Rezsabek Nándor

Rezsabek Nándor

2018. június 24., vasárnap

Éjszaka végigutaztam a Naprendszert

Az elmúlt napok kedvezőtlen időjárása után az éjszaka végre alkalmassá vált a megfigyelésre. A felhők jöttek-mentek, de mindig voltak megfigyelésre megfelelő derült időszakok és égboltrészek. Mivel nem vagyok mélyeges, ezért a Hold nemcsak, hogy nem zavaró tényező, egyenesen kötelező. A bolygómegfigyeléseket amúgy is kevésbé zavarja. Vizuális észlelőként pedig asztrofotós szempontjaim sincsenek. S nagy igazság, hogy a kis, 6 cm-es lencsés műszer is több, a mint soha nem használt, elektronizált távcsőcsoda.

Földünk hűséges kísérőjén a terminátor menti krátereke azonosítottam.  Holdtérképpel, egyfajta "szelenográfusként". Legmegkapóbb a Copernicus kettős központi csúcsa és teraszos kráterfala volt, továbbá "kisöccse", az ugyancsak komplex Eratosthenes. Észleltem a Jupitert, meglátva felhősávjait, s mobilos alkalmazással tételesen azonosítva négy Galilei-holdjának helyzetét. A Szaturnusz gyűrűje most is csodálattal töltött el, sőt, felsejlettek a bolygó felsősávjai, s megpillantottam Titan holdját. A Naprendszer-túrát a Mars zárta, mely egyre magasabbra emelkedve bukkant ki hirtelen a horizont közeli felhőkből. Óriási bolygókoronggal, fényesen, jellegzetes sárgás-vöröses színével. De az elmúlt időszak porviharai után még mindig nem tisztult ki kellően légköre, albedo-alakzat, felszíni részlet így nem látszott, melyek a kis műszerrel jöttek ám a korábbi oppozíciókkor!

2018. június 22., péntek

Meteoritkráter Expedíció Morasko 2018

2018. július 1-3. között a lengyelországi Poznan a helyszíne környezettanos kutatóexpedíciónknak. Külvárosában található a világ 190 regisztrált meteoritkrátere közül a Magyarországhoz legközelebbi, a hét kisebb-nagyobb kráterből álló Morasko. Expedíciónk megszokottól eltérő jellegét az adja, hogy nem geológiai megközelítéssel élünk, s nem a kráter(ek) földtani viszonyaira koncentrálunk, hanem azok geomorfológiáját, valamint környezettanos szemmel talajviszonyait, hidrológiáját, növényvilágát, természetvédelmét ugyancsak vizsgálat tárgyává tesszük. Mindezt kiegészíti az az ismeretterjesztő jelleg, amelynek során a természettudományok iránt fogékony közönség figyelmét felhívjuk a meteoritika, a geológia, a geográfia, a környezettudomány aktuális kérdéseire és érdekességéire. Az eredményekről szakdolgozati keretben, szakmai és népszerűsítő előadásokban, nívós ismeretterjesztő újság- és online cikkekben tudósítunk majd. A Meteoritkráter Expedíció médiapartnere a Rezsabek Nándor astronomy-geology blogoldal.

2018. június 20., szerda

Jó az idő, ezért sok könyvet veszek!

Jó az idő, ezért sok könyvet veszek! Ha a magyarázat kissé sántít is, a bibliofil olvasók pontosan értik, mire akarok kilyukadni. Emelkedhet itten' akármekkora könyv-felhőkarcoló, csakis a Bábel tornyát építők égbetörő terveivel tudok azonosulni. De oly sok viszály után, szerencsére elkezdtem az olvasást is. A újdonságok közül pedig egy kis ízelítő. Van itt minden, ami mostanában fontos. Környezettanos és vulkanológiai tan- és szakkönyvek, sarkkutatás, magyar utazók soha nem feledhető emléke, vegytiszta földrajz, vagy épp Zerinváry Szilárd által lektorált csillagászati kötet. A két legfontosabb pedig egyöntetűen a következő: Frissen mesterré vált marskutató barátom, Planetology.hu szakportálos szerkesztőtársam, Kovács Gergő dedikált ajándékkötete, ami duplán megkapó, hiszen környezettanosoknak írták külső erős geomorfológiai témakörben. A másik WJLF-es nagy tudású földtudomány tanárom verespataki környezeti monitoringjának kötetbe foglalása. Aztán olvasni (is) ám! - üzenem magamnak.

