Környezettudományi kalandozások. 2020.11.28. Budapest, I. ker., "Ősanya lábnyom"
Települési (művi) környezet infrastruktúrájának kialakítása során, mélygarázs építésekor került napvilágra az 1990-es években az emberi történelmi és a földtörténeti időskálát összekötő „ősanya lábnyom” a főváros I. kerületében. A mélygarázs végül nem készült el, ellenben a feltárt régészeti lelet gipszmásolatát 2006-ban kiállították, 2015-ben díszkivilágítással látták el. Eredete a Duna mederváltozásaihoz kapcsolódik: 30 ezer esztendővel ezelőtt, az emberiség paleolitikumában, de mondhatjuk úgy is, Földünk pleisztocén korában a mai Corvin tér környezete szigetként emelkedett ki Európa leghosszabb folyamából. Az egykori ártér 3,5 m-es mélysége őrizte meg a mának (a vélhetően) anya és gyermeke lábnyomait.
Települési (művi) környezet infrastruktúrájának kialakítása során, mélygarázs építésekor került napvilágra az 1990-es években az emberi történelmi és a földtörténeti időskálát összekötő „ősanya lábnyom” a főváros I. kerületében. A mélygarázs végül nem készült el, ellenben a feltárt régészeti lelet gipszmásolatát 2006-ban kiállították, 2015-ben díszkivilágítással látták el. Eredete a Duna mederváltozásaihoz kapcsolódik: 30 ezer esztendővel ezelőtt, az emberiség paleolitikumában, de mondhatjuk úgy is, Földünk pleisztocén korában a mai Corvin tér környezete szigetként emelkedett ki Európa leghosszabb folyamából. Az egykori ártér 3,5 m-es mélysége őrizte meg a mának (a vélhetően) anya és gyermeke lábnyomait.