Április 13-án startol az online AstroGeo Café

Április 13-án kedden 19 órakor startol a Galileo Webcast honlapján az AstroGeo Café című online program.  

Az AstroGeo Café a klasszikus tudományos ismeretterjesztés motívumát követő új műsor a geonómia és csillagászat érdekességeivel. A műsor neve nemcsak a tudományágakat, hanem a tudományos közlés jellegét is magában rejti. A kávézás a közvetlenséget sugalmazza (akárcsak egy kávé melletti baráti beszélgetés), de egyben jelképezi azt is, hogy a műsor vendégei a tudományos kutatás eredményeit barista gondosságával kínálják az érdeklődőknek. Vendégeink tudományos újságírók, bloggerek, pedagógusok, szakemberek.

Az első adás kínálata:

• Az időzónák és az óraátállítás eltörlése.
• 50 éve indult útnak a Vosztok-1 és az első ember az űrbe. 
• Mikor utazik az ember a Marsra? 
• Egy új napciklus elején járunk. 

Az AstroGeo Café minden érdeklődő számára nyitva áll, szeretettel látunk mindenkit!

További információ: https://www.facebook.com/events/536958830624892

Környezettudományi kalandozások. 2021.04.09. Budapest, II. ker., Apáthy-szikla

Budapest II. kerületében a 13,7 hektáros kiterjedésű Apáthy-szikla természetvédelmi terület 1977 óta élvez helyi jelentőségű oltalmat. Alapját eredetileg a két hatalmas dolomittömb 5,7 hektárnyi területe alkotta. Rá egy esztendőre egyes részei országos védelmet kaptak, majd utóbb a helyi oltalom kiterjedt a környező erdőterületre; az Apáthy-szikla környezete egyben Natura 2000 terület is. Turisztikai szempontból könnyű megközelíthetősége, valamint csodás panorámája  vonzó. Környész szemmel több tényező is megragadott: A még kora tavaszinak is alig nevezhető napsütésnek kitett dolomitsziklagyep, ahol a 10 ezer forintos természetvédelmi értékű, 1982 óta védett kövér daravirággal (Draba lasiocarpa) magam is premier plánban találkoztam. Triász időszaki geológiai "bástyájának" sziklameredélye éppúgy, mint kőfülkéinek vasas sárgás-barnás színpompája, vagy éppen kézi mikroszkópommal csodásan feltáruló dolomitásványai.

Egy planetológiai magángyűjtemény születése

Két esztendeje, 2019. december 18-án Egy évtizede a meteoritikában  címmel szenteltem blogbejegyzést annak évfordulójára, hogy megvásároltam meteoritkollekcióm első példányait, az 1958-ban meglelt kínai Nantan egy darabját, továbbá egy vietnamitot, a tektitek családjából (http://rezsabeknandor.blogspot.com/2019/12/egy-evtizede-meteoritikaban.html). Az akkoriban még szórványos gyűjteménygyarapításban az igazi áttörést, egy valódi planetológiai kollekció megszületését napra pontosan ma ünneplem. Tíz esztendeje ugyanis a Pilisben, a pilisborosjenői Nagy-Kevélyen gyűjtöttem földi kőzeteim első példányát. Semmi különös, csak egy dolomitdarab. Azaz, maga a Naprendszer! Ekkor tudatosult bennem, hogy kozmikus szülőhazánk egyik bolygóján élek, és valójában milyen szerencsés vagyok, hiszen itt csak le kell hajolni, kotorni a lejtőtörmelékben, vagy éppenséggel ki kell "operálni" egy kőzettestből azt a mintát, amiből teszem azt a Holdról a szovjet Luna szondák csak pár száz grammnyi mennyiségeket voltak képesek visszahozni. Másik planétáról pedig még senki... még a Marsról sem... Az ekkoriban még csekély meteorit- és impaktitgyűjtemény mellett tehát 2011. április 2-án megszületett a jóval szélesebb spektrumú planetológia kollekcióm, ami azóta az említett területeken kívül vásárlásokkal, ajándékozásokkal, valamint szívemhez legközelebb álló módon, gyűjtéssel ásványokkal és őslénytani leletekkel napjainkban közel 300 tételesre bővült.

