2021. augusztus 1., vasárnap

HED-meteoritok a Vesta kisbolygóról

Miért? Miért történt az a váltás, amelynek során magam mögött hagytam csillagászattörténeti kutakodásaimat, féltucatnyi könyvem és könyvfejezetem? A világegyetem egészének múltját és jövőjét megfejteni kívánó kozmológiai érdeklődésem? Magyar-francia-amerikai adatgyűjtők által rögzített változócsillag-megfigyeléseim? Azért, mert kézzelfogható tudományt akartam! Ez vezetett (vissza) a Holdhoz és a kőzetbolygókhoz. Gyűjtőként a meteoritokhoz, majd környezetkutatóként a meteoritkráterekhez. Kollekcióm kiteljesítésére törekedve, majd főiskolai oktatóként a földi kőzetekhez. Ugyanis ez a kézzelfogható tudomány - a Naprendszer maga! Terveim szerint minden anyabolygónkon fellelhető eleme hamarosan megjelenik egyetlen nyomtatott médiás újságcikkben összefoglalva. De addig is szóljon hangosan a Vesta! Az ebből származó ún. HED-meteoritok ugyanis egyik zászlóshajóját jelentik azoknak a planétánkon fellelhető kozmikus testeknek, melyek esetében a témával foglalkozó tudományos közvélemény konszenzusra jutott a szülőégitest (valószínűsíthető!) kiléte tekintetében. Ebben az esetben tehát ez az 1807-ben felfedezett (4) Vesta, a főövbeli kisbolygók legnagyobbika, amióta az (1) Ceres-t törpebolygóvá minősítette a Nemzetközi Csillagászati Unió. A HED-meteoritok betűszava három akondrit altípust képvisel, rendre a howarditok, az eukritok és a diogenitek családját. Mindahányan tehát a Vesta szülöttei, a Naprendszer korai időszakában egy hatalmas impakt esemény során repültek ki szülőégitestükből. Ez vetett véget az aszteroida evolúciójának is, és differencializálódása ellenére maradt meg a Naprendszer apró égitestjei között; az idesodródó meteoritok mellett önálló kisbolygócsaládot is alkotva. Gyűjteményembe Nádai László jóvoltából 2013-ban került az első (olvadási kérges!) példánya a 2002-ben Algériában talált breccsás NWA 1664 howarditból. A 2014-ben Marokkó területén hullott Tirhert szaharai homok talajmintáját 2016-ban kaptam Kormos Balázstól. Legvégül pedig Kereszty Zsolt jóvoltából 2021-ben az újraindult Lelkes ÁsványBörzén kerültek planetológiai kollekciómba magának az említett eukritnak magmás eredetű fragmentjei.

2021. július 31., szombat

Környezettudományi kalandozások. 2021.07.31. Budapest, XIV. ker., Mőcsényi Mihály Botanikus kert

 

Közel két és fél esztendővel ezelőtt az alábbiak szerint tudósítottam kétségbeesve a Városliget Kis Botanikus kertjének kálváriájáról (http://rezsabeknandor.blogspot.com/2019/03/kornyezet-es-foldtudomanyi-kalandozasok_16.html)...

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2019.03.03. Budapest, XIV. kerület, Kis botanikus kert.
A városligeti Kis botanikus kerthez gyermekkori élmények fűznek. 1973-tól, még tudattalanul, a 70-es évek közepétől már megmaradt emlékfoszlányokkal. A mesés környezet, a jéghideg vizű csobogó, a kerti eszközök tárolására szolgáló házikó, a betűk ismeretét elősegítő Tompa Mihály emlékhely egy életre elraktározódott. S a rendezettség… 1967-ben a FŐKERT 100 éves érfordulója kapcsán hozták létre. Akkori szokás szerint rendjét szigorú parkőr vigyázta. A gyermekeket valami pusztító gépezetnek tekintették - s nem is kedvelték -, hiszen folyamatos veszélyhelyzetet jelentettek a hatalmas fajtaválasztékban pompázó növényvilágára. A féllábú őr az én támadásaimat is folyamatosan visszaverni kényszerült. A rendszerváltozás utáni viszonyok közepette hajléktalantanya-léte már csak szűk körű felháborodást volt képes kiváltani. Akik tettek érte, nem jobb sorsa érdemes embertársaink ellenében, hanem régi fényének legalább gyertyalángnyi megőrzését célozták. Sajnos eredménytelenül, ahogy 2019 márciusi képe is mutatja. Pusztulása számomra a fentiek okán különösen fájdalmas. Reménysugár, hogy a Kis botanikus kert a Liget Budapest Projekt tervei szerint megújul. Ugyanakkor, ha a beruházás ide tervezett új funkciója, az ún. Piknikkert valósul meg, más formában vész el számunkra. Bizakodjunk, hiszen a mostani helyzetnél bármilyen megoldás jobb, s abban is, megmarad valami abból, amit valamikor botanikus kertként szerettünk meg.

