Ahogy a papír alapú térképek napi használata, úgy a nyomtatott útikönyvek piaca is beszűkült. A GNSS és GIS rendszerek és megoldások széles köre feleslegessé tette jelentős részük használatát. Az egykori „Panoráma útikönyvek” a Gutenberg-galaxis turizmusföldrajzi alapvetései voltak. A hatvanas évektől kezdve - de még a rendszerváltozást követően is - jelentek meg kötetei. A kilencvenes években még reneszánszukat élték, sőt a régebbi kiadványok is használhatók voltak, hiszen példának okáért a történelmi városmagok leírásai nemigen változtak. Így forgattam 1999-ben luxemburgi utam során a „Benelux államok” kötetet. A európai törpeállamok legnagyobbika a jólét szinonimája. Sőt, ez a valóság is, rendezettségével, polgáriasult világával. Ez, amit itthon nehéz megérteni és elfogadni, hiszen hazánkban korábban az ezeréves feudális viszonyok és a többségi társadalom szegényparaszti léte, a szinte kizárólag egyes hazai kisebbségekhez kötött szűk polgári attitűd, manapság a jellemzően az alsó középosztályba tartozó értelmiség a meghatározó. Innen majdhogynem lehetetlen behozni ezt a több évszázados társadalmi fejlettségbeli lemaradást - amit ráadásul az eltelt 26 év kedvezőtlen világpolitikai, gazdasági és migrációs folyamatai tovább súlyosbítottak.
