2024. június 14., péntek

Visszanézhető a „Meddig fenntartható a Földünk?” webináriumon elhangzott előadásom

A WJLF Környezetbiztonsági Tanszék április 24-i, „A Föld napja” programsorozat keretében szervezett „Meddig fenntartható a Földünk?” webináriumán felcsendült, a Galileo Webcast tudományos tartalomszolgáltató csatorna elő online adásban közvetített „Természeti környezet vs. környezeti problémák - a tengerpartok fenntarthatósága” című előadásom 1:42:54 perctől a következő linkre kattintva nézhető vissza: https://youtu.be/pioQpIu9yrk?si=zXCik35lfmQA8Our


2024. június 13., csütörtök

Tudományos kalandozások. 2024.06.08. Szilvásvárad. Istállós-kői-barlang

Vélhetően a Bükk-hegység ősembereit a leszálló esték napról napra páni félelemmel töltötték el. A környező 900 méter fölé emelkedő csúcsok, a mainál jóval gazdagabb vadállomány emberre is veszélyes ragadozói, az időjárásnak való folyamatos kitettség mind-mind rettegésre adtak okot. Voltak azonban igazi menedékhelyek - a barlangok világa. Bár fenevadjai ezeknek is voltak, mégis jelentős védelmet biztosítottak a külvilág veszélyforrásaival szemben, így a lobogó tűz mellett megpihenve a kőkori közösségek továbbélésének mintegy zálogát adták.
 
Ilyen a Szilvásvárad külterületén, a Szalajka-völgy felett elérhető Istállós-kői-barlang is. 609 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik 7,5 méteres bejárata. A Bükkfennsíki Mészkő Formáció karbonátos kőzetébe mélyed; hatalmas termében pedig a beszivárgó csapadékvíz hatására édesvízi mészkő keletkezett. A gazdag régészeti leletanyagot az utókorra hagyó ún. Aurignaci kultúra tagjai lakták durván 30 ezer éve.

2024. június 11., kedd

Tudományos kalandozások. 2024.06.06. Budapest, VIII. ker. Bezerédj u. 4. alatti lakóház domborműve

Jól tudom, sokan vannak, akik rajonganak a főváros eldugott kincseiért, belső lakóövének rejtett látnivalóiért. A Budapest100 programnak elévülhetetlen érdeme van abban, hogy ezekre egy szélesebb (de ugyancsak fogékony) közönség figyelmét is ráirányította. A kampányszerű programsorozat mellett a legjobb módszer, ha építkezések idején, takarításnál, vagy épp kukakihordásnál a nyitva maradt kapun beosonunk… és ekkor feltárul számtalan érdekes építészeti megoldás, díszítőelem. A józsefvárosi Bezerédj u. 4. alatti lakóház a Budapest képét meghatározó eklektikus épületek egyike. Azon belül az az altípus, amelyek valamelyik klasszikus építészeti stílre utal vissza - ennek homlokzata szecessziós vonásokkal operál. Igazán érdekessé előcsarnoka teszi. Itt ugyanis ókori ihletésű, a tudományokra és művészetekre utaló domborművek lelhetők fel. Pohos puttói többek között térképet olvasnak (geográfia), valamint jóllakottan távcsőnek támaszkodnak (asztronómia). Aki arra jár, maga is surranjon be kapualjába, hogy saját szemével láthassa mindezt. Megéri.

2024. június 7., péntek

A megyei jogú városok történeti fejlődése és településmorfológiája - könyvismertető

A térszerveződés mesterséges szintjei között egy igazi kakukktojás a megyei jogú városok csoportja. Bár megfelelő jogszabályi keretbe helyezték, szintnek mégsem igazából nevezhető, hiszen az adott vármegyeszékhelyek mellett a csoport többi tagjának besorolása kapcsán pro és kontra is lehetne érveket felhozni, ahogy a kimaradottak mellett is bőven protestálhatnánk. Bárhogyan is van mindez, a földrajzi tér ezen különleges horizontális bontású entitásai mégis megérdemlik a kiemelt társadalomföldrajzi figyelmet. Egy szerzőhármas is így gondolta, aminek eredményeképp nemrégiben egy alapos településföldrajzi szakkönyv született a témának szentelve.

A megyei jogú városok történeti fejlődése és településmorfológiája alkotói (a megjelenés után röviddel elhunyt) Csapó Tamás, valamint Lenner Tibor és Kovács Gábor az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ munkatársai. A kötet 2023 végén a szombathelyi Településföldrajzi Tudományos Egyesület gondozásában látott napvilágot. Mitre Zoltán technikai szerkesztő munkáját dicsérő tiszteletet parancsoló kivitelben, bőségesen illusztrált 630 oldalon, Trifusz Péter időtálló keménytáblás borítójával került az olvasók kezébe.

