó borítóképem a Margitáról és geodéziai tornyáról az Élet és Tudományban

Legújabb írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 79. évfolyamában járó Élet és Tudomány hetilapjának január 12-én megjelent 2024. évi 2. lapszáma közli.

Ebben a Gödöllői-dombság legmagasabb pontját, a Margitát, valamint a hátsó borító fotóján az annak csúcsán álló rossz állapotú tájértékét, a geodéziai tornyot mutatom be.

A Magyar Örökség-díjas Élet és Tudomány aktuális lapszáma megvásárolható papír alapon az újságárusoknál és az újságosstandokon, valamint elérhető digitális változatban a kiadónál (https://eletestudomany.hu/uzlet/elet-es-tudomany-lxxix-evfolyam-2-szam-2024-januar-11/).

2024. január 11., csütörtök

Cikkem Remeteszőlős táj- és településértékeléséről a Természet Világában

 

Legújabb írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 155. évfolyamában járó Természet Világa folyóiratának 2024. évi 1., januári lapszáma közli.

Ebben a Dr. Dobos Anna egyetemi docens (EKKE TTK Földrajz és Környezettudományi Intézet Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék) témavezetésével lefolytatott tájföldrajzi kutatásom eredményeit ismertetem hazánk legkisebb települése, a Pest vármegyei, fővárossal határos Remeteszőlős vonatkozásában. A kutatás célja a község természet- és társadalomföldrajzi szempontú elemzése, majd a táj- és településértékelés eredőjeként a potenciális erőforrások feltárása, valamint konkrét területfejlesztési javaslatok megfogalmazása volt.

A Magyar Örökség-díjas Természet Világa aktuális lapszáma  megvásárolható papír alapon az újságárusoknál és az újságosstandokon, valamint elérhető digitális változatban a kiadónál (https://eletestudomany.hu/uzlet/termeszet-vilaga-155-evfolyam-1-lapszam-digitalis/).