2024. április 22., hétfő
Környezettan szakos főiskolai terepgyakorlatunk a fővárosi Mátyás-hegyen
Előadásom a Föld napján Környezetbiztonsági Tanszékünk webináriumán
MEDDIG FENNTARTHATÓ A FÖLDÜNK?
WEBINÁRIUM A WJLF KÖRNYEZETBIZTONSÁGI TANSZÉK SZERVEZÉSÉBEN
A FÖLD NAPJA ALKALMÁBÓL
2024. ÁPRILIS 24. SZERDA 18:00
AZ ESEMÉNYT A GALILEO WEBCAST KÖZVETÍTI
https://www.galileowebcast.hu
https://www.facebook.com/galileowebcast
MODERÁTOR Kocsis ERzsó
PROGRAM
18:00 FENNTARTHATATLAN FENNTARTHATÓSÁG
Prof. Dr. Bukovics István
18:25 AZ ESG KIHÍVÁSAI
Dr. Potóczki György
18:50 A FELSŐOKTATÁS FENNTARTHATÓSÁGA
Barna István
19:15 A VERESPATAKI ÜGY VÉGE
Dr. Géczi Róbert
19:40 TERMÉSZETI KÖRNYEZET VS. KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK - A TENGERPARTOK FENNTARTHATÓSÁGA
Rezsabek Nándor
2024. április 18., csütörtök
Cikkem a Komlóverzum Látogatóközpont megnyitásáról az Élet és Tudományban
Legújabb írásomat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 79. évfolyamában járó Élet és Tudomány hetilapjának április 19-én megjelenő 2024. évi 16. lapszáma közli.
Ebben Ősállatok és bányajáratok címmel a Komlóverzum Látogatóközpont avatóünnepségéről, megnyitásáról és az ennek kapcsán szervezett tudományos konferenciáról tudósítok a dél-magyarországi településről, Komlóról.
2024. április 15., hétfő
Tudományos kalandozások. 2024.04.14. Monostorapáti. Boncsos-tető
2024. április 11., csütörtök
Tudományos kalandozások. 2024.04.06. Eger. Kőlyuk-tető
2024. április 9., kedd
Tudományos kalandozások. 2024.03.31. Velence. Bence-hegy
Hazánk harmadik legjelentősebb természetes eredetű vízfelülete a Velencei-tó. 10-15 ezer éve tektonikus süllyedékben keletkezett. A tó fölé az óidei Velencei-hegység magasodik; fő kőzetalkotója a gránit. Főként a tóra, részben a hegység vonulataira nyújt kiváló rálátást a közigazgatásilag Velence városhoz tartozó Bence-hegy egyedi dizájnú kilátója. 2018-ban emelték a 232 m-es tengerszint feletti magasságban (korábban egy olajfúrótorony szolgált kilátópontul). Látogatása belépőjegyes (a sajtóbelépő fogalmát nem ismerik…), de mellette parkoló, büfé, mosdó gondoskodik látogatóinak komfortérzetéről. A magaslattól északi irányba lesétálva monumentális tájsebként tátong előttünk a hegy részben már Nadaphoz tartozó, elhagyott bányaudvara. Az egykori kőbányában a hegységet meghatározó Velencei Gránit Formáció magmás kőzete mellett a jóval fiatalabb andezites vulkanizmus, valamint az azt követő további földtani folyamatok során létrejött kőzettípusokra bukkanhatunk (ennek részletes, ugyanakkor népszerű leírását „A kövek mesélnek” honlap a https://akovekmeselnek.hu/2018/06/18/a-bence-hegy-velencei-hegyseg-foldtani-ertekei/ címen közli).
2024. április 8., hétfő
Előadásom a Hold-észlelők találkozóján - a csillagászat napján az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban
2024. április 7., vasárnap
Tudományos kalandozások. 2024.04.05. Felsőtárkány. Felsőtárkányi-tó
2024. április 6., szombat
Tudományos kalandozások. 2024.04.01. Mogyoród. Somlyó-hegy
Most ismét jöjjön a Gödöllői-dombság egyik „dobogós” pontja: az előkelő harmadik helyezett, a mogyoródi Somlyó-hegy, másik elnevezésével a Gyertyános. Ez a Margita 344-es értékéhez képest 326 m-es tengerszint feletti magassággal büszkélkedhet. A csúcsán álló (érdekes megfogalmazású, kettős szerepű) kilátó-kápolna viszont sokkal ismertebb, még azok számára is, akik soha nem tekintettek körbe a pazar panorámát nyújtó teraszáról: az M3-as autópályáról Budapestet éppen, hogy csak elhagyva remek kilátás nyílik rá. Egy 1994-es jótékony célú kezdeményezést követően Makovecz Imre tervei alapján emelték, 2001-ben adták át. 2022-ben újult meg, sőt 2023-ban az „Az év kilátója” címet is elnyerte. Szent László nevét viseli, innen a szakrális szál mind elnevezésében, mint (részleges) szerepében.
2024. április 5., péntek
‼️ I. forduló - Hédervári vetélkedő‼️
2024. április 4., csütörtök
Tudományos kalandozások. 2024.03.31. Nadap. Szintezési ősjegy, Szintezési főalappont
Az Osztrák-Magyar Monarchia területének tengerszint feletti magassági zérus-értékét a trieszti Molo Sartorión mértek alapján 1875-ben jelölték ki az Adriai-tengeren. Az 1918 után (sőt, a második világháború utáni területi vitákat követően is) Olaszországhoz tartozó hangulatos település mólóján ma is megtalálható az erre szolgáló barnatéglás épület, amiben napjainkban a Yacht Club Adriaco működik. 2014-ben volt szerencsém személyesen is megfordulni itt.
Az azóta a történelmi múlt homályába veszett egykori Monarchiában hét referenciapont szolgált a „tszf” etalonjául. Az 1888-ban kijelölt, a Visegrádi-hegység gránitjára telepített nadapi az egyetlen, ami Magyarország jelenlegi határain belül fekszik. 2017 után 2024-ben kalandoztam ismét itt. Ha a Fejér megyei kisfaluban a szintezési ősjegytől a piros sáv jelzésen továbbindulunk, az erdei ösvény szélén szinte pár lépésnyire megtaláljuk a később politikai változások miatt a Balti-tenger középvízszintjéhez igazított (és ma is mérvadó) 1951-es szintezési főalappontot is.