Bevezetése és módszertanának ismertetése után a magyarországi városfejlődés történeti korszakait, a városok beépítését, a megyei jogú város funkcionális szerkezetét, valamint azok rendszerváltozástól napjainkig tartó területi átalakulását és helyzetét mutatja be. Mindez bőségesen feldolgozott irodalomjegyzéken alapul, a szerzők szakmai kvalitásait pedig a hátsó külső borítón közölt életrajzok demonstrálják.

A mű fő tartalmi egységében 23 megyei jogú várost mutat be tételesen történeti földrajzi fejlődésükön át funkcionális szerkezetükig. Rendre megismerjük Békéscsabát, Debrecent, Dunaújvárost, Egert, Érdet, Győrt, Hódmezővásárhelyt, Kaposvárt, Kecskemétet, Miskolcot, Nagykanizsát, Nyíregyházát, Pécset, Salgótarjánt, Sopront, Szegedet, Székesfehérvárt, Szekszárdot, Szolnokot, Szombathelyt, Tatabányát, Veszprémet és Zalaegerszeget. A szerkesztés időbeni lezárása miatt a megyei jogú városi címet 2022-ben elnyerő Baja és Esztergom (a reményeink szerinti) második kiadásba kerülhet majd szemlézésre.

A könyv elérhető minden jelentős hazai könyvterjesztő hálózatában és boltjaiban. Bibliográfiai adatai a következők: Csapó Tamás, Lenner Tibor és Kovács Gábor (2023): A megyei jogú városok történeti fejlődése és településmorfológiája. Településföldrajzi Tudományos Egyesület, Szombathely, 630 p., ISBN 978-615-01-8005-2. A kiadvány ajánlott fogyasztói ára 6000 Ft.

2024. június 2., vasárnap

A Tudományos Újságírók Klubjának XXIX. Közgyűlése

Szakmai szervezetünk, a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) 2024. május 31-én tartotta XXIX. Közgyűlését. Az eseményre Budapesten, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) konferenciatermében került sor. A plénum Németh Csaba elnök vezetésével - főtitkári közreműködésemmel - zajlott, és a házigazda SZTNH előadásával vette kezdetét. Ezt követően elnökségi és számvizsgálóbizottsági beszámolóval, a megüresedett elnökségi pozíciók betöltésével, tiszteleti tag megválasztással, a jövő évi tagdíjról történő döntéssel folytatódott. Végül elismeréseink, díjaink és rendezvényeink szervezési státuszának áttekintésével, valamint könyvbemutatóval zárult. (Fotó: Trupka Zoltán; részletes beszámoló: https://tudomanyosujsagirokklubja2.wordpress.com/2024/06/01/a-tudomanyos-ujsagirok-klubjanak-xxix-kozgyuleserol/)

2024. május 30., csütörtök

Cikkem - hátsó borítóképem a mogyoródi Somlyó-hegy kilátópontjáról az Élet és Tudományban


Legújabb írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 79. évfolyamában járó Élet és Tudomány hetilapjának május 31-én megjelenő 2024. évi 22. lapszáma közli.

Ebben rövid cikkben és hátsó borítóképen a Gödöllői-dombság részét képező mogyoródi Somlyó-hegy földrajzát, illetve annak remek panorámát nyújtó, Makovecz-tervezte Szent László kilátó-kápolnáját  mutatom be.

A Magyar Örökség-díjas Élet és Tudomány aktuális lapszáma péntektől megvásárolható papír alapon az újságárusoknál és az újságosstandokon, valamint elérhető digitális változatban a kiadónál (https://eletestudomany.hu/lapvasarlas/).

