Kalandozásaim során 2016-ban már érintettem a budapesti Városligeti fasor 12-es száma alatt található Ráth György-villát. Az akkor átépítés alatt álló, így technikai okokból éppen zárva tartó múzeum udvarán ennek ellenére lencsevégre kaptam a jeles utazó, keletkutató, földrajzi felfedező, Kőrösi Csoma Sándor szoborkompozícióját. A ráncfelvarrás óta „A mi szecessziónk” című állandó kiállítás tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum első főigazgatójának art nouveau stílben fogant villájában, tárgyai között, hazai és külföldi műremekekkel. Ráth György (1828-1905) villáját és valóságos kincseit özvegye, Melcsiczky Gizella 1905-ben adományozta a magyar államnak, majd 1907-től lett hivatalos kiállítóhely. Bár az 1950-es években feloszlatták a gyűjteményt, gyermekkoromtól egészen a közelmúltig gyakorta látogattam a múzeumot, mely akkoriban kelet-ázsiai profillal bírt. A néhány éve megnyílt jelen tárlat azonban mindent visz, igazi kulturális csemege. Ami miatt blogoldalamra is odafér, az egy kiállított eredeti Edison-kreálmány. A patinás fonográfnak ugyanis környezeti fizikai kapcsolódása van. Egyrészt, mint a hanghullámok megőrzésében szerepet játszó műszaki emlék, másfelől alkotója, Thomas Edison (1847-1931) okán, hisz olyan műszaki zseniről beszélünk, aki találmányait döntő többségében fizikai jelenségekre alapozta. Tárolószekrénye miatt a Ráth György-villa osztrák szecessziót bemutató szobájában található, kölcsöntárgyként a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumból került ide megőrzésre.