2022. augusztus 8., hétfő

A Star Trek tematikus Impulzus Podcast aktuális adásában beszélgettünk

Riker és LaForge a Tanuga IV állomáson tesznek látogatást, ahol Dr. Apgar elmélyült kutatómunkát végez a Krieger hullámok előállítására. Amikor Riker elhagyja a laboratóriumot, az állomás váratlanul felrobban, Krag főfelügyelő pedig őrizetbe szeretné venni a parancsnokot, akit a tudós megölésével gyanúsít. Az eseményeket az Enterprise holofedélzetével reprodukálják, a tárgyaláson pedig minden érintett fél be tudja mutatni a saját nézőpontját. Mivel Dr. Apgar és felesége, valamint Riker személyes konfliktusba kerültek az állomáson, az események felidézésekor nyugtalanító vallomások látnak napvilágot a parancsnokkal szemben.

IMPULZUS 224 | Műsorunk elején Nichelle Nichols-ra emlékezünk, aki a Star Trekben betöltött szerepe, valamint a NASA-nál végzett toborzó tevékenysége miatt rengeteg embert inspirált és terelt az űrkutatás világába. Aktuális adásunkban Csaba és Dave társaságában a Planetology.hu szerzőivel, Kocsis ERzsóval (felelős szerkesztő) és Rezsabek Nándorral (főszerkesztő) beszélgetünk a II. BCSE Csillagászati Tábor előadásairól, valamint Nándor "Fél évszázados kalandozások" című tiszteletkötetéről. Mindezek mellett a "Nézőpont kérdése" (A Matter of Perspective, TNG 3x14) című epizódot is újranéztük, amiről szintén megosztjuk a gondolatainkat.
 

2022. augusztus 7., vasárnap

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2022.08.07. Budapest, VIII. ker. Radó Sándorné síremlék

A 20. század két legkalandosabb sorsú magyar földrajztudósa / földrajzi felfedezője a geográfiát leszámítva minden a tekintetben egymásnak ellentéte. Almásy László, nemesi család sarja, a nagyvilági életet sem megvető magyar Afrika-utazó, német kém és a filmvásznon megörökített „angol beteg”. Radó Sándor, a polgári származású térképész, szovjet ügynök és a Bodrogi Gyula nagyszerű színészi játékával ugyancsak filmre vitt „Dóra”. Tömör életrajzaikat áttekintve is futkos az ember hátán a hideg, de részleteikben elmerülve - az esetleges túlzásoktól és félreinformálásoktól eltekintve -, páratlan és megismételhetetlen életpályák tárulnak fel. Találkozhattak volna akár Svájc vagy Egyiptom földjén, küzdhettek volna a másik ellen egymásnak feszülő világhatalmak fifikás kémeiként és ügynökeiként: ma viszont már békésen megférnek az érdi Magyar Földrajzi Múzeum szomszédos tárlóiban. Radó első feleségének, a német Helene Jansennek (1901-1958) azonban továbbra sincs nyugalma. A közös svájci tartózkodás és vállvetve végzett ügynöki szolgálat után Radó sztálini lágerekben töltött keserű évei alatt szakadt el férjétől. Mindössze a földrajztudós 1955-ös hazaérkezése után, franciaországi kitérővel követhette urát, Magyarországra. Ekkor már kevés idő, alig három esztendő jutott nekik. A nyugalom azonban most sem adatik meg, hiszen a  Fiumei úti Sírkertben, az Aréna Plaza árnyékában fellelhető síremléke a (stílszerűen) több évtizedes erózió, vagy szimplán aljas rongálás miatt jó ideje megcsonkítva áll.

2022. augusztus 5., péntek

„Fél évszázados kalandozások” című kötetemről az Impulzus Podcast előzetesében

A Star Trek tematikus Impulzus Podcast vasárnap megjelenő 224. adásának előzetese a Planetology.hu gondozásában és a Coolstarz Csillagászati Szakkör kiadásában megjelent, az alapító főszerkesztőnk, Rezsabek Nándor ez évi 50.
születésnapjára szerkesztett tiszteletkötetet mutatja be. A „Fél évszázados kalandozások” a szerző legnépszerűbb környezet- és földtudományi blogbejegyzéseiből válogat. A kötetben szereplő születésnapi ajánlásokat a szerkesztő Kocsis ERzsó, valamint Dr. Géczi Róbert, Dr. Juhász Árpád, Kovács Gergő, Mitre Zoltán és Dr. Vincze Miklós fogalmazta meg. A könyvről további információ a tiszteletkotet.rn50@gmail.com e-mail címen kérhető!