2024. május 27., hétfő

Egy ország, egy kép - Egyiptom, 2023

„Az addig csak írott források és tárgyi emlékek segítéségével tanulmányozott egyiptomi múlt a maga valódi szépségében 1909 és 1910 fordulóján tárult fel Mahler előtt. A Nemzeti Múzeum munkatársaként lehetősége nyílt egy hathetes tanulmányúton bejárni az észak-afrikai ország számos történelmileg, vallási szempontból, valamint építészetileg fontos települését, régészeti lelőhelyét. Első állomáshelyén, a Kairó Egyiptomi Múzeumban az ottani leletanyagot elemezte, de »mivel ugyanis a múzeum legfontosabb emlékei már irodalmi úton előttem is ismeretesek voltak, két heti tanulmányozás teljesen elegendő volt a múzeumi tárgyak beható megismerésére és tudományos értékük meghatározására«. Ezt követte egy négyhetes utazás, melynek során közel 20 egyiptológiai szempontból kiemelten fontos emlékhelyet keresett fel a történelmi Felső-Egyiptom területén. Kutatómunkája során - önmagát nem meghazudtolva - elsősorban kronológusi munkájához kapcsolódó, időbeosztással összefüggő hieroglif feliratokat, illetve csillagászati vonatkozású ábrázolásokat keresett és vizsgált meg. Kutatásai eredményeinek többségét az Archaeologiai Értesítő című szaklapban, továbbá az Akadémia Értesítőben, a Budapesti Szemlében, az Ethnographiában, a Magyar Könyvszemlében, a Magyar Nemzeti Múzeum fennállásának 100. évfordulója alkalmából kiadott, valamint a kassai múzeum egyiptomi emlékeit bemutató kötetekben publikálta.” (Rezsabek N. (2010): Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede kronológus emlékezete. Aura Kiadó, Budapest, 122 p.)

2024. május 25., szombat

Társszerzőként a „Development of Citizen Science Activities in Budapest Area (Hungary, Europe)” konferencia-előadásban

A romániai Temesváron került megrendezésre a „The International Conference on Biodiversity 3rd Edition” szakmai esemény. Az Erasmus+ jóvoltából a bánsági municípiumban 2024. május 23-án a Török Zsolt és Török Liliana által elővezetett „Development of Citizen Science Activities in Budapest Area (Hungary, Europe)” konferencia-előadásnak megtisztelő módon (néhány inputtal) magam is társszerzője lehettem. Köszönöm a lehetőséget és az együttműködést WJLF Környezetbiztonsági Tanszéki kollégáimnak, Zsoltnak és Lilinek.

2024. május 24., péntek

Az Érdi-Krausz asztronautikai-planetológiai hagyaték átvétele

Május 21-én Vincze Miklós fizikus kezdeményezésére a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) képviseletében Székely Anna Krisztina, a Planetology.hu bolygótudományi portál részéről Rezsabek Nándor átvették Érdi-Krausz György (1899-1972) gazdag hagyatékát. A főképp az űrkutatási témájú szakmai és ismeretterjesztői tevékenységéről ismert geodéta-kartográfus könyvtárának hold- és naprendszerkutatással, valamint földi távérzékeléssel kapcsolatos archív kiadványait fiának végakarata szerint menye, Érdi-Krausz Györgyné bocsátotta rendelkezésre. A hagyaték feldolgozásáról és megőrzéséről az említett szakmai közösségek gondoskodnak.

2024. május 20., hétfő

Tudományos kalandozások. 2024.05.20. Kapolcs. Bondoró-hegy

Kapolcs kapcsán dohogtam már... A Veszprém vármegyei kistelepülésen ugyanis minden a művészieskedő, ál-népi és ál-kézműves zsibvásárok körül forog, ellenben a korábbi Királykőnél tett látogatáskor kiderült, a természeti értékekre messze nem fordítanak kellő figyelmet. Mindez a község átellenben magasodó másik tűzhányója, a Déli-Bakonyban 380 m-el a tengerszint fölé magasodó Bondoró-hegy kapcsán hatványozottan igaz. A meghódításához vezető kiindulási pont csak a forgalmas főút mentén hosszan és életveszélyesen sétálva közelíthető. Kizárólag a netes kommentszekció félinfói segítenek azzal, hogy a 31-es kilométerkőtől 100 m-re telepített sorompótól start észak felé. Innen sehol egy információs tábla, nincs turistajelzés, de még ösvény se. A kedvenc OpenStreetMap is elesett. Szomorú látni, hogy a fakitermelés dúlás-szerű. Az ikonikus Pokol-likhez tényleg csak a sokéves tapasztalat és megérzés, továbbá egy tökös erdőkerülő maszek feliratai segítenek irányba állni. A környezet ellenben igazán vadregényes. A susnyáson többször is átvágva egy patakmederben lehet továbbhaladni. A kihunyt vulkán bazaltja világosszürke; egykor a megszokotthoz képest lassabban hűlt, hiszen mind a szálkőzetben, mint a lejtőtörmelékben hatalmas fekete spinellek, helyenként zöldessárga olivinek terpeszkednek. A barlangbejárat misztikus, összezáródó lombkoronaszinttel, párás félhomállyal, majd belépve tényleg „pokoli” sötétséggel, falon függő (édi) denevérrel. Valamelyik klasszikus norvég black metal banda klipjét is bátran forgathatták volna itt. Még talán autentikusabb, de bizton szórakoztatóbb lenne, mint a népiesch parasztvakítás-cunami a faluközpontban...

