2024. október 8., kedd

Társszerzős konferenciaközleményünk a „Tájtörténeti kutatások 2024” kötetben

A Dr. Dobos Anna PhD egyetemi docenssel (EKKE FKI Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék) közös „Remeteszőlős védett értékei és egyedi tájértékei” című konferenciaközleményünket a „Tájtörténeti kutatások 2024” kötet közli.
 
A kiadvány alapját a 2024. február 1-2-án Egerben megrendezett XIII. Tájtörténeti Tudományos Konferencia adja, mely az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézet, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék és a AGRIA GEOGRÁFIA a Földrajz Oktatásáért, Kutatásáért és Alkalmazásáért Alapítvány szervezésében valósult meg. A könyv szerkesztője Módosné Bugyi Ildikó, ISBN száma 978-963-89483-4-2, kiadója az EKKE és a MATE, kiadásának helye Eger és Budapest. 
 
A teljes konferenciakötet, illetve a társszerzős konferenciaközlemény online a következő linkeken érhető el: https://uni-eszterhazy.hu/api/media/file/01cb4cc1282146fcce704f686ed813515a5f2b05; https://tajepiteszet.uni-mate.hu/documents/d/tajepiteszet/ttk-2024-online-pdf

2024. október 6., vasárnap

‼️ Közeleg a döntő - Hédervári vetélkedő‼️

 
 
 
 
Országos természettudományos levelező vetélkedő általános iskolásoknak - Hold, földrengések, vulkánok
 
Hédervári Péter, a hazai planetológia úttörője emlékére
 
Az online döntő pontos időpontját és részleteit hamarosan közöljük versenyzőinkkel
 
Coolstarz Csillagászati Szakkör - Rezsabek Nándor ScienceBlog - Planetology.hu - Hédervári Péter emlékgyűjtemény - Tudományos Újságírók Klubja

A 17. Lelkes ÁsványBörzén a MoM Sportban

Remek vasárnapi program a Rezsabek Nándor ScienceBlog szakmai partnere, a Lelkes ÁsványBörze szervezésében a 17. Lelkes ÁsványBörze a MoM Sportban (1123 Budapest, Csörsz u. 14-16.) - meteoritokkal, ásványokkal, kőzetekkel, ősmaradványokkal.
 
☄️💎🪨🐚

2024. október 5., szombat

A Less Nándor Emléktúra Geotóp Napján a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpontban várjuk a túrázókat

Dr. Sütő László tanár úr (EKKE TTK FKI) megtisztelő megbízásából a Less Nándor Emléktúra Geotóp Napján a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Cserépfalun, a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpontban (a 6. állomáson) várjuk a túra résztvevőit. A főképp vulkanikus kőzetekből felépülő Bükkalján a festői Hór-völgy és az ősember kiállítóhely a legtökéletesebb helyszíne a környék földtani felépítését jellemző kőzetek bemutatásának. (További információ: https://nomegalljcsak.hu/)

2024. szeptember 29., vasárnap

Zajlik a Hédervári vetélkedő

Országos természettudományos levelező vetélkedő általános iskolásoknak - Hold, földrengések, vulkánok 

Hédervári Péter, a hazai planetológia úttörője emlékére

Coolstarz Csillagászati Szakkör - Rezsabek Nándor ScienceBlog - Planetology.hu - Hédervári Péter emlékgyűjtemény - Tudományos Újságírók Klubja