Planetology.hu

Az Impulzus Podcast könyvet bemutató előzetese a következő linken nézhető meg:
https://youtu.be/gCxQ-iPZTt8

2022. augusztus 4., csütörtök

A bécsi és pozsonyi természettudományi múzeum magyar meteoritjairól cikkezem az Élet és Tudományban

Friss, nyomtatásban és digitális kiadásban megjelenő írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Élet és Tudomány hetilapjának augusztus 5-én megjelenő 2022. évi 31. lapszáma közli.

A természettudományok iránt fogékony olvasóközönség figyelmét mindig felkelti az égből aláhulló meteoritok kérdésköre. A hazai közgyűjteményekben megtekinthető, kutatóhelyeken és felsőoktatási intézményekben vizsgált, ismeretterjesztő szervezetek rendezvényein bemutatott, valamint magángyűjtők féltve őrzött példányain túl a magyar vonatkozású mennykövek megtalálhatók országhatárainkon túl is. A Kozmikus kavicsok, Magyar vonatkozású meteoritok a szomszédban című írásomban a bécsi és pozsonyi természettudományi múzeum érdekesebb darabjainak nyomába eredtem.

A Magyar Örökség díjas Élet és Tudomány aktuális lapszáma péntektől megvásárolható az újságárusoknál és az újságosstandokon, valamint elérhető digitális kiadásban (https://www.dimag.hu/).

2022. augusztus 1., hétfő

„Fél évszázados kalandozások” címmel jelent meg új kötetem

Tisztelt Olvasóink/Oldalkedvelőink!

A Planetology.hu gondozásában és a Coolstarz Csillagászati Szakkör kiadásában megjelent az alapító főszerkesztőnk, Rezsabek Nándor ez évi 50. születésnapjára szerkesztett tiszteletkötet. A „Fél évszázados kalandozások” a szerző legnépszerűbb környezet- és földtudományi blogbejegyzéseiből válogat. A kötetben szereplő születésnapi ajánlásokat a szerkesztő Kocsis ERzsó, valamint Dr. Géczi Róbert, Dr. Juhász Árpád, Kovács Gergő, Mitre Zoltán és Dr. Vincze Miklós fogalmazta meg. A könyvről további információ a tiszteletkotet.rn50@gmail.com e-mail címen kérhető!

Planetology.hu

2022. július 31., vasárnap

Előadásom és köteteim a II. BCSE Csillagászati Táborban Pénzesgyőrben

Remek szervezéssel, kiváló hangulatban, előadásokkal-programokkal, a változékony időjárás ellenére többszöri észlelési lehetőséggel zajlott az idei nyár csillagászati tábora a Veszprém megyei Pénzesgyőrben. Igen megtisztelő tehát, hogy 2022. évi országos előadói körutam július 30-i, a sorban tizenkettedik „turnédátuma” ez a "fesztiválfellépés” lehetett. A már előzetes regisztráció során teltházas II. BCSE Csillagászati Táborban illusztris előadótársak / Planetology.hu szerkesztő-kollégáim társaságában „Mars-képregény a vörös bolygó kutatástörténetéről” címmel hangzott el prezentációm, de az érdeklődők köteteimhez is hozzájuthattak. Az este egy komoly meglepetéssel is szolgált, amelyről hamarosan részletesen beszámolok! (Fotó: Farkas Csaba)

2022. július 29., péntek

Kísérőcikk a Sokolébresztőben elhangzott meteoritikai beszélgetésünkhöz

Július 25-e reggelén a Tilos Rádió 90,3-as hullámhosszán "Dr. Mzperix" meghívására "Az űrös műsor" vendége voltam. A kultikus űrkutatási rádióadás, a Sokolébresztő 137. adásában Dr. Vincze Miklós fizikus-műsorvezető invitálására "Meteoritkutatás: darabkák a Naprendszer távoli vidékeiről" címmel beszélgettünk. A Miklós tollából megszületett kísérőcikk a https://parallaxis.blog.hu/2022/07/28/sokol_ep137 oldalon olvasható. A műsor a következő linkre kattintva hallgatható vissza: https://tilos.hu/episode/sokol/2022/07/25

2022. július 26., kedd

Mars-előadásom a II. BCSE Csillagászati Táborban

 

A nyári időszakban tovább folytatódik 2022. évi országos előadói körutam. A július 30-i, a sorban tizenkettedik „turnédátum” ismételten egy "fesztiválfellépés” lesz - ezúttal a Veszprém megyében, Pénzesgyőrben.

