2020. április 2., csütörtök

Meteoritkráter Expedíció - 2021-ben a svéd Mien romkráterhez és krátertavához

  A koronavírus-járvány okán a Meteoritkráter Expedíció csapata a korábban tervezettel ellentétben a jövő nyáron kel ismételten útra! A 2021-es esztendő kiemelt célpontja a 121 millió éve kőmeteorit formálta, 9 km átmérőjű, tóval fedett svéd Mien romkráter.  
  A korábban felkeresett lengyel Morasko-krátermezőhöz, majd Ries és Steinheim ikerkráterekhez hasonlóan a svédországi expedíció is az asztroblém felszínalaktani formáit, impaktitjait, - környezettudományi szemmel - talajviszonyait, hidrológiáját, állat- és növényvilágát, természetvédelmét, kultúrtörténetét teszi vizsgálat tárgyává.
  Mindezt kiegészíti az az ismeretterjesztő jelleg, amelynek során a természettudományok iránt fogékony nagyközönség figyelmét felhívja a meteoritika, a geológia, a geográfia és a környezettudomány aktuális kérdéseire és érdekességéire.
  A Meteoritkráter Expedíció kibővített létszámú 2021-es svédországi útjának társszervezője a Bakonyi Csillagászati Egyesület. (Folyamatosan bővülő) szakmai, támogató és médiapartnere a Magyar Meteoritikai Társaság, a WJLF Környezetbiztonsági Tanszék, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, az UtazniJó Utazási Iroda, Wollner Tibor, a Galileo Webcast, az Élet és Tudomány folyóirat, az Origo Tudomány rovat, a Planetology.hu honlap, a Gravitáció és a Rezsabek Nándor ScienceBlog.

2020. március 30., hétfő

Élő online előadásom a Galileo Webcaston március 30-án!

 
2020-as előadói sorozatom a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt online formában folytatódik.

A közkedvelt tudományos csatorna, a  Galileo Webcast jóvoltából március 30-án hétfőn 20:00 órától, A Meteoritkráter Expedíció németországi kalandjai címmel hallgathatnak meg az érdeklődők és kedves Olvasóim.

Az internetes közvetítés a www.galileowebcast.hu/ és a https://www.facebook.com/galileowebcast/ webcímeken követhető nyomon.

2020. március 25., szerda

Houston, baj van! - könyvismertetőm az Élet és Tudományban

Aktuális nyomtatásban megjelent írásom a patinás Élet és Tudomány ismeretterjesztő hetilap március 27-én megjelenő, idei 13. száma közli.

A téma a jellegzetes arcvonású, tán’ az űrhajósoknál is ismertebb fizimiskájú NASA repülésigazgató, Gene Kranz (1933–) Houston, baj van! Akik felmentek a Holdra… és akik visszahozták őket című kötetének ismertetője, mely a Fornebu Books gondozásában (a 2000-es Failure is Not an Option című eredetiből) 2019-ben látott napvilágot magyar kiadásban.

A  folyóirat megvásárolható (a veszélyhelyzettel összefüggő nyitvatartások figyelembevételével) az újságárusoknál és újságosstandokon. A koronavírus-járványra való tekintettel az Élet és Tudomány szerkesztőségében jelenleg nem szerezhető be, ellenben az 1431 Budapest, Pf. 176 posta-, valamint az eltud@eletestudomany.hu e-mail címen postai kiküldést kérve megrendelhető.

2020. március 21., szombat

Northwest Africa 13268

 
A mai nap hivatalossá vált a döntés: a keresztségben (a költőinek nem nevezhető) Northwest Africa 13268 (rövidítve NWA 13268) elnevezést kapta harmadkilós, afrikai eredetű kőmeteoritom.

Rezes Dániel földtudományi kutató munkája révén, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont berendezéseivel végzett elemzés a mennykő fizikai, kémiai, kőzet- és ásványtani paramétereit határozta meg. Az elkészült dokumentáció alapján pozitívan döntött az erre hivatott szakmai bizottság, majd a mai nap, március 21-én mindez megjelent a témával foglalkozó kutatók és gyűjtők által is referenciának tekintett Meteoritical Bulletin Database adatbázisban.

Az immáron az NWA 13268 nevet viselő meteorit tulajdonságai alapján 10-30 ezer éve hullott Afrikában. 2013-ban meteoritvadászatból élő nomádok találták meg Algériában, majd egy marokkói kereskedőtől származó meteoritszállítmány részeként került Európába, Kereszty Zsolt IMCA tag barátom révén. Jómagam 2017-ben tőle vásároltam egy negyedkilós szaharai meteorit társaságában.