Rezsabek Levente fényképfelvételen egy, az egyesült államokbeli Sierra Madera meteoritkráterből származó impaktit látható, amely Kereszty Zsolt adományozása révén 2019. szeptember 19-én került gyűjteményembe

A Zond-űrprogramról cikkezem az Élet és Tudományban

Friss, nyomtatásban megjelent írásomat az idén 75 éves Élet és Tudomány folyóirat március 26-i, idei 13. lapszáma Zond-űrprogram, Szondákkal a Naprendszerben, teknősökkel a Hold körül címmel közli.

55 esztendővel ezelőtt egy alig ismert űrszonda-sorozat tagja a Hold térségét elhagyva, indítási ablakának lekésés miatt a Marsot elkerülve, a Nap mesterséges bolygójává vált. 153,4 millió km-ről küldte utoljára rádiószignálját Földünkre. Ugyanezen sorozattal utóbb kizárólag a Holdat célozták, és a módosított Szojuz-űrhajóval a soha meg nem valósult szovjet–orosz emberes Hold körüli repülést készítették élő. Az amerikai Apollo-missziókat így is megelőzve elsőként juttattak élőlényeket Földünk hűséges kísérőjének térségébe. Írásomban a Zond Naprendszer-kutató űrszondák és holdi automata holdűrhajók epikus útjainak történetét idézem meg.

A Meteoritkráter Expedíció médiapartner folyóiratának aktuális lapszáma megvásárolható az újságosstandokon, valamint postai kiküldést kérve az Élet és Tudomány 1431 Budapest, Pf. 176 posta-, valamint eltud@eletestudomany.hu e-mail címén rendelhető meg. Jó olvasást kívánok!

3 éves a Planetology.hu

 

Alapító főszerkesztőként nagy büszkeséggel ünneplem a mai nap, ünnepeljük szerkesztőségünkkel a 2020-ban a Juhari Zsuzsanna-díj elismerő oklevelében részesült magyar bolygótudományi portál, a Planetology.hu 3. születésnapját. Születésnapi köszöntőnket itt olvashatjuk: https://planetology.hu/3-eves-a-planetology-hu/ 🎂🎉🎈

Planetocast - hangolj ránk!

Planetocast néven infotainment stílusú, új ismeretterjesztő podcast-sorozat indul hamarosan a Parallaxis Univerzumban - a Planetology.hu szerkesztőinek, Bardóczné Kocsis Erzsónak, Kovács Gergőnek és Rezsabek Nándornak a főszereplésével! További információ a Parallaxis honlapján: https://parallaxis.blog.hu/2021/03/22/planetocast_neven_uj_ismeretterjeszto_podcast-sorozat_indul_hamarosan 🎙️🔭⚪️🔬📡

Környezettudományi kalandozások. 2021.03.21. Budapest, II. kerület, Szép-völgy, Francia bánya

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint "védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes" "földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat". Ezen rendelkezés alapján hazánk területén 314 tételes lista rögzíti az oltalom alá vont alapszelvényeket; azonosítójukat; az ezeket maguknak tudó település nevét; a védett területet, ahol megtalálhatók; geokronológiai besorolásukat; valamint az adott képződmény elnevezését. Átfedések persze vannak, így például a Szépvölgyi Mészkő Formáció több alapszelvényét is fellelhetjük a Budai Tájvédelmi Körzetben Budaörsön, valamint Budapesten, így magában a Szép-völgyben, a II. kerületi Francia bányában. A rég felhagyott kőbányának hegymászó-gyakornokok által is kedvelt falai a Fenyőgyöngye közelében emelkednek. Kőzettestét a földtörténet 56-33 millió évvel ezelőtti eocén korában keletkezett sekélytengeri nagyforaminiferás-vörösalgás mészkő alkotja. Makroszkópos terepi vizsgálata az aprózódás, a mállás, a karsztosodás, valamint az antropogén bányászati tevékenység felszínalaktani jegyeit egyaránt feltárja.