 

A már előzetes regisztráció során teltházas II. BCSE Csillagászati Táborban illusztris előadótársak / Planetology.hu szerkesztő-kollégáim társaságában „Mars-képregény a vörös bolygó kutatástörténetéről” címmel hangzik el prezentációm 19:00 órás kezdéssel.

Környezettan szak pótfelvételi

Legyél alkalmazott környezetkutató - pótfelvételizz a WJLF Környezettan szakának államilag támogatott/önköltséges helyeire! A Wesley János Lelkészképző Főiskola természettudományos területen alkalmazott környezetkutatói szakképzettséget adó alapképzésére (bachelor, BSc) augusztus 5. éjfélig adhatsz be pótfelvételit. Jelentkezés az Oktatási Hivatal Felvi.hu portáljának e-felvételi rendszerében (https://www.felvi.hu/felveteli/efelveteli/)! Tájékozódj szakunk honlapján (https://wesley.hu/kepzeseink/alapkepzes/kornyezettan-szak-bsc/), klikkelj bemutató videónkra (https://youtu.be/VMtqRpF_3mQ). Gyere - vár a Wesley!

2022. július 25., hétfő

"Meteoritkutatás: darabkák a Naprendszer távoli vidékeiről" címmel beszélgettünk a Sokolébresztő adásában

Július 25-e reggelén a Tilos Rádió 90,3-as hullámhosszán "Dr. Mzperix" meghívására "Az űrös műsor" vendége voltam. A kultikus űrkutatási rádióadás, a Sokolébresztő 137. adásában Dr. Vincze Miklós fizikus-műsorvezető invitálására "Meteoritkutatás: darabkák a Naprendszer távoli vidékeiről" címmel beszélgettünk.

A műsor a következő linkre kattintva hallgatható vissza:
https://tilos.hu/episode/sokol/2022/07/25

2022. július 24., vasárnap

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2022.07.23. Horvátország, Dalmácia. Mulo világítótorony

Adriai kaland
Az elveszett bolygógömb nyomában

◊◊◊◊
 
Az elmúlt napok hűvös, záporokkal tarkított időjárása után üdítőleg hatott a hőmérő higanyszálának emelkedése. Josip már a vízbe is bemerészkedett. A rogoznicai Adria spliti otthonánál is tisztább vízzel szolgált. Legalábbis ilyen érzése volt. Bele is vetette magát! Már nem érdekelte, mennyire hideg, gyors tempóval szelte a szelíd hullámokat. Több tucat métert tempózva megpihent. Óvatosan tekingetett a kristálytiszta víz miatt könnyedén látható tengerfenékre. Dalmátként jól ismerte azokat a tengeri sünöket, amikre már minden idelátogató turista is felkészül, és gumipapucs nélkül meg sem próbálkozik az adriai kalanddal. A tengeri sünök, latinul echinoidea névre hallgatnak, a tüskésbőrűek törzsének egyik osztályát képviselik. Jellegzetes fekete és gömbölyded formájuk jóval inkább emlékeztet valamilyen egzotikus növényre, mintsem állatra. Szerencsére elkerülte a lába közelében burjánzó telepüket. A tiszta ég betekintést engedett a rogoznicai partvidék szépségeibe. Három sziget látszott a nem túl messzi távolban. A legnagyobb Jaz volt, a legtávolabbi Svilan, legközelebb Lukvenjak helyezkedett el. Néhány kilométerre Mulo, a világítótorony szórta fényét. Mint egy csillaghalál után megmaradt neutroncsillag pulzárja, szabályos időközönkénti fénykévékkel pásztázva a környéket.
 
