Környezettudományi kalandozások. 2020.06.06. Szarvaskő, Vár-hegy

 

Bár a Heves megyei Szarvaskőn az elmúlt években kétszer is megfordultam, egyértelműen a mai vizit kapcsolódott szorosan kedvelt témáimhoz. Az 1200-as évek második feléből származó várának - a még a 20. század elején is álló! - falmaradvány-nyomait sem utolsó keresni - amelyekből mindösszesen tornyának a várhegy falába simuló részei jellegzetesek -, de az igazi cél tanösvényének földtani érdekességei voltak.

A Vár-hegyre menet ennek első állomása magmás bazaltjának és lemezes elválású metamorf palájának határfelülete. Kicsit továbbhaladva szintén lemezes elválással ún. mangángumós palarétegeket figyeltem meg. Az igazi kincs - s valljuk be, látogatásom első számú indítéka - gömbölyded formájú bazaltképződménye. 

Az ún. (mélytengeri bazalt) párnaláva (pillow lava) napjainkban is keletkezik az óceánközépi hátságok mélyén - a tektonikus folyamatok eredményeképpen feltörő lávaanyagból. De mit keresnek itt, a Bükkben? Nos, a földtörténeti jura időszakban itt hullámzó tenger fenekén egyazon földtani folyamat révén keletkeztek - majd az évmilliók geológiája emelte a "ma" páratlan szépségű magasságába.

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2020.06.01. Budapest, I. kerület, Tabáni Tanösvény

A főváros kiemelt fontosságú közparkja az I. kerületi Tabán. Szoros szálak fűznek hozzá. Egykori  családtörténeti kutatásaim egyik apai ága ugyanis ide, a lassan egy évszázada, az 1930-as években elbontott romantikus városrészhez kanyarodott - a megsárgult papírok mellett így épült ki kapcsolatom múzeumával és plébániájával. A múltban - de már az 1960-as évekbeli parkosítást követően - járt ide nyugdíjas társaival anyai nagyapám nap mint nap kiélezett kártyacsatákat vívni. Jómagam pedig a május 1-éken a rock itteni szentélyébe lépek be újra és újra, a legendás fesztivál aktuálisan szervezett koncertjein.

Mindezek ellenére csak korábbi halvány emlékei éltek bennem annak, hogy tanösvény is fut a Tabánban. De, igen, amit végre be is jártam egy jelentős szakaszán. Kialakítása az 1990-es évek elején zajlott, azonban idővel lepusztult. Megújítására 2014-ben került sor - sajnos információs tábláinak állapota ennek sem tökéletes már. Kereken száz állomása ritka és közismert növényfajokat egyaránt bemutat. A fajtaválaszték széles, a kilátás pedig méginkább, hiszen a Budai várat és az Erzsébet híd környékét egyaránt magában foglalja; a Tabán "tetején" pedig a táj mellett az épített környezet is harmonikus. A park egy része a FŐKERT jóvoltából újul meg épp - családi szabadidőpark létrehozásával. Reméljük, flóráját és faunáját épségben megkímélve.

Környezet- és földtudományi kalandozások. 2020.05.30. Budapest, XI. kerület, Sas-hegyi Látogatóközpont

A Sas-hegyi Természetvédelmi Területen, valamint annak nívós Látogatóközpontjában az elmúlt évtizedben többször megfordultam. A látogatások a szépséges táj és pazar kilátás élményének keresése mellett mindig valamilyen tematikát követtek. Volt, amikor egykori honvédelmi vonatkozásainak eredtem nyomába, máskor földtani múltját vizslattam. Jelen látogatásom a környezettudomány jegyében zajlott. A szakmai belépés lehetőségét és ügyintézését, valamint a szakszerű vezetést ezúton is köszönöm a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP) kezelésében álló intézmény vezetőjének és munkatársainak.

A mostani kiemelt célpont, a tanösvény látogatására koncentrálva sem tudok minden adatot és tényt, élményt és impulzust visszaidézni. Lehetetlen is, hiszen az egykor vetődések mentén kiemelkedő, 268 m-es magasságú Sas-hegy védelem alatt álló 30 ha-os területén gazdag az állatvilág, 500 növényfaj honos. 

