A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezései alapján a helyi jelentőségű védett természeti területek közé a természetvédelmi területeket és természeti emlékeket sorolják. Utóbbiak tekintetében a főváros a közelmúltig egyetlen földtani emlékkel bírt: ez a Pusztaszeri úti földtani alapszelvény volt. 1982 óta élvezett védettséget. Fontosságára való tekintettel a földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet a Pusztaszeri úti védett földtani alapszelvény természeti emléket országos jelentőségű természeti emlékké nyilvánította; ezzel helyi jelentőségű természeti védettsége feloldásra került. Ha tehát valamilyen rövid és kompakt fővárosi környezeti-földtudományi érdekességre vágyunk, a II. kerületi Pusztaszeri út 5/b. alatt lelhetjük meg. A forgalmas főutca kanyarulatában, a települési környezet minden pusztító hatásának kitéve, ugyanakkor elhelyezkedésével mégis figyelemfelhívó módon. Ha nem is tervezzük, lényegében belebotlunk. A Budai-hegység mészkő és dolomit melletti harmadik jellegzetes üledékes kőzetének, a márgának a kvázi mesterséges kőzetkibúvása. Mesterséges, hiszen művi környezet veszi körül, a léte kizárólag védettségének köszönhető; természetes erózióját a közlekedés okozta rázkódás és a városi légszennyezés tovább gyorsítja. Az átmeneti karbonátos kőzetekhez sorolt ún. budai márga az eocén földtörténeti korban, 40 millió éve képződött az egykoron itt hullámzó trópusú tenger 200 méteres mélységében.
