A Budai-hegység jelentős kiterjedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bár gyerekkorom óta folyamatosan látogatom, ismeretterjesztőként és szakemberként is rendre felkeresem, mégsem jutottam el minden zugába. Ilyen terra incognita volt a főváros és Budaörs határán - de már az agglomerációs településre eső - a Tűzkő-hegy. Tájkarakterét alapvetően meghatározza, hogy a Budaörsi-kopárokhoz sorolt. Kedves kis magaslat, nem emelkedik a tengerszintnél 278 m-nél magasabbra, és üdítő sétára invitál. Egyik irányból az Ördögorom lejtőn át a Merengő utcából nyíló fa kapuzatán át lephetünk felségterületére. Talán jelentőségét is meghaladóan „parkerdősített”. Önálló megnevezése is van, Tűzkőhegyi parkerdő formában, illetve Barack Pali sétálójaként is ismert. Flórájának képviselői rendre feliratozva, tanösvényének állomásain pedig az említett Barack Pali figurája és meséjének fejezetei köszönnek vissza. Esőbeállója, padjai, hídjai gondozottak, ugyanakkor tájékoztató táblái több helyen kidöntve. Sajnos a globális felmelegedés és a csapadékhiány itt is megtette hatását, így a természeti veszélyek mindennapos valóssággá váltak: növényvilága nemcsak kókadozó, de súlyosan károsodott. Mindez a telepített fekete fenyőket, a karsztbokorerdőt, a sziklafüves-pusztafüves lejtősztyeppet és sziklagyepet egyaránt sújtja. Kőzetanyaga a Sashegyi, illetve a Budaörsi Dolomit Formációkba sorolt. Az emberi határerősséget példázza, hogy délkeleti részének beépítettsége magas, sőt az itt folyó építkezések láthatóan nem állnak meg. A Tűzkőhegyi utcára nyíló ki(be)járat sajnos elhanyagolt, gazos, félbemaradt házakkal szegélyezett.
