2025. március 28., péntek

Planetology esték - Aki az emberes Holdra szállást közvetítette - Beszélgetés Dr. Almár Ivánnal

„Dr. Almár Iván csillagász-űrkutató aktív szerepet játszott az űr meghódításának 1957-es kezdeténél is, megszervezte a hazai műholdmegfigyelő hálózatot, a televízióban ő közvetítette az Apollo-11 leszállását, szakkommentálta az Szojuz-Apollo közös űrrepülést, igazgatta penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot. 2025-ben a Planetology.hu szerkesztőinek (Kocsis ERzsó és Rezsabek Nándor) kérdéseire válaszolva nemcsak szakmai pályafutásának mérföldköveiről beszél, de hangsúlyosan kitér az űrkutatás több bolygótudományi vonatkozására is.” - Planetology.hu / Galileo Webcast

Felvétel: 2024.03.04. Adás: 2024.03.24. Technika: Tepliczky István (Tepi), Dinnyés Lajos. Fotó: Kocsis ERzsó. Plakát: Dr. Mitre Zoltán. Link: https://youtu.be/WcO0QhamhyU?si=FvcpSsIIWJ2rSpMF

2025. március 22., szombat

Előadásaim összefoglalója - Bolygóészlelők találkozója

2025. március 22.
A katonai műszaki tisztképzéstől a bolygótudományokig - Zerinváry Szilárd emlékezete
Bolygóészlelők találkozója
Magyar Csillagászati Egyesület
Óbudai Polaris Csillagvizsgáló, jelenléti
FÉNYKÉPFELVÉTELEN
Fotó: Marosi István

2025. március 16., vasárnap

Tudományos kalandozások. 2025.03.15. Sukoró. Gyapjaszsák

A Velencei-hegységben, Sukorón járva az ember a földtörténeti időbeosztást kiterjesztő „antropocén” hipotézist bizonyítottnak látja, valamint ezzel szoros összefüggésben találkozhat a hazai természetvédelem szabályozásának visszásságaival. A Velencei Gránit Formáció ikonikus képződményéről, a formája után Gyapjaszsáknak nevezett ingókőről nyíló kilátást 2017-es ottjártamkor még „csak” egy villanyoszlop zavarta. Persze, önmagában is jó kérdés, hogy egy ilyen kritikus infrastruktúra elemnek egykori telepítésekor miért nem vettek figyelembe tájképi szempontokat. Az azóta bekövetkezett „fejlesztések” eredményeképp megszűnt ugyan a gépkocsis megközelítés, viszont parkolóra senki nem gondolt, így az egyik környező épület előtt is figyelemfelhívó a magánterület jelzés. Feltüntették természetesen a természetvédelmi oltalmat, ott a behajtani tilos jelzés, viszont az azóta kerékpárúttá avanzsált útszakasz mellett közvetlenül egy széles épületet húztak fel. Ez pedig kitakarja mind a tó, mind a templom látképének zömét. Ahogy például a Budai-hegységben, az Apáthy-szikla felett, úgy itt sem hiszi el az ember, hogy felelős hivatal és ügyintéző ide építési engedély ad ki. Ha pedig mégis, de látja a végeredményt, miért nem kezdeményez azonnal bontást, és indulnak meg prompt a buldózerek. Kérdések sora… üdvözlet az „antropocénban”...

2025. március 6., csütörtök

Előadásaim ajánlója - Bolygóészlelők találkozója


2025. március 22.
(programkezdés 10:00)

A katonai műszaki tisztképzéstől a bolygótudományokig - Zerinváry Szilárd emlékezete

Bolygóészlelők találkozója

Magyar Csillagászati Egyesület
Óbudai Polaris Csillagvizsgáló
jelenléti

2025. március 5., szerda

Cikkem és könyvismertetőm a Természet Világa márciusi számában

Legújabb írásaimat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 156. évfolyamában járó Természet Világa (Természettudományi Közlöny) folyóiratának 2025. évi 3., márciusi lapszáma közli.

Ebben a Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Terület (BBVT) kevéssé ismert, "exportból visszamaradt" tanúhegyeiről-vulkanikus képződményeiről szóló cikksorozatom második része, illetve az "Új űrkorszak kapujában; A világűr biztonsági és katonai kérdései" kötet könyvismertetője szerepel.

A Magyar Örökség-díjasMTA D kategóriás Természet Világa aktuális lapszáma  megvásárolható papír alapon az újságárusoknál és az újságosstandokon; elérhető digitális változatban a kiadónál; előfizetés a TIT-nél és a Magyar Postánál lehetséges.