Az eredetileg 333,2 g-os kőmeteorit az úgynevezett normál kondritok osztályába, azok H csoportjába tartozik; konkrét besorolása H4/5. Tulajdonságainak nagyon részletes leírását az említett adatbázis, a Metbull tartalmazza: https://www.lpi.usra.edu/meteor/metbull.php?code=71668 Egyben rögzíti azt a számomra óriási büszkeségre okok adó tényt, hogy fő tömege (main mass) gyűjteményi darabom!

2020. március 20., péntek

35 000



Számomra rendkívül örömteli és megtisztelő módon a
Rezsabek Nándor ScienceBlog jelen blogváltozata (http://rezsabeknandor.blogspot.com/) elérte a 35 000. oldalmegjelenítést.

Az esetek többségében más típusú, vagy éppen képanyagában kibővített tartalmaim és információim a Blogger-kiadáson túl elérhetőek a Facebookon (https://www.facebook.com/rezsabeknandor/) , tovább az Instagrammon (https://www.instagram.com/rezsabeknandor/) is!


Hálásan köszönöm kedves Olvasóim és Oldalkövetőim támogatását!

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2020.03.15. Pilisszentkereszt, Dera-szurdok

 

Még egy korábbi kalandozás emlékét idézve gépelem e sorokat.... melynek során a környezeti-földtani érdekességek mellett a jó idő és szabad levegő immunrendszer-karbantartó erejében bízva érkeztem meg a Pilisbe. Csobánka és Pilisszentkereszt határába, a Dera-patak völgyébe, március 15-én, nemzeti ünnepünkön.

 

A kirándulás a keskeny szurdokgerinc Kéktúra-jelzésű ösvényén indult. A hatalmas sziklák és a völgy tömegének látványa megkapó. Az út idővel lekanyarodva a széles szurdokvölgybe torkollott. A Dera-szurdok földtani érdekességét egykor sekélytengerben keletkezett, a geológiai folyamatok eredményeképp előbukkanó, 210 millió éves triász időszaki sziklafala jelenti. Rétegsora rendkívül jól tanulmányozható a völgy romantikus hangulatú fahidakkal keresztezett turistaútja mentén.


Környezeti szempontból a szurdokerdő-társulás említhető. A napfénymentes, hűvös és páradús vidéket jellemzően nitrogénkedvelő növények uralják. A lombkoronaszintet a bükk, a gyertyán, a korai és hegyi juhar, valamint a hegyi szil határozza meg, de előfordul a vadcseresznye is. Cserjeszinten a fekete bodza és a nadragulya. A gyepszinten számomra legkedvesebbek az egyes páfrányfajok.

2020. március 18., szerda

A Luna-programról cikkeztem az Élet és Tudományban

Aktuális nyomtatásban megjelent írásomat a patinás Élet és Tudomány ismeretterjesztő hetilap március 6-i, idei 10. lapszáma közölte.
 
Témája az 1970-es Luna–17 repülés 50 évvel ezelőtti emblematikus eseménye, az első ember alkotta automata naprendszerbeli felszíni jármű, a Lunohod–1 útjára indítása kapcsán a szovjet–orosz Luna-program. Az 1959-es első holdközelítő Luna–1-től az utolsó, 1976-os Luna–24 talajmintagyűjtő úttal bezárólag foglalkozik az űrkutatás-történetének kiemelkedő planetológiai fejezetével.
 
A Meteoritkráter Expedíció médiapartner folyóiratának két héttel ezelőtti lapszáma (a koronavírus-helyzetre való tekintettel) az Élet és Tudomány szerkesztőségben jelenleg nem szerezhető be, ellenben az 1431 Budapest, Pf. 176 posta-, valamint az eltud@eletestudomany.hu e-mail címen postai kiküldést kérve megrendelhető.

Jó olvasást kívánok!

2020. március 15., vasárnap

Finisben afrikai kőmeteoritom laborvizsgálata/névadása


11 éve gyarapodó meteoritgyűjteményem történetének fontos epizódját élem. Rezes Dániel földtudományi kutató jóvoltából harmadkilós, afrikai eredetű kőmeteoritom hivatalos ún. klasszifikációjának a laborvizsgálati része lezárult. Ennek során professzionális  körülmények között elemezték a mennykő fizikai, kémiai, kőzet- és ásványtani paramétereit. Ezt követően megszületett a meteorit tulajdonságait részletező szakmai jelentés. Jelenleg ennek benyújtási fázisában vagyunk. A vonatkozó szakmai bizottsági döntést követően a nemzetközi adatbázisok nemcsak egyedi azonosítószámát, de azt a számomra óriási büszkeségre okok adó tényt is rögzíteni fogják, hogy fő tömege (main mass) gyűjteményi darabom. Magam is lélegzet-visszafojtva várom a híreket, eredményeket!