2021. december 5., vasárnap

Szakkommentátorként a James Webb űrtávcső felbocsátásának élő közvetítésén

Szakkommentátorként ismételten csatlakozom a vezető hazai űrkutatási tartalomszolgáltató, a Spacejunkie közvetítői csapatához. Élő adásunkban a James Webb űrtávcső felbocsátását követhetjük nyomon. Közvetítésünk december 22-én 12:50-től kezdődik a Spacejunkie YouTube csatornáján. Az élő adás linkje: https://youtu.be/RebhahpfLb4 A műsor eseménylinkje: https://fb.me/e/2Quob7sAe

Ilyen volt a Planet Budapest 2021


U Thant, az ENSZ főtitkára 1969-ben felhívta a világ közvéleményének figyelmét az emberi környezeti válságára, a globálissá váló környezeti problémák súlyosságára. Ennek eredményeként 113 ország részvételével 1972-ben Stockholmban tartották meg "Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciáját". Ekkor a fenntartható fejlődés definíciója ugyan még nem jelent meg, de kijelölte azt az irányt, amelyben az elmúlt napokban a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó koncepciója is gyökerezik. A Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben közreadott "Közös jövőnk" jelentésében olvashattuk először a fogalom meghatározását, ekkor még leánykori nevén, harmonikus fejlődésként. 1992-ben Rio de Janeiróban már 172 ország vett részt a "Környezet és Fejlődés ENSZ  Konferenciáján", melynek a fenntartható fejlődés már központi gondolatává vált. A HUNGEXPO területén november 29. és december 5. között megrendezett  Planet Budapest 2021-nek szintúgy.

A "Your Planet" - "Közönségprogramok a fenntarthatóságról" címmel egy hatalmas földgömb körül elrendezve, tematikusan járhattuk be a G pavilon területét. Bolygónk vízkészletén át az erdők rekreációs szerepéig. A napelemparkok legújabb technológiai megoldásit érintve a geotermikus energia hasznosítását sürgetve. A lineáristól a körforgásos gazdaság felé haladva. A Cousteau kapitány és a Calypso óceáni küldetéseitől a tengeri túlhalászás problémájáig. A már csak retro-társasjátékokban létező GELKA valamikori üdvös szerepére emlékezve az elektronikai hulladék keletkezésének megelőzésében. A "Nature Friendly Development" - "Fenntarthatósági expón" az A pavilonban sok-sok kiállító között, az elmúlt évek során kialakított a szakmai kapcsolatok révén, többek között a veszprémi Pannon Egyetem környezettudomány-környezetmérnöki alap- és mesterképzéseivel, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség egyidejű klímasemlegességi és gazdaságfejlesztési céljaival ismerkedhettünk, a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem standján pedig kvíz segítségével mértük fel mezőgazdasággal összefüggő tudásanyagunkat. A fémdetektorokkal és rendőrsereggel kissé túlbiztosított rendezvényt fizikailag elhagyni könnyebb volt, mint korábban becsekkolni, ugyanakkor tematikája és jövőbe tekintése  a környezettudatos hozzáállásban, a fenntarthatóvá váló mindennapjaink szintjén remélhetőleg megmarad.

2021. december 1., szerda

Előadásom a Magyar Meteoritikai Társaság december 14-i közgyűlésén

Szakmai szervezetünk, a Magyar Meteoritikai Társaság (MMT) 2021. évi Közgyűlésére, december 14-én 19:00 órától, határozatképtelenség esetén 19:30-kor kerül sor. A vírushelyzetre való tekintettel a közgyűlés online kerül megtartásra. Az eseményen Rezes Dániel okleveles geológussal, az ELTE Földtudományi Doktori Iskola Földtan-Geofizika Doktori Programjának PhD hallgatójával „Egy hagyatéki meteorit története és előzetes vizsgálati eredményei” címmel tartunk közös előadást. A Közgyűlésen csak olyan érdeklődő vehet részt, aki a 2021-es egyesületi tagdíjat befizette; az MMT-be történő belépés a Közgyűlés előtt a https://meteoritok.org/belepes-tarsasagunkba/ honlapon megadott módon lehetséges.