...és láss csodát, tavaly a megújulás katalizátoraként is ismert kertészmérnök-tájépítész után Mőcsényi Mihály Botanikus kert néven újult meg a számomra személy szerint is igen fontos látnivaló a főváros XIV. kerületében.

Felújítása során figyelembe vették 1967-es és 1969-es kertépítészeti, valamint 1980-as megvalósítási terveit. Téglával kirakott főbejárata az eredeti, ahogy ösvényeinek nyomvonala is. A kis patak vize újra előtör eredeti mészkő-sziklába rejtett forrásából, és hatalmas bazalt-görgetegei mentén valamikori nyomvonalán kanyarog. A vizes élőhelyeket bemutató medencék is emlékeztetnek régi önmagukra, és már nem szeméttel teli ürességgel, vagy épp hevenyészetten földel feltöltve árválkodnak. A Tompa Mihály emlékmű ragyogóra csiszolva, szebb, mint 1970-es évek közepi emlék-morzsáimban. (Végül) az esőkunyhó él tovább Piknik kert néven, vendéglátóipari-egységként, de újra kulturáltan, remek kávéval. Amivel pedig a botanikus kert kiegészült, azzal funkció érdemben kibővültek (KNEIPP-ösvény stb.). A legfontosabb pedig: 335 növényfaj otthonaként szolgál, így valóságos környész mennyország.

2021. július 26., hétfő

Környezettudományi kalandozások. 2021.07.25. Budapest, II. ker., Alsó-Kecske-hegy

A már csak szép emlékezetünkben létező egykori városligeti Vidámpark „Lökd meg a kecskét!” játéka jutott eszembe, amint a Hármashatár-hegy vonulatát képező II. kerületi Felső-Kecske-hegyről „átgurultam” a maximálisan 397 méteres tengerszint feletti magasságot elérő Alsó-Kecske-hegyre. Persze, egyből a természetvédelmi-ombudsman tolult fel bennem: a Szépvölgyi útról nem lehetséges a hegyet átszelő ösvény elérésé, az csak a magasabb Kecske-tesó zöld sávjáról nyíló jelöletlen csapáson át megy. A Tiszafa utca és névtelen keleti szomszédjának legtetején ugyanis a telektulajdonosok nemes egyszerűséggel lezárták az erdei összeköttetéseket. A Felső-Kecske-hegyen át abszolvált kerülőnek ellenben megvannak a maga szépségei: az elegyes és karsztbokorerdős részek nyári hangulata megfogja az embert. Innen jutok a Tiszafa utcának és párhuzamos társának északi végpontjára... és látom magam alatt a zárt kapukat... Nem dühöngök tovább, mert elragad a látvány: az Alsó-Kecske-hegy és az átellenes Látó-hegy sasbércei között feltárul az alant húzódó völgyszakasz, plasztikussá válik, hogy a Szép-völgy nemcsak egy városrész, egy-egy közterület, „dűlő” és „út”. Mondanom sem kell, volt bánya itt is! Jól járt, akinek anno a Selyemakác utcai kőfejtő rekultivált területén jutott parcella, hiszen a töméntelen nummiliteszes mészkő, az mészkő… No, de vissza az egykori külfejtés meddőjével teleszórt erdei ösvényre! Az út mellett lelem a kíméletes vadgazdálkodás eszközét, a „vaddisznó élvefogó berendezést”. Az így fájdalommentesen elejtett példányokat aztán az újgazdagok csili-vili palotáitól távolabb engedik szabadon. Így jó mindenkinek, de leginkább a röffencseknek. Nekem kevésbé, mert a Hármashatárhegyi útba torkollva véget ér az Alsó-Kecske-hegyi túra. Tuti visszajövök.


