Kedves Követőim, Olvasóim, Hallgatóim!

A Rezsabek Nándor ScienceBlog 2015-ös indulása, majd kereken 10 évnyi működése után 2025-ben nyugdíjba vonul. Ez érinti ennek minden felületét, így a Bloggert, a Facebook- és Instagram oldalakat, valamint a Tik-Tok kiadást is (kizárólag a Róka Gedeon vetélkedő következő felhívásai jelennek még meg.) Természetesen az egyéb természettudományos, tudománytörténeti, katonai műszaki területeken és témákban kifejtett ismeretterjesztő, illetve tudományos tevékenységeim változatlanul folynak tovább – írásban nyomtatott és elektronikus felületeken, jelenléti és online előadásokon, illetve tanórákon, valamint szakmai szervezeteinkben.

"Jön az üstökös!" - könyvismertető

Íróasztalomon két könyv fölé görnyedek. Az egyik egy klasszikus munka. Szerzője az osztrák csillagászati népszerűsítő, a bécsi Planetárium és Uránia csillagvizsgáló egykori vezetője, Hermann Mucke. 1976-os kiadású dedikált kötetében a Kr. e. 86 és Kr. u. 1950 között feltűnt üstökösök adatait közli (Helle Kometen von -86 bis +1950; Ephemeriden und Kurzbeschreibungen). Forrásértékű, pontos információkkal szolgál, alapmű. Ugyanakkor szöveges leírásai kevésbé élményszerűek - természetesen azért, mert az összeállítás célja nem ez volt. Ellenben, ha valaki pontosan erre a megközelítésre vágyik, akkor a jelen könyvismertető tárgya, a Jön az üstökös! című kötet ajánlható. Ennek szerzője Miholcsa Gyula, a természettudományos ismeretterjesztés területén is aktív erdélyi magyar szerkesztő-rendező-operatőr. A csillagászattörténeti alapvetésű összegző munka 2022-ben Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában, a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek 17. köteteként jelent meg. Kartonált kötésű, 176 oldalas. Szakmai korrektségére Szenkovits Ferenc matematikus-csillagász-egyetemi docens lektori munkája a garancia.

Most pedig lapozzunk bele a kötetbe - azaz Jö(jjö)n az üstökös! Előszava után a szerző az égitesttípus egykor vélt hatásait (előjel, végzet, rémület, riadalom) írja le röviden. Ezt követően már nagyobb részletességgel fejti ki feltűnésük ókori és középkori értelmezéseit. Ezután magukra az egyes történelmi kométákra tér rá. Egykori krónikákra, valamint azok feldolgozásaira alapozva kronológiai sorrendben halad. Oldalról oldalra tűnnek fel évszázadok, sőt évezredek fényes üstökösei, minden esetben külön kiemelve esetleges magyar vonatkozásukat. Leírásaiban ezek megjelenéséről, jellemzőiről, értelmezésükről, recepciójukról olvashatunk primer és szekunder forráselemzés alapján. A sor a C/-43 K1-től, azaz a „Caesar üstököstől” egészen a valaha volt legismertebb kométa, az 1/P Halley 1910-es visszatérésig tart. Függelékében az 1858-ig szabad szemmel látható üstökösök, valamint az üstököseredetű meteorrajok adatait, a kométákkal összefüggő világvége elméleteket, továbbá - népszerűsítő jelleggel - az égitestek modern tudományos értelmezését nyújtja. Zárásként román és angol nyelvű absztraktot közöl. A kötet gondosan válogatott, igen gazdag képanyagával válik teljessé.

