2024. március 31., vasárnap

Tudományos kalandozások. 2024.03.30. Kővágóörs. Kis-Hegyestű


Általános és középiskolai földrajzórán a Káli-medence írott malaszt azoknak, akik nem ott élnek, vagy szüleikkel, esetleg már barátaikkal el nem jutnak oda. A tankönyvfejezet és az atlasz vonatkozó oldala nem több, mint a poroszos iskolarendszer kötelező köre, amíg nem sétálunk fel a Kővágóörs határában emelkedő Kis-Hegyestű bazalttufa-kúpjára. Innen nem szimpla elmondásként halljuk; nem kétdimenziós, a lényeget, a mélységet elfedő ábraként látjuk; hanem valódi 3D-s a Balaton-felvidék kistáj nyugati medencéjének domborzata.

A kis hegynek nagy a beépítettsége. Az emberi hatáserősség valóban hatás erősség lehetett azoknál a hivatali ügymeneteknél, melyek építési engedélyeket adtak a napsütötte déli oldalra. Csúcsa valóságos sziklakert, valamint feltárul fő vonzereje: az egykori vulkáni kürtő nyomai és a Tapolcai Bazalt Formációhoz tartozó bazalttufája. Mind a 238 m-es Kis-Hegyestűt, mind a genetikailag hozza tartozó, 216 m-re emelkedő (és valóban lapos) Lapos-Hegyestűt ez a vulkáni törmelékes kőzet építi fel. Kilátópont jellege pedig nemcsak a Nagy Testvért, a monoszlói Hegyestűt, de a környék minden jelentős tanúhegyét, sőt a Balatont is láttatni engedni.