2024. szeptember 22., vasárnap

Tudományos kalandozások. 2024.09.21. Szentbékkálla. Ereszvény

Ez az Ereszvény (Eresztvény), nem az az Eresztvény. Nem Nógrádban, a Medves-fennsíkon leljük, hanem Veszprém vármegyében, a Balaton-felvidéken. A meghatározó matéria ellenben ugyanaz: bazalt. De kezdjük az elején a mostani kalandozást. Célja kettős volt. Kiegészítő programként visszatérni a Kopácsi-hegyre (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2024/09/tudomanyos-kalandozasok-20240901.html), részletesebben átvizsgálni kőtengerét, valamint megnézni, az esőzések után vajon áll-e víz krátertavában. Sajnos a Füzes-tónak kevés volt az égi áldás, továbbra is kiszáradt periódusában leltem. Vulkanikus kőzetanyaga között azonban - bár törötten, de - egy karakteres csavart bombára bukkantam. A másik, a főfogás a szomszédos, a Kopácsi-heggyel „egybeépült”, a felvezetésben már említett Ereszvény volt. Ez egy kisebb vulkanikus képződmény. Nem több, egy 282 m magas gerincnél - mégis varázslatos. Bár bazalttufáját a vastag aljnövényzet jótékony homálya fedte, nyugati peremét mindenütt a környező tűzhányók ontotta vulkáni bombák százai tarkították. Monostorapáti külterületéről a tanösvényeket jelölő vastag (piros) "T" jelzésen indulva a Kopácsi-hegyre, majd már szentbékkállai részén járva, utóbb átgyalogolva az Ereszvényre, egyetlen emberrel sem találkoztam. Se odafelé, sem utóbb, vissza. Nem mérhető a Vezúv látogatórohamához... de a Balaton-felvidék kiemelt geohelyszíneinek turistaáradatához sem... De pont ez adja báját, a csendet, a nyugalmat. Emberi jelenlétre mindössze a gyalogösvény menti Veleté-szőlőhegyen bukkantam, tábortüzet rakó es sátrat verő modernkori indiánokkal, valamint a még Kádár-időben felhúzott víkendház kertjében levesét kanalazó BM-nyugdíjas fazonnal. De hadd legyek megint elragadtatott: az újra remek időben varázslatos volt az őszi erdei táj, felüdítő a kis szintemelkedésű sétatáv megtétele.

2024. szeptember 18., szerda

Tudományos kalandozások. 2024.09.14. Budapest, XI. ker. ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettár

 

Nagyszerűsége okán igen szerencsés dolog, hogy az ELTE TTK Természetrajzi Múzeumának Ásvány- és Kőzettárában visszajáró lélek vagyok. Voltam itt a szakterület iránt érdeklődő egyszerű látogatóként éppúgy, mint hivatalból, oktatási célzattal, környezettan szakosok terepgyakorlatát (nem véletlenül) ide szervezve. Szeptember 14-én szombaton az aktuális vizit ezeket ötvözte. Egyrészt azért mentünk, mert megunhatatlan a kollekció. Másfelől: hallgatóimmal visszatérek az őszi szemeszterben, ezt pedig elő kellett készíteni. Köszönettel tartozom az előszervezésért Kóthay Klárának, továbbá Harman-Tóth Erzsébetnek, akivel nemcsak egyeztettük a leendő alkalmazott környezetkutatók itteni meteoritikai gyakorlati órájának részleteit, hanem ezúttal a világító ásványok ismertetésével bővítette tudásanyagunkat. A tárlatról magáról egy korábbi blogbejegyzésben részletesen regéltem, így azt nem ismétlem, elérhető a következő linkre kattintva: https://rezsabeknandor.blogspot.com/2022/03/20-eve-nyilt-meg-az-elte-ttk.html.
Mindig akad azonban egy-egy olyan momentum, amire ráfókuszál az ember. Most ilyenek voltak egyes a tudománytörténeti szálak: A valamikori Múzeum körúti időszakban létezett a kiállításnak egy sóbánya-modellje. Ennek installációja a nélkülözés áldozata lett: a második világháborús ostrom idején egyszerűen megették. De lépjünk még vissza az időben, és emlékezzünk Mathias Pillerre (1774-1788), az egyetem első természetrajz professzorára, egyben az első magyar természetrajzi könyv szerzőjére, akinek ásványgyűjteménye beépült az itteni kollekcióba. Szrubián Dezsőre (1888-?) - akinél pont a kérdőjel fogott meg. Híres detektív, egyben lelkes amatőr ásványgyűjtő volt, akit a második világégés után kitelepítettek, gyűjteménye nagy szerencsére itt landolt, de furdal a kíváncsiság, így életrajza bizonytalan részleteinek utána kell néznem… Az anortozit és a gabbró felhasználása a budapesti köztéri alkotások tekintetében - ugyancsak izgat. Az Ásvány- és Kőzettárban több adalék is fellelhető mindehhez. A kötélláva, amit nemrég a Kopácsi-hegyen in situ is láttam, itt kiállítási tárgy. Vissza kell menni a Balaton-felvidékre is! A jeles orosz tudósról, a sok egyéb mellett földtudományokkal és csillagászattal foglalkozó Mihail Vasziljevics Lomonoszovról (1711-1765) elnevezett lomonoszovit, mely ásvány itteni példánya a Kola-félszigetről származik. A meteoritikai részben az utolsó hullott magyar mennykő, az 1944-es Mike. Ritka, története balszerencsék sorozata - most végre tudtam rá figyelni...
...hogy aztán a ráadás következzen. Az Ásványtani Tanszék posztereit és információt olvasgatva megálltunk a legelső magyar nyelvű mineralógiai könyv keretezett címlap-reprintjénél. Hallva diskurzusunkat, maga Weiszburg Tamás professzor állt meg mellettünk. Mesélni kezdett a földtan érdekességeiről, majd beinvitált abba az irodába, ahol az ugyancsak szóba került települési, valamint a zárványok bezárására vonatkozó törvények atyja, Nicolaus Steno 1669-es alapművének 1988-ban újrakiadott egyetemi példányát őrzik. Leemelte a polcról, számtalan adalékot fűzött ehhez is... ...mit mondjak, egy élmény volt!
 

