Hollandiai utazásaim sorában az első és máig legemlékezetesebb egy iskolai diákcsereprogram keretében még a szocializmus végnapjaiban, 1989-ben zajlott. Az Egressy Gábor Ipari Szakközépiskolás osztálytársaim között ott volt a későbbi jeles rockújságíró és zeneipari guru, Szarka Joseph barátom is, aki erről az iskolai hírlapban is beszámolt. Akkoriban mindez remek benchmarking-lehetőségnek bizonyult a kelet-európai, valamint kapitalista nyugati társadalmi-gazdasági viszonyok összevetésére. Fókuszában a német határ menti százezres Emmen állt, további célpontja többek között Amszterdam volt. Jártam a nagyváros állatkertjében (ahonnan pár évvel később Hella és Zitta elefántok fővárosunk állatkertjébe érkeztek), hajóztam a főváros csatornarendszerében, buszoztam 28,5 km-es tengeri gáton, láttam poldereket, azaz a tengertől visszahódított területeket, az ikonikus szélmalmokat, ettem (a Magyarországon akkor jószerivel ismeretlen) kínai-indiai étteremben, voltam a házigazda műszaki oktatási intézmény mellett műszergyárban, földgáztisztító üzemben, de őskori monolit síremléknél és valódi hollandus farmon is. (Az illusztráción az akkori relikviákból válogatok.)