Környezettan szak pótfelvételi

Legyél alkalmazott környezetkutató - pótfelvételizz a WJLF Környezettan szakára! A Wesley János Lelkészképző Főiskola természettudományos területen alkalmazott környezetkutatói szakképzettséget adó alapképzésére (bachelor, BSc) augusztus 8. éjfélig adhatsz be pótfelvételit. Jelentkezés az Oktatási Hivatal Felvi.hu portáljának e-felvételi rendszerében (https://www.felvi.hu/felveteli/efelveteli/)! Tájékozódj szakunk honlapján (https://wesley.hu/kepzeseink/alapkepzes/kornyezettan-szak-bsc/), klikkelj bemutató videónkra (https://youtu.be/VMtqRpF_3mQ). Gyere - vár a Wesley!

2021. július 24., szombat

Környezettudományi kalandozások. 2021.07.18. Budapest, II. ker., Felső-Kecske-hegy

A Felső-Kecske-hegy (megint csak) a Hármashatár-hegy kevésbé izgalmas vonulatai egyikének tűnik. Pedig korántsem az! Kalandozásom során ezúttal (szó szerint) keresztül kasul átszeltem. A Szépvölgyi dűlői buszmegállótól helyenként lakóházak mellett visz betonútja. Idővel azonban a zöld sáv egy enyhe jobbra át után erdei környezetbe vált, majd torkollik be a Hármashatárhegyi út emelkedőjébe. Legjelentősebb, 443 méteres tengerszint feletti magasságpontja mellett tör az égbe messziről is jól látható, közismert adótornya. A Szépvölgyi dűlőtől a zöld jelzés a másik irányba a Selyemakác utcán át a Szépvölgyi úthoz vezet vissza. Ez az izgalmasabb etap. A Tündérerdő rendezvényközpont (az ekkor még) fotózkodó pároknak és jólfésült menedzserek csapatépítő mítingjeinek teljesen alkalmas, de kapuval lezárt művi környezetét elhagyva válik valóban vadregényessé az erdő. Leírni nem lehet, jellemzően közepes minőségű fotóim nem adják vissza, tessék elmenni oda! Földtudományi érdekességeit is itt nyújtja. Valamikori Rozmaring bányájának már csak emlékei lelhetők fel. Ilyen az erdei ösvényre a gravitáció révén lejtőtörmelékként az alsóbb térszintre igyekvő masszív kalcit-ásvány. Vagy éppen egy balkanyar után a kőzettestben a 7 méter mélységet elérve 31 méter hosszan húzódó Rozmaring-barlang hívogató bejárata. Mondanom sem kell, "kapuját" ennek sem szerencsés átlépni, és nem csak természetvédelmi és biztonsági okokból... De vissza a geológiához: az eocén korú Budai Márga és a Szépvölgyi Mészkő Formáció (azért annyira nem) védett alapszelvénye is itt található. A röghegységből kilépve a Selyemakác utca erdőt most zajló építkezésekkel tovább hódító magyar rögvalóságába érkezünk. A pénz beszél, a kacsalábon forgó palota beton gépkocsibejáróján magányosan unatkozó kutya pedig ugat. Bár elnézve szegény párát, már ahhoz sincs igazán kedve.


2021. július 22., csütörtök

Planetocast premier - Bolygónyi városok: lehetséges jövő vagy utópia?