2024. szeptember 16., hétfő

Tudományos kalandozások. 2024.09.07. Ipolytarnóc. Ipolytarnóci ősmaradványok

Amikor a Borókás-árokba leereszkedve elindulunk a Geológiai tanösvényen, VALÓBAN az az érzésünk, hogy a miocén korba csöppentünk vissza. Dús a vegetáció, a lombkoronaszint szinte összezáródik, az erdő félhomályba vész. Feltárulnak az Ipolytarnóci ősmaradványok. Elsőként a Paratethys sekélytengeri környezetében leülepedett iszapból képződött homokkő, mely cápafogas rétegéről híres. Az ezeket egykoron megkövült madárnyelvként árusító helybeli ifjak, ha ismerték is volna valódi eredetüket, akkor sem hitték volna el az akkor ép ésszel elképzelhetetlen, utóbb feltárt tudományos eredményeket. Az út során szintén feltáruló, a vulkánkitörések által mindent befedő riolittufa rétegsorok joggal teszik Ősvilági Pompejivé a napjainkban nyugodt és békés nógrádi tájat. Fenyőerdejének szálfái valamikor a 100 m-es magasságba törtek. Ránk maradt megkövült maradványai így is vaskosak és több méter hosszúságúak. A Kubinyi Ferenc munkásságával megkezdődött, közel két évszázados leletmentés eredményeképp Ipolytarnócon ezek in situ tanulmányozhatók. A méltán híres ősállat-lábnyomok védőépületének oltalmában a mának is bemutatkozik a szarvatlan ősorrszarvú, a krokodil, a miocén kis- és nagypatás, a rozsomák, a hírhedt ál-kardfogú fenevad, a fura küllemű medvekutya, sőt a varánusz is. Valóban, „Expedíció az időben”, ahogy Tasnádi Kubacska András is megírta, és ahogyan többek között Kordos László professzor maradványait feltárta.