◊◊◊◊
 
Az aznapi fürdőzésnél ismét ellenállhatatlan vágyat érzett az új, az ismeretlen meghódítására. Az első futó élmények után az apró Lukvenjak szigetet már többször is végigpásztázta a kettőscsillagok vizsgálatára kiválóan alkalmas tízszeres nagyítású és ötven centiméteres objektívvel szerelt binokulárjával. Néhány gumicsónakjával arra vetődött, fürdőnadrágos nyaraló mellett az emberi jelenlétnek mindösszesen egyetlen bizonyítékát fedezte fel: egy kőépületet. A távcsőben is feltűnt, hogy a ház nem a környéken megszokott és egyeduralkodó mediterrán otthon. Masszív falaival, toronyszerűen kiképzett balkonjaival sokkal inkább egy erődítményre hasonlított. Josip bátor, gyakran vakmerő, volt. Most is. A strand mellett kikötött, a félénk turisták utaztatására édesapjának unokatestvére által „üzemeltetett” gumicsónakba ugrott. Kimerte a beszivárgott sós vizet, eloldotta a kötelet, és evezőit munkára fogva elindult. Húszpercnyi manőverezés után érte el a szigetet. Időközben a szintén a felfedezés vágya által hajtott olasz turisták továbbálltak, csónakjaikkal Rogoznica part menti büféjének, a Bambinak véve az irányt. Elviselhetetlen (ők így mondták) szomjúkat enyhítendő. Látszólag egyedül volt a szigeten. Megkötötte alkalmi „hajóját”, és gyalogosan indult útnak. A parti kövekről egy kitaposott földútra lépett, amely zöldellő pálmasor mellett a távcsőben látott épülethez vezetett. Tulajdonosának rézből készült névtábláját jól olvashatóan szegezték a Josip által félmázsásnak becsült fémajtóra. Az állt rajta: Greber Pomerin. Utána titulusa is szerepelt: csillagász adjunktus. Csillagász! Hiszen ő is az, ha csak műkedvelő is, de csillagász.
 
◊◊◊◊
 
És tudod már, mi leszel, ha nagy leszel? – tette fel a fiatalság által annyira gyűlölt kérdést Greber. Jól tudta: erre nem létezik értelmes válasz. Hiszen ezt még a felnőttek sem mindig tudják, hát még az ifjak, akik most indultak el az élet országútján. Gyere, mutatok valami érdekeset – mondta Josipnak, hogy a tudatosan provokatív kérdés után visszaterelje párbeszédüket abba a bizalommal teljes mederbe, ami időnként kialakul ifjú és idős között. Létezik ugyanis barátság akár több évtizedes korkülönbség ellenére is. Amikor két ember a tudásszint, a családi háttér és társadalmi pozíciótól függetlenedve azonos hullámhosszra hangolódik valamilyen fizikailag megmagyarázhatatlan jelenség eredményeként. Greber előreindult, és a tágas ebédlő sarkából nyíló ajtóhoz vezette Josipot. – Ez hova visz? – tette fel a kérdést. – Mindjárt meglátod! – érkezett a gyors válasz. Greber Pomerin egy zseblámpával előre indult. Egy csigalépcső vezetett le a pókhálós falak mentén, a mélybe. Egy pincébe érkeztek. Egy olyan pincébe, melyet művészien faragott oszlopok tartottak. – Még a rómaiak építették. Amit itt látsz, közel 1700 esztendős. Nagyapám ásta ki, aki régész volt, majd nyugdíjas évei után egyetemi engedéllyel itt építkezhetett a szigeten. Római pénzeket is talált, a despota Hadrianus császár idejéből.
 
◊◊◊◊
 
Pomorinnal útnak indultak Mulo irányába. Micsoda technikai fejlődés! Szó sem volt már a széljárásnak kitett gumicsónakról vagy valamilyen fából eszkábált lélekvesztőről. Egy három esztendővel korábban gyártott, az Iridium műholdrendszer jeleivel navigáló és az avatatlan szemlélőnek meghatározhatatlan kütyüivel felszerelt motorcsónak anyósülésében foglalt helyet Josip. Gregor biztos kézzel kormányzott. Lassan a torony által lőtt sugarak kézzel foghatóvá váltak. A csillagász pár száz méterre lelassította a járművet, és alapjárathoz közeli sebességgel vezérelte tovább, nehogy expedíciójuk idő előtt kiteregesse adu ászát. A világítótornyot majdnem megkerülve láthatóvá vált az, amit a távolból csak reflektorainak fénye adott hírül az elmúlt estéken. Egy kisebb hajó volt az, Docler névre hallgatott. A szakállas kormányos fülkéjében szunyókált. Rajta kívül senki nem látszott. Ekkor azonban hirtelen két rövidnadrágos, sportcipőt és lila pólót viselő, tüsire nyírt frizurájú alak sziluettje tűnt fel, majd fizikai valójukban is láthatóvá váltak, miután Josipék hajója lassan továbbsiklott. Lázasan pakoltak egy méretes, fémből hegesztett ládába. Nem vették észre őket, ugyanis egymással perlekedtek, nyomdafestéket nem tűrő hangon. Mindeközben régi fémtárgyakat hajigáltak, mázas cserépedényeket – már jóval óvatosabban – rakosgattak, legvégül egy különös szerkezetet, egy gömbszerű mechanizmust pakoltak ládájukba. Utóbbit érdekes módon a tányéroknál és ivóedényeknél is óvatosabban. Amikor megtelt, jelentős erőkifejtéssel a hajó felé vonszolták zsákmányukat. Majd egy-egy lapáttal a világítótorony előterében ásott gödröt finom part menti homokkal fedték el, és kövekkel szórták be. Az időközben felébredt, de még mindig álmosan sóhajtozó kapitánnyal felemelték a fémládát a hajó tatjára, és a pillanatok alatt a maximális sebességre felgyorsított járművet az északnyugati irányban elnyelte a horizont.
 