2025. március 4., kedd

Az elmúlt napok előadásainak rezüméje

2025. március 1.
A Krzadka (1929) és a Zakłodzie (1998) meteoritok szórásmezőin Lengyelországban
V. Országos Meteoritikai Konferencia
A Magyar Meteoritikai Társaság éves szakmai találkozója
Óbudai Polaris Csillagvizsgáló, Magyar Csillagászati Egyesület, jelenléti
FÉNYKÉPFELVÉTELEN
Fotó: Kocsis ERzsó

 2025. március 3.
Az 1946-os magyar holdradar-kísérlet előzményei
Planetology esték
Galileo Webcast, online
VIDEÓN
https://www.youtube.com/watch?v=yj_BXvPGVSg

 2025. március 4.
Az előrejelzett becsapódású potenciálisan veszélyes földközeli objektumok honvédelmi kritikus infrastruktúrákat veszélyeztető eddigi esetei
"A hadtudomány és a 21. század" konferencia
NKE HHK Hadtudományi Doktori Iskola, online, ZÁRT KÖRŰ

2025. február 16., vasárnap

A Star Trek tematikus Impulzus Podcast 300. adásában

 
"Az Enterprise a Remmler állomáshoz érkezik, ahol egy rutineljárás zajlik, melynek során a felgyülemlett barion részecskéket semlegesítik. Mivel a folyamat minden élő szövetet elpusztít, a hajót kiürítik, de az utolsó pillanatban Picard is a fedélzeten ragad. Amikor a veszélyes folyamat elindul, a kapitány rájön, hogy nem ő az egyetlen, aki a folyosókon barangol, a behatolók ráadásul ellenséges szándékkal tartózkodnak az Enterprise-on. Aktuális adásunk témája »Az én hajóm, az én váram« című epizód, melyről a Planetology.hu főszerkesztőjével, Rezsabek Nándorral beszélgetünk." - Dr. Farkas Csaba Impulzus Podcast szerkesztő
 
 
 

2025. február 12., szerda

Remeteszőlősi tájtörténeti kutatásunk rezüméje a „Research on Landscape History 2024” angol nyelvű absztraktkötetben

A Dr. Dobos Anna PhD egyetemi docenssel (EKKE FKI Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék) Remeteszőlős védett értékeire és egyedi tájértékeire kiterjedő tájtörténeti kutatásunk rezüméjét - "Protected natural and cultural heritage and unique landscape values in Remeteszőlős" címmel - a korábbi magyar konferenciakötet után az
angol nyelvű  „Research on Landscape History 2024; English abstract volume” absztraktkötet is közli.
 
A kiadványok alapját a 2024. február 1-2-án Egerben megrendezett XIII. Tájtörténeti Tudományos Konferencia adja, mely az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézet, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék és a AGRIA GEOGRÁFIA a Földrajz Oktatásáért, Kutatásáért és Alkalmazásáért Alapítvány szervezésében valósult meg. Az angol könyv szerkesztője Módosné Bugyi Ildikó és Dobos Anna, ISBN száma 978-615-82587-0-8, kiadója az EKKE és a MATE, kiadásának helye Eger és Budapest. 
 
 
(A magyar nyelvű teljes konferenciakötet, illetve konferenciaközlemény internetes hozzáférése: https://uni-eszterhazy.hu/api/media/file/01cb4cc1282146fcce704f686ed813515a5f2b05; https://tajepiteszet.uni-mate.hu/documents/d/tajepiteszet/ttk-2024-online-pdf)

2025. február 11., kedd

Előadásaim ajánlója - V. Országos Meteoritikai Konferencia; Planetology esték

2025. március 1. 10:45 (programkezdés 10:00)
A Krzadka (1929) és a Zakłodzie (1998) meteoritok szórásmezőin Lengyelországban
V. Országos Meteoritikai Konferencia
A Magyar Meteoritikai Társaság éves szakmai találkozója
Óbudai Polaris Csillagvizsgáló, Magyar Csillagászati Egyesület, jelenléti

2025. március 3. 19:00
Az 1946-os magyar holdradar-kísérlet előzményei
Planetology Esték
Galileo Webcast, online, www.youtube.com/@GalileoWebcast_GW

2025. február 8., szombat

Cikksorozatom első része a Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Terület kevésbé ismert tanúhegyeiről a Természet Világában

Legújabb írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 156. évfolyamában járó Természet Világa (Természettudományi Közlöny) folyóiratának 2025. évi 2., februári lapszáma közli.

Ebben a Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Terület (BBVT) kevésbé ismert, "exportból visszamaradt" tanúhegyeit, illetve egyéb vulkanikus képződményeit mutatom be. A cikksorozat második része a folyóirat márciusi lapszámban lesz olvasható.

A Magyar Örökség-díjasMTA D kategóriás Természet Világa aktuális lapszáma  megvásárolható papír alapon az újságárusoknál és az újságosstandokon, valamint elérhető digitális változatban a kiadónál (https://eletestudomany.hu/uzlet/termeszet-vilaga-156-evfolyam-2-lapszam-digitalis/); előfizetés a TIT-nél és a Magyar Postánál lehetséges.

2025. január 28., kedd

Kulin György 120

120 éve született Kulin György (1905-1989), a 20. század jeles magyar kisbolygó- és üstökösfelfedező csillagásza, a csillagászati ismeretterjesztés apostola, az amatőrcsillagász mozgalom megszervezője. Munkásságának többek között egy önálló kötetet (Rezsabek N. (2005): Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). MCSE, Budapest, 172 p.), további egy könyvfejezetet szenteltem (Rezsabek N. (2005): Interjú Blahó Nórával. In: Keszthelyiné Sragner M. (szerk.): Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. MCSE, Budapest, pp. 62-64.).