A könyv bibliográfiai adatai: Miholcsa Gyula (2022): Jön az Üstökös! Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek 17, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 176, ISBN 978-606-739-224-1, DOI: 10.36241/ttf-17
Elérhető papír alapon a kiadónál és a könyvterjesztőknél; digitálisan az MTA Könyvtár és Információs Központ REAL-EOD oldalán: https://real-eod.mtak.hu/17655/

Rendezvényeim összefoglalója - Geotóp Nap

2025. október 4.
Meteoritok, magmás-üledékes-metamorf kőzetek interaktív prezentációja 
Geotóp Nap
27. Less Nándor Emléktúra

Debrecinum Hexasakk és Természetbarát Egyesület

Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont, Cserépfalu, jelenléti

https://nomegalljcsak.hu/

https://nomegalljcsak.hu/geotop-nap/

Sztrókay Kálmán tudománynépszerűsítő cikkei a Vasárnapi Ujságban

„Tudomány, technika, irodalom; Sztrókay Kálmán emlékezete” címmel 2012-ben az Aura Kiadó gondozásában jelent meg monográfiám. Sztrókay (1886-1956) a huszadik század első felének talán legkiválóbb természet- és műszaki tudományokkal foglalkozó ismeretterjesztője. Közel négytucat, sok esetben több kiadást megért népszerűsítő könyv szerzője, melyek félmillió példányban keltek el. Emellett találmányokat jegyző feltaláló, lapok sorsát szívén viselő főszerkesztő, Kosztolányival baráti viszonyt ápoló szépíró és színpadi szerző, Balzac és Verne műfordítója, Karinthyval és az Oscar-díjra jelölt Kordával úttörő filmes. A könyv megszületéséhez jelentősen hozzájárult fia, ifj. Sztrókay Kálmán; fiának párja, Berényi Mari; a kiadó Deák Gábor; Rencsényi Tibor grafikus-tördelő; a lektorok, Dr. Bencze Gyula - Keszthelyi Sándor - Komáromi Csaba; valamint Csaba György Gábor előszóíró. A megjelenés után, a könyv utóélete során tartoztam köszönettel Schubert András úrnak, aki nemcsak Sztrókaynak, de az általam szintén kutatott Hédervári Péternek (1931-1982), a hazai planetológiai úttörőjének, földtudományi és csillagászati népszerűsítő írónak, a földrengéstan, a vulkanológia, a holdkutatás nemzetközileg jegyzett szakemberének tudománytörténeti recepcióját is elősegítette. András most ismét csatasorba állt, és feldolgozta Sztrókay (Sztrokay) Kálmánnak az egykori közkedvelt Vasárnapi Ujság (Újság) folyóiratban megjelent cikkeit. A szakíró a közkedvelt lapban 12 év alatt 32 cikket publikált - jellemzően kozmológiai, csillagászati, kozmogóniai, planetológiai, geofizikai, meteorológiai, környezettudományi, katonai műszaki írásokat jegyezve. A válogatás ezeken túl a szerkesztő elő- és utószavával egészül ki. Az összeállítás a következő linkre kattintva érhető el, olvasható el és tölthető le: https://real.mtak.hu/id/eprint/225731

Jane Goodall emlékére

Az este szomorú híre, hogy 91 éves korában egyesült államokbeli előadói körútja során elhunyt Jane Goodall (1934-2025). Rá emlékezve emeltem le a polcról az első férjével, Hugo van Lawickkal 1970-ben írt, magyarul 1987-ben a Gondolat által megjelentetett "Ártatlan gyilkosok" című kötetet. Goodall antropológiával és etológiával foglalkozott, számomra a természettudományokon belül a környezettudomány egyik valaha volt legnagyobb hatású kutatója és ismeretterjesztője. Készültünk következő magyarországi előadására - sajnos ez többé már nem lehetséges. Nyugodjon békében!

Egy ország, egy kép - Málta, 2017

Málta szigetén, Qawra városának egyik tengerparti hoteljében marstérképet bújtam, majd Bugibbába átvezető sétányának Naprendszer túráját teljesítettem. A földtan bűvöletében partmenti karsztosodott üledékes kőzettömege keltette fel érdeklődésem. A földrajzi szerelemnek szebb kielégítése nem lehetett, mint a Földközi-tenger hűsítő hullámzása nyári forróságú mediterrán éghajlatán. Geomorfológiai és anyagi összetételi hasonlósága miatt a Ceres törpebolygóval analóg planetológiai dimenzióba helyeztem korallos mészkő üregeiben kiváló és lerakódó sórétegét. Ahogy azonban az illusztráció mutatja, az élet asztrobiológiai bizonyítékaira egyelőre csak a Földön leltünk.

