A gróf Teleki Sámuel 1888-as kelet-afrikai útját bejáró, természet- és társadalomtudományi kutatóexpedíció történetének megidézése a közismert film vetítésével indult.
Gyorsan letudom a negatívumokat: érthetetlenül motyogó szpíker, kevés szék, így idős hölgyek is asztalok tetején kuksoltak; a könyvtár kihangosítására egy laptop hangszóróját szánták; a film egyes epizódjai hol miniatűrben, hol óriásiban, hol akadozva jelentek meg a vetítővásznon.
Hála ég, az expedíció jelen levő valódi legendái ebben is jobbak voltak a helyi Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék kapkodó szervezőinél, s megszakították az értelmetlenül 2 órán át teljes terjedelemben levetíteni kívánt - szerintem minden jelenlevő által ezerszer látott - útifilm vetítését.
Azaz csak a hangját némították el, s a képekkel a háttérben megindult a (hosszúkás) kerekasztal-beszélgetés. Ez ellenben valódi élményszámba ment. Az események láncolata, a sztorik, az anekdoták, sok-sok háttérinfó - a számomra oly' szeretett Magyar Tudományos Afrika Expedíciót újabb színekkel és emberi motívumokkal gazdagította.