Az évforduló kapcsán ezúttal személyes múltidézés. 2005-ben, a születésének 100. évfordulóján rendezett emlékünnepségen magam is előadhattam.  A népligeti - évtizedekig meghatározó, sajnos évek óta zárva tartó - csillagászati-népszerűsítő intézmény, a TIT Budapesti Planetárium kupolája alatt többek között olyan jeles előadók társaságában prezentálhattam, mint Tóth József geográfus és Ponori Thewrewk Aurél csillagász, vagy éppen Horváth András űrkutató-csillagász és Sárneczky Krisztián kisbolygó-felfedező.

Az eseményhez időzítve megjelent kötetem és könyvfejezetem tematikájához kapcsolódó, Az MCSE 1946-49 közötti története címmel elhangzott - immáron két évtizedes - prezentációm (Archív előadásaim almáriumából #12) a következő linkre kattintva hallgatható vissza: https://www.mcse.hu/wp-content/uploads/2018/04/20050131_kulin-emlekules_m.mp3

2025. január 26., vasárnap

Tudományos kalandozások. 2025.01.26. Budapest, VII. ker. Xántus János emléktábla

Ha valakit a helytörténettel szorosan összekapcsolódó történelem, a művészetek, az ipar, vagy éppenséggel a tudomány története érdekel, érdemes végigsétálnia a főváros VII. kerületében a Damjanich utcán. A teljesség igénye nélkül megtalálja az itt született/élt Karinthy Frigyes, Gyóni Géza, Örkény István, Faludy György, Bárdos Lajos, Kéthly Anna, Für Lajos, Kibédi Ervin, Eötvös Gábor, Brucksteiner Rezső emléktábláit. A földtudósok között Liffa Aurél geológus-mineralógusét, valamint a jeles magyar utazók és földrajzi felfedezők között számon tartott Xántus Jánosét (1825-1894), aki természettudományos és néprajzi anyaggyűjtő, az Állatkert és a Néprajzi Múzeum első igazgatója volt. Emléktábláját 2016-ban a Rezsabek Nándor ScienceBlog Facebook kiadásán már  bemutattam, azonban most vannak friss hírek felőle! A Damjanich utca 44. alatti társasházban valódi lokálpatrióták élnek. Már 1962-ben szerepük lehetett abban, hogy az önkormányzat - akkor Fővárosi Tanács - emléktáblát helyezzen el falán. Abban azonban egész biztosan, hogy a társasház - belső használatra - a Xántus-ház elnevezést használja. Most pedig felújíttatták az eklektikus stílusú, duplaudvaros lakóház kovácsoltvas kapuját. Ennek apropóján az utcafronti kapualjban egy tájékoztató plakátot is elhelyeztek. Ebből kiderül, hogy mivel az épületet 1904-ben emelték, így az emléktábla szövegével ellentétben mégsem lakhatott benne a földrajzi felfedező. (Ahogyan a pár házszámmal arrébb - az ottani emléktáblával ellentétben - Faludy sem konkrétan a mai Damjanich utca 58. alatti házban látta meg a napvilágot, hanem az akkor ott magasodó épületben.) Xántus tehát a mai 44-es szám alatti gangos bérház helyén egykor álló, 1885-ben épült, majd lebontott kétszintes lakóházban élte utolsó éveit.

2025. január 24., péntek

Fél évszázada a jövőbe tekintve - hibrid meghajtású autóbusz kísérleti fejlesztése

1975-ben, 50 évvel ezelőtt készült el az Autóipari Kutató Intézet, valamint a Villamosipari Kutató Intézet együttműködésében az ún. hibridbusz. Korát megelőző kísérleti fejlesztés volt, hiszen bár a gépjárművek történetének kezdetekor komoly szerepe volt a villamos meghajtásnak, a (szó szerinti) robbanásszerű áttörést a robbanómotorok alkalmazása hozta el. Az egykori Járműfejlesztési Intézet, az utóbbi Autóipari Kutató és Fejlesztő Vállalat, azaz az AUTÓKUT műszaki fejlesztéseiben komoly szerepet játszott tervezőként édesapám, id. Rezsabek Nándor (1933-2020).

Az Ikarus 260 típusú autóbuszok villamos meghajtású verzióra történő átalakítása (melyben Szűcs László, valamint Bernáth Elek játszott még főszerepet) úttörő volt a maga nemében és idejében. 1977-ben a Baranyi megyei napilapnak, a Dunántúli Naplónak víziószerűen azt is elmondták, hogy a nagyvárosok közlekedésében a jövőben meghatározó szerepe lesz az elektromos járműveknek. Ha mindez szakmai pályafutásuk aktív éveben egyáltalán nem, életük végén pedig csak részben adatott meg, jóslatuk a 21. században biztosan valósággá válik. 

(A részletében illusztrációként is közölt cikk forrása: Lombosi J. (1977): Két Ikarus villamos motorral. Dunántúli Napló 34, 272, 27)