Tudománytörténeti kalandozások. 2021.11.30. Budapest, VI. ker. Ráth György-villa

Kalandozásaim során 2016-ban már érintettem a budapesti Városligeti fasor 12-es száma alatt található Ráth György-villát. Az akkor átépítés alatt álló, így technikai okokból éppen zárva tartó múzeum udvarán ennek ellenére lencsevégre kaptam a jeles utazó, keletkutató, földrajzi felfedező, Kőrösi Csoma Sándor szoborkompozícióját. A ráncfelvarrás óta „A mi szecessziónk” című állandó kiállítás tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum első főigazgatójának art nouveau stílben fogant villájában, tárgyai között, hazai és külföldi műremekekkel. Ráth György (1828-1905) villáját és valóságos kincseit özvegye, Melcsiczky Gizella 1905-ben adományozta a magyar államnak, majd 1907-től lett hivatalos kiállítóhely. Bár az 1950-es években feloszlatták a gyűjteményt, gyermekkoromtól egészen a közelmúltig gyakorta látogattam a múzeumot, mely akkoriban kelet-ázsiai profillal bírt. A néhány éve megnyílt jelen tárlat azonban mindent visz, igazi kulturális csemege. Ami miatt blogoldalamra is odafér, az egy kiállított eredeti Edison-kreálmány. A patinás fonográfnak ugyanis környezeti fizikai kapcsolódása van. Egyrészt, mint a hanghullámok megőrzésében szerepet játszó műszaki emlék, másfelől alkotója, Thomas Edison (1847-1931) okán, hisz olyan műszaki zseniről beszélünk, aki találmányait döntő többségében fizikai jelenségekre alapozta. Tárolószekrénye miatt a Ráth György-villa osztrák szecessziót bemutató szobájában található, kölcsöntárgyként a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumból került ide megőrzésre.

2021. november 29., hétfő

Környezettudományi kalandozások. 2021.11.28. Bozsok. Kőszegi-hegység

A Holler-barlang

A Limax-barlang
November 28-án a fővárosban borús napra virradt. Útban a Nyugat-magyarországi-peremvidékre eső áztatta az autópályát. Az Alpokalján azonban már elállt, később is maximum szemerkélt. Az egy nappal korábbi hó azonban sok helyen megmaradt, és köd lepte be a tájat. A hófoltok alatt a lehullott nedves falevelek, valamint a felázott talajréteg hármasa helyenként igencsak csúszóssá tette az erdei ösvényeket. Három esetben ezt magam is megszenvedtem... de ez volt a legkevesebb! A Kőszegi-hegységben kedves földtudós barátom, AstroGeo Café műsorvezető-társam, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, a GAE motorja, Mitre Zoltán volt a kalauzom. Óriási szerencsémre, hiszen környékbeliként a helyi geológia és archeoasztronómia szakavatott ismerője. Kőszegszerdahelyen találkozva, majd Bozsok községbe átautózva indultunk a csúcstámadásra. Kapásból jó hangulatot varázsolt az alpi hegységképződés során keletkezett Felsőcsatári Zöldpala Formáció már itt kibukkanó rétegsora. Utóbb az 1960-as években a tényleges országhatártól idegenrendészeti okokból beljebb felhúzott határzár vonalán haladtunk, melyet ma már csak erdőirtásként konstatálhatunk, időnként magányosan meredő távírópóznákkal szegélyezve. A Széles-kő határában a történelmi korok előtti napkultusz feltételezett felvonulási helyét, annak természetes eredetű jelzőköveit néztük meg.  Persze, ez is zöldpala, és szinte hallja az ember a menetet celebráló főpap vijjogó kántálását, lelki szemeivel látja a felvonuló előkelők fémmel kivert fehér lepleit, majd a rongyokba burkolódzó szolganép révült tekintetét.

