Vélhetően a Bükk-hegység ősembereit a leszálló esték napról napra páni félelemmel töltötték el. A környező 900 méter fölé emelkedő csúcsok, a mainál jóval gazdagabb vadállomány emberre is veszélyes ragadozói, az időjárásnak való folyamatos kitettség mind-mind rettegésre adtak okot. Voltak azonban igazi menedékhelyek - a barlangok világa. Bár fenevadjai ezeknek is voltak, mégis jelentős védelmet biztosítottak a külvilág veszélyforrásaival szemben, így a lobogó tűz mellett megpihenve a kőkori közösségek továbbélésének mintegy zálogát adták.
Ilyen a Szilvásvárad külterületén, a Szalajka-völgy felett elérhető Istállós-kői-barlang is. 609 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik 7,5 méteres bejárata. A Bükkfennsíki Mészkő Formáció karbonátos kőzetébe mélyed; hatalmas termében pedig a beszivárgó csapadékvíz hatására édesvízi mészkő keletkezett. A gazdag régészeti leletanyagot az utókorra hagyó ún. Aurignaci kultúra tagjai lakták durván 30 ezer éve.