2024. május 18., szombat

Előadás a csillagászat napi Hold-észlelők találkozóján a Polaris Csillagvizsgálóban

Május 18-án a csillagászat napjához és annak eseménysorozatához igazítva került sor az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban a Hold-észlelők találkozójára. Mizser Attilának, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkárának, valamint Görgei Zoltánnak, a Meteor folyóirat Hold rovat vezetőjének megtisztelő meghívására és felkérésére vettem részt és adtam elő a jól szervezett és jó hangulatú eseményen. A nívós ismeretterjesztő előadások sorában jómagam „Hédervári Péter kalandozásai a Holdon” címmel a Hédervári 40 emlékév kapcsán a tudományos szakíró életrajzának és hagyatékénak égi kísérőnkhöz kapcsolódó, valamint munkásságának a Holddal összefüggő szakmai és népszerűsítő elemeiből válogattam.

2024. május 17., péntek

‼️ II. forduló - Hédervári vetélkedő‼️


Országos természettudományos levelező vetélkedő általános iskolásoknak - Hold, földrengések, vulkánok

 Hédervári Péter, a hazai planetológia úttörője emlékére

(A 2024. június 28-i beküldési határidőig leadhatók az I. forduló megoldásai is.)

Coolstarz Csillagászati Szakkör - Rezsabek Nándor ScienceBlog - Planetology.hu - Hédervári Péter emlékgyűjtemény - Tudományos Újságírók Klubja

Előadásom a Hold-észlelők találkozóján - a csillagászat napján az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban

 
Hold-észlelők találkozója

2024. május 18., szombat, 10:00-16:00
Óbudai Polaris Csillagvizsgáló
1037 Budapest, Laborc u. 2/c

Mizser Attila: Köszöntés – 10:00-10:05
Görgei Zoltán: Észleljünk! – 10:05-10:50
Rezsabek Nándor: Hédervári Péter kalandozásai a Holdon – 10:50-11:35
Kávészünet – 11:35-11:50
Kereszturi Ákos: Hol fúrjuk meg a sarki jeget a Holdon? – 11:50-12:35
Tomka Richárd: Matek a Holdon – hol a kráterek törmeléke? – 12:35-13:20
Ebédszünet – 13:20-14:00
Juhász László: A Luna 25 és társai – 14:00-14:45
Tóth Imre: Új leszálló holdszondák és leszálló helyek a
közelmúltban és közeljövőben -
14:45-15:20
Szünet – 15:20-15:35
Kárpáti Ádám: Rajzoljuk a Holdat! – 15:35-16:20
Kocsis Antal: Új képfeldolgozási szoftverek – 16:20-17:05
Kötetlen beszélgetés, egymás munkáinak megismerése – 17:05-18:00

(Bővebben a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) honlapján:
https://www.mcse.hu/event/hold-eszlelok-talalkozoja-2/)

2024. május 12., vasárnap

Tudományos kalandozások. 2024.05.05. Pilisborosjenő. Nagy-Kevély

A főváros számtalan pontjáról is remekül kivehető pilisi Nagy-Kevély 535 m-es tengerszint feletti magasságba emelkedik. Csúcsán és csúcsközeli kilátópontjain karrmezője, kopár sziklái mediterrán hangulatot árasztanak, látogatóinak a dalmát tengerpartot eszébe juttatva. A kopár azonban nem teljesen kopár, hiszen dolomit sziklagyepei gazdag fajtaválasztékban pompáznak. Kilátása pedig pazar a Pilis egyéb vonulataira, a Budai-hegységre, valamint az ezeket elválasztó Solymári-völgyre / Pilisvörösvári-árokra, tovább anyatelepülésének, Pilisborosjenőnek további látnivalóira. Nemes gesztussal emlékpontja az itt gyakran megfordult Suhajda Szilárd (1982-2023) expedíciós hegymászót idézi meg. A siklóernyősök által is kedvelt, látványuk uralja az eget. A 220 millió éves fődolomitra más térszintjein a 210 millió éve keletkezett dachsteini mészkő települ. Barlangjai különösen megkapóak: a Kevély-hegyi-kőfülkéknél nyíló, 8 m járathosszú Gyopáros- (Szódás-), valamint az egészen valószínűtlen geomorfológiájú és színkompozíciójú Lapos-üreg egyaránt megtekintésre érdemes.