Az egykori határzár erdőirtásként megmaradt nyomvonala
Foltos szalamandra a Holler-barlangnál
A történelmi korok előtti napkultusz feltételezett felvonulási útvonala

De vissza a mába! Az országban egyedül ezen a vidéken megtalálható kőzettípus a Széles-kőnél mutatta meg igazán lemezes szerkezetét, a mélybe tekintve szikláinak törésvonal menti lezökkenését, éles szögű megdőlését. Az 587 m-en fekvő Kalapos-kőnél aztán a metamorf kőzetben karsztos oldási formák és kalcitrétegek is előfordultak, de jómagam sokkal inkább monumentális sziklaalakzataira figyeltem. No meg Zoli szakszerű infóit igyekeztem befogadni. A tektonikus eredetű, szűk Limax-barlang nyílása után irány a Holler-barlang. A varázslatos, kőzeteinek jura-kréta időszaki keletkezési idejét megidéző, kalandfilmbe illő "Jurrasic Park" szinte valósággá vált a barlangba besiető foltos szalamandra, valamint növénytakarójának látványával. A Kőszegi-hegységbeli kalandozás afterparty-ján Sragner Márta és Keszthelyi Sándor csillagászattörténészek vendégszeretetét élveztük (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2021/11/csillagaszattorteneszek.html) a szomszédos Vas megyei Bucsuban Zolival, valamint a becsatlakozó, velünk párhuzamosan a tavaly már abszolvált Írott-kőt (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2020/11/kornyezettudomanyi-kalandozasok_30.html) újra megjárt fiammal és lányom párjával.

A Széles-kő zöldpala kőzetanyaga
A Kalapos-kő metamorf kőzettömbje

2021. november 28., vasárnap

Csillagászattörténészek vendégszeretetét élvezve a Vas megyei Bucsuban

 
A november 28-i remek Kőszegi-hegységbeli kalandozás afterparty-ján Sragner Márta és Keszthelyi Sándor csillagászattörténészek (a kép jobb oldalán) vendégszeretetét élvezve a Vas megyei Bucsuban, Mitre Zoltán földtudós (a kép bal oldalán) barátom társaságában, Rezsabek Levente felvételén.

2021. november 27., szombat

Tudománytörténeti kalandozások. 2021.11.27. Budapest, II. ker. Stefanovits Pál emléktábla

2016-ban egy könyvtári kiárusítás eredményeképp került polcomra Stefanovits Pál (1920-2016) alapvető, több kiadást megért „Talajtan” című munkája. Egész pontosan azóta is hivatali íróasztalomon van bérelt helye. Egyfelől szívemnek kedves gyűjteményi darab, másfelől környezetkutatóként a szakterület legalább áttekintő ismerete alapvető szükséglet. Szeretem is, megszerettem. Ezért is tudósítok jó szívvel a szerző 2020-ban, születésének 100. évfordulójára felavatott emléktáblájáról. A Frankel Leó út ezen szakaszán sokat jártam, vélhetően járok is még, így mindig ismerősként tudom üdvözölni „a hazai talajtani kutatás egyik vezéralakját", a Magyar Talajtani Társaság örökös elnökét. 9-es szám alatti egykori lakóházán a akadémikustól származó idézet pedig nem is lehetne találóbb: „Ne feledd, a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is”. Nem feledem, ne feledjük!

Mars-prezentációm „A magyar tudomány ünnepe” programsorozatban Környezetbiztonsági Tanszékünk előadóestjén

Az MTA 2021-es „A magyar tudomány ünnepe” sorozatában a kiemelt partnerek programjaként szerepelt a WJLF Környezetbiztonsági Tanszékének online előadói estje. Az Akadémia évek óta együttműködik kormányzati szervekkel, felsőoktatási intézményekkel, tudományos szervezetekkel, valamint a kutató és fejlesztő hálózati intézményekkel a tudományos tevékenység népszerűsítésében és a legújabb tudományos eredmények megismertetésében. Ennek részeként 2021. november 26-án Környezetbiztonsági Tanszékünk négy előadással várta az érdeklődő hallgatóságot. Az este során jómagam a „Mars-képregény a vörös bolygó kutatástörténetéről” címmel prezentáltam bolygószomszédunk tudománytörténetét, planetológiáját és űrszondás kutatásait érintve. Az előadás diái hamarosan elérhetők lesznek a WJLF Környezetbiztonsági Tanszékének https://wesley.hu/szervezeti-egysegek/tanszekek/kornyezetbiztonsagi-tanszek/ honlapjára kattintva.