Környezettudományi kalandozások. 2021.03.15. Balatonfőkajár, Somlyó-hegy

"A Dunántúl legöregebb kőzete" - olvashatjuk öles betűkkel a Balatonfőkajári Kvarcfillit Formáció felszínre bukkanása melletti tájékoztató táblán. Valóban nem mai gyerek, sőt a biztosan datálható paleozoikumi kőzettestek közül a Dunától nyugatra kétségtelenül ez a legidősebb. A  vírushelyzetben kifejezett szerencse, hogy tipikusan az a geotop, ahova a balatoni szezon alatt sem megy egy árva lélek sem, nemhogy kora tavasszal, ráadásul korlátozások közepette. Útjelzője a kelet-balatoni településen nincs is, a pincefalu-részen is túl, a külterületen található Somlyó-hegyen leljük. Ha nincs az a két falusi jótevő, aki a Lucó-kúti elágazásig, majd a szőlők mentén a hegy tetejére vezető útig, az ottani rompincén túlra el nem igazít, tán' magam sem lelem. Azóta is fülemben cseng második jóakaróm csodálkozása, miszerint meg az életben nem találkozott olyan idetévedt látogatóval, aki kiejtette volna a "kvarcfillit" szót, pláne aki még lelkesen kereste is volna lelőhelyét. 

Én kerestem, hiszen jó levegőre vágytam, a gyűjtés izgalmára, és új ESTWING geológuskalapácsom is már próbáért kiáltott. Szóval azért meglett... Manapság már nyugalmat áraszt rapszodikus évszázmilliók után. Közel félmilliárd éve alatt többször tenger hullámzott felette, így üledékes kőzetként képződött 480 millió esztendeje a Paleotethys-óceánban. Az afrikai és európai kőzetlemezek ütközésével a Variszkuszi-hegységképződés során lett ilyen stramm, metamorf kőzet, 320 millió éve. Ezt követően számtalan további földtani folyamat révén hol tenger, hol kőzettest, hol üledék fedte, vagy éppen a felszínre bukkant, és az erózió változatos eszköztára pusztította. A történelmi időkben már értékes nyersanyagnak számított, kőzetkibúvása lehetővé tette itteni bányászatát. A mélyfúrások tanúsága szerint ugyanakkor egészen Székesfehérvárig húzódik a Fold felszíne alatt.

Parallaxis Podcast premier - ’Oumuamua: Idegenek a Naprendszerben(?)

A Parallaxis tudományos-fantasztikus Podcast március 18-i 46. adásában felelős szerkesztőként Horváth Ádám Tamás és Vincze Miklós társaságában ’Oumuamua: Idegenek a Naprendszerben(?) címmel beszélgetünk - annak apropóján, hogy Avi Loeb professzor, a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének vezetője adott exkluzív interjút műsorunknak! A Földönkívüliek című bestseller szerzőjét a másik Naprendszerből érkezett 1I/'Oumuamua kisbolygóról, az idegen civilizációk esetleges látogatásának esélyeiről Vincze Miklós kérdezte premier-adásunkban, amely magyar narrációval a következő linkre kattintva hallgatható meg: https://parallaxis.blog.hu/2021/03/18/parapod_ep46 🎙⚫️🛸📡

Környezettudományi szakcikkem az űrszeméttel összefüggő hulladékgazdálkodási megoldásokról

Aktuális szakmai írásomat a hazai geográfus közösség információs periodikája, a Geográfus Hírlevél (ISSN 2064-9800) közli. Megtisztelő módon immáron negyedik alkalommal. A 2021. március 15-i 57. szám 19-21. oldalán "Az űrszemét mibenléte és kapcsolódó hulladékgazdálkodási megoldások" címmel környezettudományi témában publikálok. A folyóirat és vonatkozó lapszáma a következő linken érhető és olvasható el: http://geography.hu/hirlevel/