◊◊◊◊
 
2012 [Részlet.]

(Rezsabek Nándor: Bolygó-etűd. Lírikus és epikus szilánkok. Budapest, 2017. Aura Kiadó. Részlet.)

2022. július 23., szombat

Környezettudományi kalandozások. 2022.07.19. Horvátország, Dalmácia. Primošten II.

Az abrázió a tengerhullámok okozta eróziós hatás. Néma gyilkos, mert pusztító hatása nem azonnal, hanem évszázadok-évezredek eredményeként hat. Felszínalaktani jegyei igen változatosak, formakincsei gyakorta népszerű geotópok: az abráziós fülkék, kapuk és tornyok kiemelkedő turistalátványosságként is szolgálnak. Az adriai Primošten félszigetének nyugati peremén pusztuló magaspartot találunk, hátráló szárazfölddel. A település ódon középkori falai alatt a hullámverés geomorfológia jellegzetességei közül az abráziós terasszal találkozhatunk.

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2022.07.20. Horvátország, Dalmácia. Marina

Ámbár keresztségében Szent Marina tisztelete nyilvánult meg, a dalmát Marina település elnevezése egyértelműen a közeli tengerre rímel - ahogyan latin eredetéből adódóan hasonló formában él más népek ajkán is. Sőt, Földünk hűséges kísérőjének felszínén is megtaláljuk mint a legjellegzetesebb szabadszemes felszíni alakzattípust. A kéklő Adriától eltérően a holdi tengerekben azonban sohasem hullámzott víz, vagy bármilyen folyadék. A mare-területek medencéi hatalmas kozmikus ütközések eredményeképp születtek meg, melyeket részben és utólag borított el a mélyből feláramló és megszilárduló bazaltos kőzetanyag. Amíg azonban a felföldek, a terra-területek korábbi elnevezései nem váltak hivatalossá, sőt teljesen elfelejtődtek, a holdi tengerek kanonizálva tovább őrzik költői nevüket.

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2022.07.21. Horvátország, Dalmácia. Split

A történetírás feljegyzi a középkori Dalmácia birtoklásáért folytatott sokszereplős hatalmi és katonai játszmákat. Ahogyan azt is, hogy a kereskedelemben élen járó dalmát településeknek komoly szerepe volt egyes fertőző betegségek tovaterjedésében. Aki ma Horvátország második legnagyobb településének óvárosában sétál, elképzelni sem tudja Split tipp-top panziókká, olaszos kávét kínáló presszóvá átalakult épületeinek több száz évvel ezelőtti viszonyait. Szilárd és az ódon falak között hömpölygő folyékony települési hulladék, egészségtelen bűz, a ragályos fertőzések kórokozói és terjesztői. Legyünk résen! A COVID-19 megmutatta, hogy a 21. század klímaváltozásával összefüggésben, nemcsak az elmaradott harmadik, de a fejlett nyugati világban is újra tömeges járványok pusztíthatnak.

2022. július 22., péntek

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2022.07.22. Horvátország, Dalmácia. Šibenik

Šibenik egykori hercegi palotája előtt két hatalmas ágyú mered a tengerre. Egykor ugyanazon a hajón szolgáltak fegyverzetül, utóbb (lefokozva) ballasztul, majd közösen süllyedtek hullámsírba. A hajó a társadalomföldrajzi mozgásokat lekövetve a Habsburg Birodalomnak, az Osztrák-Magyar Monarchiának és a több néven is létező Szerb-Horvát-Szlovén/Jugoszláv Királyságnak a hadseregét erősítette. 1943-as elsüllyesztésekor Dalmácia (ahogyan korábbi történelmének zömében) olasz fennhatóság alatt állt, amikor pedig a lövegeket 1959-ben kiemelték a tenger mélyéről, a partvidéket éppen a Jugoszláv Föderatív Köztársaság birtokolta. De nem csak "szívet cserél, aki hazát cserél", hanem nevet is: a csatahajó így lett Kaiser Maxból Tivat, majd Neretva.

