Előttem kiterítve a megboldogult Kartográfiai Vállalat 1964-ben kiadott Budai-hegység turistatérképe. 60 éves, így már valóságos kordokumentum - mind egyes ábrázolt térképi elemek, mind tudománytörténeti vonatkozásban. Szerkesztését nem más, mint Radó „Dóra” Sándor, a földrajztudományok doktora, egyben nemzetközileg ismert hírszerző, „magyar Stirlitz” felügyelte.
De lássuk mit mutat az atlasz a kistáj részét képező Széchenyi-hegy tekintetében. Ott van mindjárt a fogaskerekű végállomása. Ez szerencsére ránkmaradt. Kis magyar abszurd persze, hogy a főváros nemrég hosszabb üzemszünetre küldte... az elektromos, környezetkímélő közlekedési eszközt... De hála ég, újra jár. Ugyancsak itt van a Gyermekvasút végállomása. Amit mindenki most is ugyanúgy Úttörővasútnak hív, mint anno, hiszen azt szokta meg, és már nem pejoratív kicsengésű. Szerencsére túlélte a rendszerváltást, és a mai utazóközönségnek is élmény, szocreál elemei pedig már történelmi jelentőségűek. Ott van az 55 m magas tévétorony, valamint az antennák 192 m-es acélszerkezete. Nemcsak rádió- és televíziótörténeti ipari műemlék, hanem, ha más funkcióban, de jelenlegi is sugároz.
Jóval kevésbé ismert, ellenben legszebb architektúrájú a Széchenyi-emlékmű és -kilátó. Ahogy névadójának, Széchenyi Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak", úgy ennek a sorsa is hányattatott volt. A hegyet 1860-ban keresztelték el róla, de eredeti emlékoszlopa már rég nincs meg, a mellszobrot többször is ellopták, az emlékművet egykor a Hősök teréről kénytelen-kelletlen költöztették ide. Az 1861-es feliratos emlékpad ellenben még megvan, a szobrot újraöntötték, a kilátó pedig fenséges, még ha panorámáját a sűrű vegetáció le is korlátozza.
De lássuk mit mutat az atlasz a kistáj részét képező Széchenyi-hegy tekintetében. Ott van mindjárt a fogaskerekű végállomása. Ez szerencsére ránkmaradt. Kis magyar abszurd persze, hogy a főváros nemrég hosszabb üzemszünetre küldte... az elektromos, környezetkímélő közlekedési eszközt... De hála ég, újra jár. Ugyancsak itt van a Gyermekvasút végállomása. Amit mindenki most is ugyanúgy Úttörővasútnak hív, mint anno, hiszen azt szokta meg, és már nem pejoratív kicsengésű. Szerencsére túlélte a rendszerváltást, és a mai utazóközönségnek is élmény, szocreál elemei pedig már történelmi jelentőségűek. Ott van az 55 m magas tévétorony, valamint az antennák 192 m-es acélszerkezete. Nemcsak rádió- és televíziótörténeti ipari műemlék, hanem, ha más funkcióban, de jelenlegi is sugároz.
Jóval kevésbé ismert, ellenben legszebb architektúrájú a Széchenyi-emlékmű és -kilátó. Ahogy névadójának, Széchenyi Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak", úgy ennek a sorsa is hányattatott volt. A hegyet 1860-ban keresztelték el róla, de eredeti emlékoszlopa már rég nincs meg, a mellszobrot többször is ellopták, az emlékművet egykor a Hősök teréről kénytelen-kelletlen költöztették ide. Az 1861-es feliratos emlékpad ellenben még megvan, a szobrot újraöntötték, a kilátó pedig fenséges, még ha panorámáját a sűrű vegetáció le is korlátozza.