Planetocast néven új ismeretterjesztő podcast-sorozat indult a Parallaxis Univerzumban - a Planetology.hu szerkesztőinek, Bardóczné Kocsis Erzsónak, Kovács Gergőnek és Rezsabek Nándornak a főszereplésével. Az #5 adásban Bolygónyi városok: lehetséges jövő vagy utópia? címmel beszélgetünk. A podcast kedvcsinálója, valamint hanganyaga a következő linkre kattintva érhető el: https://parallaxis.blog.hu/2021/07/22/planeto_ep5
🎙️🔭⚪️🔬📡

2021. július 18., vasárnap

Szombat esti moldavit-láz

Szakmai szervezetünk, a Magyar Meteoritikai Társaság vezetői mesélik a hétvégi Lelkes ÁsványBörzén, hogy egy amerikai influenszer moldavitokkal kapcsolatos TikTok-videója után egekbe szökött az említett tektitek ára. S valóban, szemtanúja vagyok, hogy ennek hatására meteoritkereskedő barátaim standjain rendre megjelennek a zöldes színű impaktitot kereső vásárlók. Sőt, fültanúja, ahogyan többen random ásványos-standokon érdeklődnek felőle. A moldavitok eddig is különleges státuszt értek el, gyógyító hatást tulajdonítottak nekik. Természetesen az ezoterikus oldalak hazug leírásait böngészve szépen kiderül, hogy valódi eredetükkel sincsenek tisztában, leginkább meteoritoknak nevezik, holott nem azok, képződésük bármennyire is kapcsolódik a németországi Ries- és Steinheim-meteoritkrátereket formáló, 15 millió évvel ezelőtti impakt eseményhez. A valójában nem is létező "csodatételei" okán árusítottak korábban "leleményes" ásványkereskedők kínai importból zöldes sörösüvegdarabokat moldavitként... Lássuk be persze, aki bármilyen ásvány gyógyhatásában hisz, annak úgyis mindegy... Most tehát egy másik őrület tárgya lett, az emberi butaságon túl ezúttal a közösségi média befolyásoló hatásának bizonyítékaként. Felsejlik a kép, ahogy már csak pult alól van kiszolgálás, sőt jegyre adják a moldavitot... Nem baj, legalább mi tudjuk, mennyi az annyi, és merre az előre.

2021. július 17., szombat

Meteoritok mikroszkóp alatt a Lelkes ÁsványBörzén

Hosszú kényszerszünet után július 17-18. szombat-vasárnap, 10:00-18:00 óra között, a 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14. alatt zajlik a 23. Lurdy Házi ÁsványBörze - meteoritokkal, ásványokkal, kőzetekkel, ősmaradványokkal. Az esemény szervezője a Meteoritkráter Expedíció szakmai támogatója, a Lelkes Ásványbörze; a kínálatban ott szerepelnek Kereszty Zsoltnak, Magyar Meteoritikai Társaság elnökének, valamint Nádai László alelnöknek a meteoritjai és impaktitjai is. A mellékelt felvételen stílszerűen meteorit-vékonycsiszolatokat vizslatok Kereszty Zsolt standján 💎🔬☄️

Környezettudományi kalandozások. 2021.07.16. Budapest, XIV. ker., Geodéziai emlékpark

A vasúti terepasztal-makettbe illő Páduai Szent Antal plébániatemplom, valamint a magyarországi földméréstan és térképészet szentélye, a GEODÉZIA Zrt. épületének árnyékában, a XIV. kerületi Bosnyák tér parkosított közterületén nemcsak kutyaürülékbe és a padokon fetrengő félrészegekbe lép és botlik az arra igyekvő honpolgár. Mi az, hogy! A földtudományoknak adhat randevút az árnyas fák alatt. Itt található ugyanis a fent nevezett intézmény, valamint az annak jogelődei által összegyűjtött földméréstani gyűjtemény. A Raum Frigyes főmérnök által megálmodott Geodézia emlékpark 1987-es létrehozásakor eredetileg a vállalat kültéri bemutatóhelyeként szolgált, majd a tárlat a Bosnyák tér 2013-as felújítása során került a közterület mostani szegletére. A sétaút két oldalán a főváros földméréstani emlékei közül eredeti települési és birtokjelző határkövek, vízszintes és magassági alappontok, továbbá háromszögelési vasasztalok széles spektrumát láthatjuk. A legmuzeálisabb gyűjteményi darab Pest és Szentlőrinc 1738-ban felállított hátárköve.