Triász időszaki dolomitjának talajrétege csekély, ellenben kőzettestének mikroklimatikus zugai védelmet nyújtanak északi és déli lejtőin eltérő növénytársulásainak. Mezei csormolya; gyepűrózsa (azaz csipkebogyó); galagonya; a halálosan mérgező vadpaprika; a citromfagyiba és abszintba adagolt fehér üröm; délvidéki árvalányhaj; pusztai kutyatej; dunai berkenye; likőrök, így az Unicum alapanyagául szolgáló sajmeggy; a megkóstolt a sóskaborbolya; a bal oldali fotón látható terjőke kígyószisz; valamint a jobb oldali endemikus faj, a budai imola; molyhos tölgy; a dolomitos kőzetekben megbújó kövi fodorka; a jégkorszaki reliktum faj, a budai nyúlfarkfű - került többek között terítékre flórájából. Invazív fajai a 12. századtól szőlőtermesztéssel foglalkozó német telepesek filoxéra-járvány utáni növénybetelepítései, majd utóbb parkosítási kísérletek közepette kerültek ide (orgona, fekete fenyő, keserű mandula, bálványfa, akác, téli jázmin). 

Állatvilágából láttunk rendszeresen itt tanyázó dolmányos varjút; 280 pókfajának egyedeit; sőt, legnagyobb méretű gyíkfajunknak, az ultraibolya tartományban is érzékelő zöld gyíknak, külön "kifutója" van; akárcsak a legkisebbnek, a pannon gyíknak, a fotón látható DINP címerállatnak.

A Sas-hegyi Természetvédelmi Látogatóközpont, annak tanösvénye és kilátója a 1112 Budapest, Tájék u. 26. cím alatt található. A látogatás rendjéről és belépőjegyek áráról a https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/bemutatohelyek/sas-hegyi-latogatokozpont honlapon lehet tájékozódni.

Űrbatyu II a sztratoszférába tör - a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu médiatámogatásával

2020. augusztus 20-án Várpalotáról emelkedik a sztratoszférába az Űrbatyu II. A Bakonyi Csillagászati Egyesület tavaly sikeres és kalandokban gazdag magaslégköri ballon projektje tehát folytatódik - még professzionálisabb eszközállománnyal és műszerezettséggel, komoly támogatókkal.

Örömteli és megtisztelő, hogy ennek tudománynépszerűsítő szálán a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu portál a Galileo Webcast és a Gravitáció blog társáságában médiatámogatóként adhat hírt a kísérletsorozat izgalmas eseményeiről.

További információ a Bakonyi Csillagászati Egyesület és az esemény médiafelületein:

https://bacse.hu/

https://www.facebook.com/bakonyicsillagaszatiegyesulet/

https://www.facebook.com/events/197754011607199/

Csillagászat(történet)i kalandozások. 2020.05.24. Budapest, VIII. kerület, Kövesligethy Radó-síremlék

Nem első alkalommal kerestem fel Kövesligethy Radó (1862-1934) síremlékét a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (http://rezsabeknandor.blogspot.com/2017/11/csillagaszattorteneti-kalandozasok_5.html). A mostani látogatás apropóját az adta, hogy nemrég vettem kézbe, majd blogoldalamon ismertettem elsőként a csillagász-szeizmológusról Bartha Lajos – Péntek Kálmán – Sragner Márta tollából, a  Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, a GAE kiadásában még az előző év legvégén kiadott igényes kiállítású emlékkötet (http://rezsabeknandor.blogspot.com/2020/05/kovesligethy-rado-csillagasz-es.html).

Ismét meg kellett állapítanom azonban, hogy ezzel ellentétben Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus síremléke korántsem szépséges kivitelével vonzza tudomány- és helytörténetre éhes látogatóit. Kissé félreeső helyén, egyszerű építészeti kivitelével és betűtípusaival, közepes állapotával nem dísze a Kerepesi temetőnek. Megőrzött szellemiségével azonban örök, ahogyan a csillagok távoli világába, valamint a földrengéshullámokkal planétánk mélyébe kalandozó, mázsás kőlapja alatt elporladó lakója. Ne feledjük őt!

Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus - könyvismertető

Eddigi tapasztalataim azt mondatják, hogy az elmúlt két évtized alatt (a többek között) a Magyar Tudományba, a Természet Világába, az Élet és Tudományba, a Meteorba írt félszáz könyvismertetőm akkor talált a leginkább telibe, amikor vagy valamilyen (számomra) revelációszerű tartalommal szolgált, vagy érzékelhető kötödés fűzött az adott műhöz. Jelen esetben az utóbbi igaz – ráadásul hatványozottan! Igaz, hiszen a szerzők közül Bartha Lajos első kötetem lektora, Sragner Márta a második társszerzője volt. A főszereplő, Kövesligethy Radó (1862–1934) pedig egykoron a szomszédságban, egyazon erzsébetvárosi utcában, két házzal arrébb lakott…

A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, a GAE kiadásában még az előző év legvégén látott napvilágot Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus emlékkötet címmel a szép kiállítású kiadvány. Keményborítóval fedve, 263 oldalon tárul fel részleteiben az asztronómia és a szeizmológia területén egyaránt kiemelkedő tudós, egyetemi tanár, akadémikus élete és munkássága. Bartha Lajos – Péntek Kálmán – Sragner Márta adatait, információt, kutatási eredményeit és meglátásait Mitre Zoltán értő szerkesztése, igényes megjelenésre való törekvése teszi könnyebben befogadhatóvá. Külön említést érdemel a gazdag képanyag, és hasznos a kötet angol nyelvű absztraktja.

