A Pilis északnyugaton a Strázsa-hegy által zárul, majd olvad bele a sík vidékbe. A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló Strázsa-hegyi tanösvény a kisebbik magaslat természeti értékeit és látnivalóit kapcsolja össze. Méretesebb társának, a Nagy-Strázsa-hegynek irányára vonatkozóan azonban semmilyen információ vagy jelzés nem szolgál kiindulópontjánál, az esztergomi Kökörcsin Háznál. Lehet, tudatos lépésként, nehogy a nagymértékű látogatottság és a zavarás negatív hatással járjon élővilágára és képződményeire. A nagyjából belőhető irány, a GPS, no meg némi tapasztalat persze „csodát” tett. Az út a növényzet szempontjából is változatos, lejtősztyeppés és karsztbokorerdős területek váltogatják egymást. Helytörténeti érdekességek is fellelhetők: szomorú mementóként az első világégés 7. számú hadifogoly temetője, ahol másfélezer olasz-orosz-szerb-román nyugszik, olyan katonák, akik mit sem tehettek a háborús uszítók parancsai ellenében. A Nagy-Strázsa-hegy geológiáját a triász időszak 200 millió éves múltba révedése, és az ekkor keletkezett dachsteini mészkő jellemzi. Barlangjai a karsztosodás folyamata révén alakultak ki. A hévizes eredetű Sátorkőpusztai-barlang járatának hossza 354 méter, masszív vasajtaja csak barlangászoknak, valamint előre egyeztetett módon érkező látogatóinak enged bebocsátást. A kémlelőablakán kiáramló friss barlangi levegő jól eső az első igazán meleg tavaszi napon. Gömbfülkéi ugyanakkor a szabadban is könnyedén megfigyelhetők. Ahogyan másik látnivalója, a magaslat névét viselő Strázsa-hegyi-barlang látványos felszínalaktani formái esetében is. Elvileg persze, mivel most a „Tündérkapu” hollók költése miatt lezárásra került. Bánja a kánya, hogy stílszerű legyek, hiszen jó látni, hogy egyszer a természet fontosabb minden másnál.