2018. június 19., kedd

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2018.06.17. Budapest, VIII. kerület, Fűvészkert

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2018.06.17. Budapest, VIII. kerület, Fűvészkert. Az elmúlt két évtizedes fűvészkerti vizitiek során részese lehettem „A Pál utcai fiúk” ikonikus helyszíne totális megújulásának. Óriási fajtaválasztékban pompázó növényvilága maradt ami, bár ennek hozzáértői bizonyára ebben is fejlődésről tudnának számot adni. Környezettanosként számomra a tájképi elemek milyensége, az épített és természetes környezet viszonya, általában rendezettség a fő ismérve ennek a pozitív változásnak. A Pálmaházat hozhatom jellegzetes példának, mely egy évtizede még Keleti pályaudvar főhomlokzat mögötti (jelenleg is) borzalmas állapotú ikertestvére volt. Az ELTE patinás, oktatási egysége (természetvédelmi terület) városközepi elhelyezkedése révén kiváló célpont a kapcsolódó társtudományok terepgyakorlatára (lásd WJLF), a természet szépségei iránt fogékony érdeklődők látogatására, a pihenni vágyóknak, s családi programként egyaránt.

2018. június 17., vasárnap

Bátorliget bolidái

A Bátorligeti Csillagászati Programhétvégének kiemelt szerepe van a hazai csillagászati ismeretterjesztésben. Egyfelől június közepi, az iskolai szünet kezdetéhez passzintott dátumával a nyár első észlelőtábora. Azzal, hogy az ország keleti részében kerül megtartásra, kiegyensúlyozó szerepe van a lehetőségek tekintetében nyugat fele lejtő országban. Határmenti helyszíne miatt lehetőséget biztosít az erdélyi amatőrcsillagászok részvételére. S sikerült az, ami kevés helyi/régiós tábornak: országossá vált! Jómagam tanúsíthatom mindezt, hiszen június 16-i vizitem és meteoritikai előadásom során több, az ország különböző részeiből érkező kedves csillagász-barátommal is találkozhattam. Egy remekül menedzselt és bonyolított táborban. Ebben főszerepe van a szervező Bátorligeti - Gemini Csillagász Egyesületnek elnökének, Alesenszki Rolandnak. Aki nemcsak kellően dinamikus, fiatal kora ellenére évek óta aktív tagja amatőrcsillagász mozgalmunknak, de az idősebbeket megszégyenítő rutinnal ügyködik. A programok változatosak lettek, az észlelés, az amatőrcsillagászati konzultáció, a remek előadások, idén képkiállítás, vagy éppen a remek étkek ugyancsak csábítóak. Csak így tovább, Bátorliget bolidái!

2018. június 15., péntek

Környezettanos (fél)évzárás

A mai nap zárul hivatalosan a vizsgaidőszak a WJLF-en. Számomra ez már június 8-án megtörtént, a Környezeti földtudomány harmadik etapjával. Voltak azért itt izgalmak, nem is kevés. De bármennyire is gyilkos tud lenni egy félév, akkor, amikor a földtudomány vizsga 4. tétele úgy hangzik, hogy Impaktjelenségek, s a meteoritkráterek alaposan megismert mibenlétéről beszélhetek, nem lehetek nem megbocsátó a tanári szigorral szemben. S akkor a számtalan környezeti, környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi tárgyról, valamint azok fizikai, kémiai és biológiai kapcsolódásáról még nem is szóltam. Kell a szünet nyáron, nagyon kell, de a szokásos ismeretterjesztés mellett a kutatói jövő szakmai alapozása sem kerül le a napirendről, amit ősszel az iskolapadban folytatok majd. A suli macskája is tuti visszavár.

2018. június 14., csütörtök

Látogatóban ifj. Sztrókay Kálmánnal

2012-ben „Tudomány, technika, irodalom” címmel jelent meg a Sztrókay Kálmánról (1886-1956), a huszadik század első felének egyik legkiválóbb tudományos és műszaki ismeretterjesztőjéről szóló életrajzi kötetem. Anno a könyvhöz alapvető segítséget kaptam fiától, ifj. Sztrókay Kálmántól. A mai nap az ő, valamint kedves párja, Berényi Mária vendégszeretetét élvezhettem több esztendő után, ismét. A találkozás apropói között a legfontosabb az volt, hogy kaptam egy tiszteletpéldányt Sztrókay Kálmán 1923-as „Az ördög tanul” című remekbe szabott népszerűsítő kötetének nemrég elkészített fakszimile változatából.