Monostorapáti külterületi szőlőbirtokai között indul a piros nagy "T", azaz a "tanösvény" turistajelzés a 304 m magas Kopácsi-hegyre. Szüret ideje ez, így a gazdák kedvesen mézédes szőlővel kínálnak minket. A célpont esetében látszólag egy jelentéktelen, "exportból visszamaradt" bazaltvulkánra gondolnánk. Pedig korántsem erről van szó. Sőt, dobogós rekorder a maga nemében, hiszen a szakirodalmi források alapján 2,61 millió évével ez a Magyarország területén a második legtovább működött tűzhányónk. Sajnálatos módon elhagyott házak és illegálisan lerakott hulladékhalmok mellett visz az út. Az egyik düledező épületből váratlanul európai őz ront elő, arrébb a sűrű cserjeszint ellenére is kecsesen üget el egy európai dámvad. A Kopácsi-hegy másik különlegességét a már Szentbékkálla területére eső krátertava adja. Ha ez nem is egyedi, hiszen a környéken többet is fellelni, mégsem gyakori mai határaink között. Sajnos, mivel a Füzes-tó vízutánpótlását kizárólag a csapadék biztosítja, az extrém idei nyár miatt ezúttal szárazon találjuk.