Előadásaim összefoglalója - Kutatók Éjszakája

2025. szeptember 26.
Meteoritok és kisbolygó-becsapódások
Kutatók Éjszakája
Coolstarz Csillagászati Szakkör
Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Ált. Isk., Budapest, jelenléti

Fotó: Kocsis ERzsó

https://app.kutatokejszakaja.hu/esemenyek/coolstarz/meteoritok-es-kisbolygo-becsapodasok

                          

Szakcikkem a Biztonságtudományi Szemlében az előre jelzett becsapódású potenciálisan veszélyes földközeli objektumok kritikus infrastruktúrákat veszélyeztető eddigi eseteiről

Új szakcikkemet az MTA HTB C kategóriás Biztonságtudományi Szemle folyóirat 2025-ös 7. kötetének 3. füzete 49-61. oldalain a Hadbiztonság és rendvédelem rovatban Esettanulmányok az előre jelzett becsapódású potenciálisan veszélyes földközeli objektumok kritikus infrastruktúrákat veszélyeztető eddigi eseteiből címmel közli. 

Absztraktja szerint: "A Naprendszer apró égitestjeinek kutatásában az elmúlt években kiemelt területet jelentett az ún. előre jelzett becsapódású (Pre-Impact Detection vagy Past Impactor) potenciálisan veszélyes (Potentially Hazardous Object, PHO) földközeli objektumok (Near-Earth Objects, NEO) felismerése, felfedezéseik és vizsgálatuk. Mindezek eredményeképp az extraterresztrikus objektumok jelentette kozmikus kockázat kezelése szempontjából már külön részterületet jelent ezek monitorozása. Jelen tanulmány célja, hogy egyrészt bemutassa ennek bolygótani (planetológiai) hátterét, ezen égitestek detektálásának történetét, monitoring rendszereiket, számosságukat, jellemző fizikai tulajdonságaikat. Erre irányuló vizsgálataiból pedig esettanulmányként részletesen ismertessen civil, katonai és tudományos szempontból is kiemelt fontosságú, a biztonság kérdéskörét alapvetően érintő egy-egy polgári és honvédelmi kritikus infrastruktúrát potenciálisan veszélyeztető eddigi esetet."

Teljes lapszám: https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/621/477
DOI: https://doi.org/10.12700/btsz.2025.7.3.49
Egyéb URL: https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/587
Teljes dokumentum: https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/587/463

"Tokaj-hegyvidék kőbányászata" - könyvismertető

Szép kiállítású, reprezentatív, mindeközben értékes tartalommal bíró kötettel örvendeztette meg a Colas Északkő, hazánk piacvezető vulkanikus bányászati vállalkozása szakmai partnereit, vevőit, illetve ezen keresztül a mi olvasóinkat is. Kit tekinthetünk ez alapján egészen pontosan a mű célközönségének? Egyrészt a földtan és a bányászat ismeretterjesztő szintű érdeklődőit. A Tokaji-borvidéken az ízletes nedűket kóstolókat. A történelem, valamint a kulturális örökség iránt fogékonyakat. Továbbá mind a helyieket, mind az ide érkező turistákat. 159 oldalon, masszív keménytáblás kivitelben, lélegzetelállító fotókkal került a polcokra a könyv. Még 2016-ban látott napvilágot a Colas Északkő Kft. megbízásából, a Koffein Média Kft. kiadásában, de mivel továbbra is a piacon van, erényei nem kisebbedtek, ajánlójának most is helye van.

Személyesen Cseh Zoltán ügyvezető, valamint szerzőtársai - az említett olvasói igények mentén - igen változatos művet alkottak. Ha csak e sorok írójának szakterületét nézzük, közép-európai vonatkozásban szélesebb, majd kistáj-szinten szűkebb kontextusban is szól az Eperjes-Tokaji-hegység földrajzáról, felszínalaktanáról. Földtörténeti időskálán is elhelyezi a terület geológiai fejlődését; részleteiben megismertet az itteni egykori heves vulkáni folyamatokkal. Mindez pedig átvezet a kötetet indukáló Colas Északkő tevékenységéhez: a bányaiparhoz. 

