Az Adriai-tenger hullámai hat dél-európai állam partjait mossák: leghosszabban, 1777 km-es szakaszon szomszédunkét, Horvátországét. A víztest északi és középső, valamint déli medencéjének geomorfológiája igen eltérő. Előbbi esetében transzgressziós folyamat során szárazföldi területre hatolt be a tenger, így lényegében itt a Földközi-tenger peremtengeréről beszélhetünk. Utóbbi esetében egy jóval korábban kialakult medence hordozza az Adria roppant víztömegét, így földrajzi szempontból ez sokkal inkább a beltengerek sajátosságainak felel meg. A dalmát partvidék tengeri élőlényei és nyaralói az éves átlagos sótartalom alapján 30 - < 40 ‰-os euhalin környezetben merülhetnek alá és fürdőzhetnek.