2021. november 25., csütörtök

Tudománytörténeti kalandozások. 2021.11.23. Budapest, XIV. ker. Szabó József utcanév- és emléktábla

A neves geológus, a hazai meteoritika atyja, Szabó József (1822-1894) emlékhelyeiről az elmúlt esztendőkben többször is bloggoltam és posztoltam a Rezsabek Nándor ScienceBlog különböző felületein. Ezek Blogger- és Facebook-oldalam keresőfunkcióival visszaolvashatók. Szó esett bennük budapesti utcanévtáblájáról és síremlékéről, a róla elnevezett kalocsai közterületről és emléktábláról, a gyűjteményemben rejtőző relikvia, az (52) Europa kisbolygó pályaelemeit taglaló 1871-es MTA matematikai értekezés kapcsán szerkesztői munkásságáról, továbbá a jeles földtudósról szóló 1970-es kötetről, melynek szerzője, Vadász Elemér azóta maga is tudománytörténeti szócikk.

A fővárosi XIV. kerületében a Szabó József „utca” mellett „köz” is viseli a kutató nevét, továbbá budapesti emléktábláját is itt találjuk. Ezek közvetlenül az egykori Lechner Ödön-féle szecessziós Magyar Állami Földtani Intézet, a mai Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Stefánia úti telephelyének tőszomszédságában találhatók. A táblát a szervezet alapító tagjának emlékére a 125 éves Magyarhoni Földtani Társulat évfordulóján avatták 1973-ban. A „köz” egykoron az 1896-ban Szabó Józsefről elkeresztelt „utca” folytatását, a Stefánia útra történő kifutását jelentette. Utóbb a Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) körüli építkezések, a felhúzott újabb és újabb sportlétesítmények vágták el a két közterületet egymástól.


2021. november 24., szerda

Aktuális ismeretterjesztő írásom - a Vénuszról az Origo Tudomány rovatában

Aktuális ismeretterjesztő írásomat az Origo Tudomány rovata közli. A "Megdöbbentő, mi történik a Vénuszon" című cikkemben a Venyera-13 szovjet-orosz űrszonda felbocsátásának 40. évfordulója kapcsán az Esthajnalcsillag jellemzőiből mutatok be néhányat, és a bolygó űrszondás kutatástörténetének érdekességeiből szemezgetek. https://www.origo.hu/tudomany/20211119-a-multban-paradicsomi-helynek-veltek-a-rettenetes-kornyezeti-korulmenyekkel-jellemezheto-bolygot.html

2021. november 23., kedd

Környezettanos Basic Geology gyakorlatunk a Földtani Múzeumban

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat jóvoltából a WJLF angol nyelvű környezettanosainak Basic Geology gyakorlati óráit november 23-án az MBFSZ Földtani Múzeumában tartottuk. A Szolgálat kiváló szakmai vezetésével elsőként a Stefánia úti telephely reprezentatív előcsarnokában tudománytörténeti infókat kaptunk: a jelenlegi Hantken Miksa és id. Lóczy Lajos exigazgató-szobrok helyett egykoron Ferenc József és Sissi fogadta a belépőket, valamint a középső, manapság elárvult márványtalapzaton stílszerűen egy mamut szobra állott. A gyakorlat ezt követően az alagsori laborokban vette kezdetét: hallgatóink kipróbálták a kőzetminta-aprítót, látták a vékonycsiszolat-készítés menetét, kézbe foghatták a különböző méretű és típusú kőzetmintákat, majd a vékonycsiszolatokat polarizációs szűrőn át mikroszkópba tekintve vizsgálhatták meg. Tovább haladva az épület emeleti folyosóján megfigyelték a hatalmas méretű ipolytarnóci kőzetlapok dinoszaurusz- és emlős-lábnyomait. Környezettanosként különösen hasznos volt a hazai hulladéktermelők és -lerakók optimális és valós helyszíneinek összehasonlító térképi bemutatása. Láthatták a Nopcsa báró-féle erdélyi és a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció által feltárt bakonyi dínócsontokat. A Tanácsterembe belépve megtekintették „A magyar földtan története” című állandó kiállítást. Megcsodálták az amerikai eredetű, New Jersey állambéli Franklin-Sterling érctelepeiről származó Cherepy-gyűjtemény világító ásványait. Végezetül látogatást tettünk az intézmény könyvtárában, ami egyben az ország legnagyobb földtani bibliotékája.