Elolvashatjuk a (kő)bányászat történetének nemzetközi, majd hazai áttekintését, rápillanthatunk ennek korábbi és jelenlegi technológia, műszaki, sőt emberi hátterére. A mű ráadásul függelékként tartalmazza a térség bányalajstromát is. Komoly teret szentel a könyvismertetőt lejegyző másik szakmájának is: napvilágra kerülnek a bányászattal összefüggő környezeti vonatkozások, a rekultiváció, a tájrendezés. Végezetül pedig töltsünk egy pohár tokaji aszút, és oldalakon át pillantsunk be mind világ, mind nemzeti szinten a szőlészet, a borászat, a borvidékek, a borászok palackba zárt mikrokozmoszába.

A könyv bibliográfiai alapadatai: Cseh Z. et al. (2016): Tokaj-hegyvidék kőbányászata. Kulturális örökségünk nyomában. Colas Északkő Kft., Koffein Média Kft., Tarcal, 159 p. ISBN 978-963-12-6202-5
A kiadvány fogyasztói ára: 4000 Ft
További információ: https://riolittufa.hu/termek/tokaj-hegyvidek-kobanyaszata-konyv/ 

‼️ Bemutatjuk a zsűrit - Róka Gedeon vetélkedő‼️

Országos természettudományos levelező vetélkedő általános és középiskolásoknak - Csillagok, bolygók, távcsövek

 Róka Gedeon (1906-1974) csillagászati ismeretterjesztő emlékére

 Coolstarz Csillagászati Szakkör - Rezsabek Nándor ScienceBlog - Planetology.hu - Tudományos Újságírók Klubja - Kecskeméti Planetárium

Tudományos kalandozások. 2025.09.20. Budaörs. Kő-hegy

A budaörsi Kő-hegy 235 m-el emelkedik a tengerszint fölé. A Budai-hegységhez tartozik, a Budaörsi-kopárok részét képezi, a Budai Tájvédelmi Körzet oltalmát élvezi. Sziklaszirtjein rendre 2017-ben, 2019-ben és (most) 2025-ben kalandoztam. Egyfajta leletmentésként idézem fel a hat esztendővel ezelőtti terepbejárás blogomon közölt egykori szövegezését, amelynél frappánsabbat ma sem tudnék rittyenteni:

„A budaörsi Kő-hegyet sokkal többen ismerik úgy, hogy ennek valójában tudatában lennének. Az M1-M7 autópályák bevezető szakaszáról felsejlő kereszt-kápolna kettőse koronázza. Így már megvan? Bizonyára sokaknak.

Társadalomföldrajzilag szorosan kapcsolódik a budaörsi németség sorsához: egykori zarándokhelyük, kitelepítésük mementója, majd közösségük megújulásának szimbóluma. Földtani szempontból feltűnőek fehéres és rózsaszín dolomittömbjei. Remekül megfigyelhetőek a külső erők felszínformáló folyamatai, kőzeteinek mállása-aprózódása.

Könnyen megközelíthető, remek kirándulóhely, további túrák kiindulópontja. Jómagam napra pontosan 2 éve jártam itt: ismétlés a tudás anyja!”