Élethosszig tartó tanulás

Ősztől egy újabb izgalmas kihívás következik: az EKKE geográfus mesterszakán folytatom az élethosszig tartó tanulást. A földtudományok területén bőven van még hova fejlődnöm, a környezettudományi áthallások ugyanakkor jelentősek. WJLF-es oktatói tevékenységem is bővülhet és kiteljesedhet ennek révén. A kutatási terület és szakdolgozati téma pedig maradhat a meteoritikai-planetológia vonalon. Igen fontos szempont, hogy az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egy végtelenül szimpatikus intézmény, Természettudományi Kara valódi tudományos centrum.

Környezettudományi kalandozások. 2022.07.19. Horvátország, Dalmácia. Rogoznica II.

Az Adriai-tenger horvátországi partvidéke hatalmas "ördögszántás". Nem képzavar mindez, hanem népies elnevezése az ún. karrmezőnek, azaz a kiterjedt felszíni karsztos területeknek. A Dinári-hegység egykor magasabb térszinten elhelyezkedő, lesüllyedő mészkőfelszínét ugyanis a transzgresszió során a szárazföldi területeket elöntő tengervíz nyaldossa. Az erózió édesvízi oldó hatása során képződött karsztos formakincset így a sós tengervíz abráziós hatása pusztítja tovább. Biztonságos búvóhelyül szolgálva az apróbb tengeri élőlényeknek, illetve örök emlékképet égetve a nyaralók retinájába.

2022. július 21., csütörtök

Meteoritjaimra ébredünk a 90,3-on a Sokolébresztőben

 

Július 25-én hétfőn 9:00 és 10:00 óra között a Tilos Rádió 90,3-as hullámhosszán "Dr. Mzperix" meghívására "Az űrös műsor" vendége leszek. A kultikus űrkutatási rádióadás, a Sokolébresztő 137. adásában Dr. Vincze Miklós fizikus-műsorvezető invitálására házi meteoritgyűjteményem, a mennykövek beszerzési lehetőségei, a Meteoritkráter Expedíció kalandjai, az asztroblémekről írt szakdolgozatom, a Magyar Meteoritikai Társaság tevékenysége és a marsi meteoritok vizsgálatára vonatkozó közeljövőbeli terveim kerülnek terítékre. A Sokolébresztő oldala a következő linkre kattintva érhető el: https://tilos.hu/show/sokol

2022. július 20., szerda

Környezettudományi kalandozások. 2022.07.20. Horvátország, Dalmácia. Trogir

Planétánk földrajzi övezetességét tekintve hazánk a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének mérsékelten szárazföldi területe. A szomszédos Horvátország dalmát partvidéke ellenben meleg mérsékelt övi (szubtrópusi) mediterrán terület. Az uralkodó éghajlat ennek megfelelően nem a magyarországi nedves kontinentális, hanem mediterrán. Az éghajlatválasztó a Dinári-hegység. A rövid tavasz és ősz mellett forró és száraz nyár; enyhe, csapadékos, fagymentes tél jellemzi. A természetes növényzet ugyan mindkét esetben mérsékelt övezeti, de az Adriai-tenger partvidékén nem a hazánkra jellemző lombhullató és vegyes, hanem keménylombú és babérerdőket találunk.

2022. július 19., kedd

Környezettudományi kalandozások. 2022.07.19. Horvátország, Dalmácia. Primošten

A közép-dalmát kistelepülésnek, Primoštennek nemcsak a történelme gazdag és a látképe festői. Egyes források ugyan a valamikori sziget szárazföldi összeköttetését mesterséges feltöltésként aposztrofálják, a földrajztudomány azonban a kapcsot jelentő földnyelvet önálló felszínalaktani formaként írja le. Az ún. tomboló itt szigetet és a szárazföldet köt össze. Hullámmorajlás által a sziget abráziós törmelékéből kétoldali turzáspár keletkezik. A folyamat lassan félszigetté alakítja egykor önállóságára büszke gazdáját. A két turzáskaréj között ideig-óráig ugyan még sekély lagúna hullámzik, de ez földtörténeti időskálán igen hamar feltöltődve megadja a kegyelemdöfést az utolsó pillanatig a függetlenségében reménykedő szigetnek.