Az 1954-től országos jelentőségű, egyedi védelem alatt álló, összességében 510 ha-os természetvédelmi terület 200 ha-ján bebarangolhatjuk továbbá - és többek között - a Miocén erdőt, a Kőzetparki, valamint a Biológia tanösvényeket, illetve átsétálhatunk a frissen renovált Lombkorona tanösvényen. A miskolci Pannon-tenger Múzeum kiállítása mellett a Bükkábrányi fás csarnokban tekinthetők meg a lignitbányában lelt méltán világhíres mocsári fenyők. Látogatóközpontjában kiállítások várnak, vásárolhatunk a gazdag kínálatú ajándékboltban, majd végigizgulhatjuk a Miocén park egykori életét 4D-s mozijának kiválóan animált filmjében. A Lombkorona kávézóban pedig étkezni is lehet. Ezúton is köszönjük az Ipolytarnóci ősmaradvány természetvédelmi terület látogatóközpont munkatársainak (továbbá a fenntartó Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak) a sajtóbelépés lehetőségét, a kedves fogadtatást, a releváns infókat. További általános és tudományos ismeretterjesztő jellegű információk és tartalmak, valamint hírek a https://www.osmaradvanyok.hu/ és https://www.facebook.com/ipolytarnoci.osmaradvanyok linkeken olvashatók.

2024. szeptember 12., csütörtök

Cikkem - hátsó borítóképem a Balázs Dénes centenáriumon az Élet és Tudományban

Legújabb népszerűsítő írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 79. évfolyamában járó Élet és Tudomány hetilapjának szeptember 13-án megjelenő 2024. évi 37. lapszáma közli.

Ebben rövid cikkben és hátsó borítóképen a jeles geográfus, utazó, Magyar Földrajzi Múzeum alapító Balázs Dénes születésének centenáriumán a neki szentelt érdi kiállítást, továbbá az általa megálmodott intézmény udvarán álló egész alakos szobrát mutatom be.

A Magyar Örökség-díjas Élet és Tudomány aktuális lapszáma péntektől megvásárolható papír alapon az újságárusoknál és az újságosstandokon, valamint elérhető digitális változatban a kiadónál (https://eletestudomany.hu/lapvasarlas/).

2024. szeptember 7., szombat

Tudományos kalandozások. 2024.09.01. Monostorapáti-Szentbékkálla. Kopácsi-hegy

Monostorapáti külterületi szőlőbirtokai között indul a vastag (piros) "T", azaz a "tanösvény" turistajelzés a 304 m magas Kopácsi-hegyre. Szüret ideje ez, így a gazdák kedvesen mézédes szőlővel kínálnak minket. A célpont esetében látszólag egy jelentéktelen, "exportból visszamaradt" bazaltvulkánra gondolnánk. Pedig korántsem erről van szó. Sőt, dobogós rekorder a maga nemében, hiszen a szakirodalmi források alapján 2,61 millió évével ez a Magyarország területén a második legtovább működött tűzhányónk. Sajnálatos módon elhagyott házak és illegálisan lerakott hulladékhalmok mellett visz az út. Az egyik düledező épületből váratlanul európai őz ront elő, arrébb a sűrű cserjeszint ellenére is kecsesen üget el egy európai dámvad. A Kopácsi-hegy másik különlegességét a már Szentbékkálla területére eső krátertava adja. Ha ez nem is egyedi, hiszen a környéken többet is fellelni, mégsem gyakori mai határaink között. Sajnos, mivel a Füzes-tó vízutánpótlását kizárólag a csapadék biztosítja, az extrém idei nyár miatt ezúttal szárazon találjuk.

2024. szeptember 5., csütörtök

‼️ Határidők meghosszabbítása - Hédervári vetélkedő‼️

 
Országos természettudományos levelező vetélkedő általános iskolásoknak - Hold, földrengések, vulkánok.
 
Hédervári Péter, a hazai planetológia úttörője emlékére
 
Mind a három forduló beküldési határidejét a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítjuk!
Az I-II-III. forduló megoldásainak új, meghosszabbított beküldési határideje:
2024. október 5.
 
Coolstarz Csillagászati Szakkör - Rezsabek Nándor ScienceBlog - Planetology.hu - Hédervári Péter emlékgyűjtemény - Tudományos Újságírók Klubja