Tudományos kalandozások. 2025.09.07. Badacsonytomaj. Bazalttemplom

Ha a Mátrában, Galya-tetőn a Magyarok Nagyasszonya kápolna andezitből; a Balaton-felvidéken, Balatonfüreden a Vörös templom, azaz a római katolikus plébániatemplom permi vörös homokkőből épült, akkor vajon Badacsonytomajon milyen építőanyagot használtak? Nem nehéz a válasz, magmás kőzetet, ezért a Szent Imre tiszteletére szentelt plébániatemplom Bazalttemplom néven is ismert. Azaz annyira nem ismert, hiszen a környék sok természeti látnivalója, valamint turisztikai attrakciója elvonja tőle a figyelmet. A szépen felújított Hősök terén magasodik, a római katolikus plébániához tartozó melléképületeivel egyetemben hatalmas komplexumot alkot. Voltak elődjei a településen. Egy 1263-as oklevél a Klastromkút mellett említi a pálosrendiek kolostorát. Ez a török időkben pusztult el. 1297-ből van írásos nyoma a Kisfaludy ház közelében, az egykori Hetyei villa helyén álló román stílusú istenházának. A viharos történelmi időkben leromlott állapotú épületet 1746-ban ugyan renoválták, utóbb azonban ismét pusztulásnak indult, majd 1853-tól ennek helyén magasodott a villaépület. A település barokk temploma 1757-ben épült - a maihoz hasonlóan már Szent Imre herceg tiszteletére - az Iskola utcában, egy jóval korábbi, 1344-es említésű istenháza romjaira. Azonban ezt is elérte a végzete, 1931-ben életveszélyes állapota miatt lebontották. A napjainkban itt magasodó, neoromán Bazalttemplomot 1931-1932-ben Varga Sándor plébános regnálása idején, Fábián Gáspár tervei alapján emelték. Építőanyaga a környéken kitermelést végző Bazalt Bánya Részvénytársaság felajánlása volt. Architektúráját az istenházában található információs tábla megfogalmazásánál nem jellemezhetnénk magunk sem plasztikusabban „komor, sötét külsejével különösképpen beleillik a Badacsony hegyének bazalt-orgonái közé”.

Tudományos kalandozások. 2025.09.07. Tapolca-Diszel. Köves-hegy

A Balaton-felvidék kevéssé látogatott / közérdeklődésre nemigen számontartott vulkanikus képződményei között egy szinte ismeretlen, formakincseit tekintve viszont geotóp-szintű, a természet zabolázatlan erejét megvillantó tűzhányó került ezúttal bejárásra. Gyulakeszi és Tapolca-Diszel határáról, a Csobánc keleti lábától, a Gátorja dűlőtől indulunk. A Köves-hegy csekély ismertségét jól szemlélteti, hogy az itteni irányjelző táblákon rendre az ettől északra magasodó, jóval közismertebb Hajagos felirata szerepel.

 

 

Felfelé a hegyoldalba mélyített, de az itteni szőlőbirtokok okán gépkocsival is járható út visz. Láthatók régi épületek, egyik felirata 1883-as, de vannak lepusztult borospincék is. Az ösvény helyenként finomszemcsés tufába mélyül, benne kisebb vulkáni bombák, másutt homokos talajszintbe gyökereznek a fák. A Tapolcai Bazalt Formációhoz tartozó kőzetanyaga sötétszürkés-feketés, tömör szövetű. Útközben vannak bazaltorgona-maradványok, sokszögű kifejlődéssel, valamint kisebb kőtengerek - mindenki ínyére. Szó szerint belebotlani egy stílszerűen bazaltból emelt geodéziai alappontba, majd utóbb csúcsán is virít egy. A Mapy térképalkalmazás több viewpointot jelöl, és valóban, egyik oldalán ott a Tapolcai-, másik irányban a Káli-medence, de a távolban a Déli-Bakony, mindezek tanúhegyei; és a Balaton víztükre is fenséges.

 

335 m-es csúcsa valójában egy felhagyott bazaltbánya pereme. Innen lefelé pedig jön a csoda: hatalmas kiterjedésű kőtengerek, a lávaömlésen áttörő bazaltoszlopok, függőlegesen és vízszintesen, köztes szögekben dőlve. Sőt mi több, meglelhető a térképen jelölt apró bazaltbarlang is. A hegylábat leszámítva - ahol a szőlészet-borászat az úr -, az útjainkon megszokott módon egy lélek se. Ez a végtelen nyugalom az egyik legnagyobb értéke az „exportból visszamaradt”, vagy éppen „Tesco gazdaságos” vulkáni képződményeknek.