2021. január 16., szombat

Környezettudományi kalandozások. 2020.12.31. Tatabánya, Szelim-lyuk

A Gerecse látnivalóinak sorában monumentalitás szempontjából nemcsak Európa legnagyobb madárszobra, a Turul-emlékmű érdemes említésre, hanem az ugyancsak a Kő-hegy peremén, a 289 m-es magasságban nyíló Szelim-lyuk is. Lyuk? Viccesen hangzik, hiszen a triász időszaki dachsteini mészkőben vízerózió révén kialakult képződmény csarnoka méretével valósággal elkápráztatja látogatóit. Szűk nyílásán behatolva tárul fel 45 m-es hossza, és megkapó 18 m-es magassága. Feltárása nemcsak földtörténeti értelemben geológiai vonatkozásait tisztázta, hanem az emberréválás, majd a történelem korszakok nyomait is napvilágra hozta. Legidősebb ősemberleletei 200 ezer évesek, 70-80 ezer éve neandervölgyiek húzódtak meg benne, utóbb kőkorszaki kultúrák lakóhelye volt, majd a tatárjárás és a törökdúlás veszélyei idején a középkori magyarság menedékhelyévé vált. 1982 óta élvez oltalmat; a magyarországi barlangokkal egyetemben törvény erejénél fogva („ex lege”) védett természeti érték. A Tatai-medencére nyíló kijáratán kilépve páratlan panoráma képével távozunk.