A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezései alapján "védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: a) nemzeti park, b) tájvédelmi körzet, c) természetvédelmi terület, d) természeti emlék". A "természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület". Egy természeti emlék élvezhet országos, vagy helyi oltalmat. A fővárosban a XII. után a II. kerületében találjuk a legtöbbet, melyet "rendeletben a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat nyilvánít védetté". A hűvösvölgyi Heinrich István utca 5. szám alatti kocsányos tölgy (Quercus robur) is ilyen. Történelmi és sporttörténeti jelentőségével számtalan írás foglalkozik. Ezeket kár lenne ezredszer is szajkózni. Egyszerűen menjünk el, és fém emléktáblájától ugyan megfosztva, de az oltalmat jelző táblával egyértelműen azonosítható módon, a kerítéssel zárt magánterület ellenére tökéletes rálátással szenteljünk figyelmet Zombori Ödön aranyérmes birkózó jóvoltából az 1936-os olimpia emlékfájánák.