Péntek Kálmán A csillagos égre feltekintő szemek című bevezető fejezete leginkább a GAE szűkebb pátriájának, Szombathelynek csillagászattörténete és csillagászati jelene – a Kövesligethyhez kötődő szálak kibontásával, így a róla elnevezett csillagda bemutatásával. A kötet gerincét Bartha Lajos szokásosan tudománytörténeti alaposságú, ugyanakkor olvasmányos Két tudomány magyar úttörője – Kövesligethy Radó emlékezete című fejezete adja. Esszencia, „minden-ami-kövesligethy”. Terjedelemben is jelentős a bibliográfia rész, és igen megtisztelő számomra, hogy Sragner Márta 1995 tételes összeállításában három cikkem is szerepel: így a Természet Világában napvilágot látott 2010-es Kövesligethy kötetről szóló ismertető, egy korábbi évfordulós emlékülésről készült beszámoló, valamint síremlékének bemutatása a Meteorból.

Érdemes összefoglalni a kötet bibliográfiai adatait: Bartha Lajos – Péntek Kálmán – Sragner Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus emlékkötet. Szombathely, 2019. Gothard Jenő Csillagászati Egyesület kiadása, LogoDepo KFT. nyomda. 263 p. Szerkesztés és borítóterv: Mitre Zoltán. Szakmai áttekintés: Polcz Iván és Gazda István. Korrektúra: Keszthelyi Sándor. A Kövesligethy Radó-emlékkötetet – a készlet erejéig – a Gothard Jenő Csillagászati Egyesületnél lehet megrendelni: az egyesület honlapján (https://www.gae.hu/), a Kapcsolatok menüpontban, vagy az egyesület hivatalos Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/vasicsillagaszok/).

Nem véletlen tehát, hogy nagyon vártam a postát, és a kötetnek még finom könyvillata is van…

Földrajzi felfedezők a nagyvilágban - aktuális tudománytörténeti újságcikkeim

Az idei esztendőben több népszerű stílusban megírt tudománytörténeti cikkem látott napvilágot a Keresztény Élet című hetilapban: Kossuth Lajos természettudományos kapcsolódásairól; Jókai Mór egykoron hatalmas fajtaválasztékban pompázó kertjéről; Fényi Gyuláról, a kalocsai Haynald Obszervatórium legendás asztronómusáról.

Az utolsó írás sorain megosztozik két jeles utazónk - földrajzi felfedezőnk: Teleki Sámuelnek (1845-1916) az Afrika megismerését célzó földrajztudományi tevékenységét az angol nyelvű források is említik. Sass Flórának (1841-1916), a híres angol világutazó, Sir Samuel White Baker hitvesének (képünkön) életét tragédiák és kalandok sorozata kísérte végig.

A cikk elektronikus változata a következő linkre kattintva olvasható: http://www.keresztenyelet.hu/wp-content/uploads/2020/04/KERE_006_00_0420.pdf

Elindult a Magyar Meteoritikai Társaság honlapja

Örömmel tájékoztatom kedves Olvasóimat, valamint a meteoritika iránt érdeklődő tudománykedvelő nagyközönséget, hogy elindult szakmai szervezetünk honlapja. A Magyar Meteoritikai Társaság weboldala a http://meteoritok.org/ linken böngészhető. A műszaki fejlesztés Szklenár Tamás egyesületi titkárnak, a tartalomfeltöltés neki, valamint Kereszty Zsolt elnöknek köszönhető.

"Weblapunkon megtalálja a meteoritokról szóló legfontosabb információkat, megismerheti a legújabb szakmai eredményeket, tájékoztatjuk aktuális rendezvényeinkről, terveinkről, és megtudhatja, hogy mi a teendő ha meteoritnak vélt tárgyat, kőzetet talált."

A Tagozatok menüpont alatt érhető el a Meteoritkráterek és impaktitok csoport leírása is. Korábbi ez irányú ismeretterjesztői, valamint meteoritgyűjtői tevékenységemhez, szakdolgozati-kutatási témámhoz, valamint a Meteoritkráter Expedíció vezetéséhez kapcsolódóan ezt a tagozatot megtisztelő módon jómagam vezethetem.

"Tagjaink sorába várunk mindenkit, akit érdekelnek a különleges égi jövevények, a meteoritok. (...)  keresse a Magyar Meteoritikai Társaságot!"