Környezet- és földtudományi kalandozások. 2018.07.21. Csővár, Várhegy

Utoljára a várak krónikásaként jártam Csővár romjainál. 

"Csővár föld­raj­zi és ha­di­tech­ni­kai ér­te­lem­ben a Fel­vi­dé­ket vé­dő nóg­rá­di erődí­té­sek kö­zé tar­to­zott. Nap­ja­inkban Pest me­gyé­ben ta­lál­juk, az azo­nos ne­vű köz­ség kül­te­rü­le­tén, szin­te Nóg­rád me­gye ha­tá­rá­ra ta­pad­va." - vetettem papírra egy évtizede, majd a következőképp folytattam - "Há­rom­ne­gyed órá­nyi er­dei sé­ta után a ha­tal­mas mész­kőcsúcs te­te­jé­ről fan­tasz­ti­kus ki­lá­tás nyílik a Cser­hát­ra. A 13. szá­zad­ban emelt vár pe­dig rom­ja­i­ban is fen­sé­ges. Ka­pu- és la­kó­tor­nyá­nak ol­dal­fa­lai da­col­nak az idővel, az egy­ko­ri la­ko­má­kat idé­ző kony­há­já­nak és a kül­ső vár ke­rek bás­tyá­já­nak alap­jai a ta­pasz­ta­lat­lan szem szá­má­ra is ki­ve­he­tők, a vár­ud­var cisz­ter­ná­já­ba ma is gyű­lik a víz. De a leg­pom­pá­sab­bak pa­lo­ta­ré­szé­nek fel­hők­re néző ab­la­kai."

Geográfiai és geológiai érdekességeiben azóta sikerült még inkább elmélyednem. Tény, hogy bár földrajzilag a Cserhát, tehát az Északi-középhegység része, földtanilag a Dunántúli-középhegység előbukkanó sasbérce. Látnivalóinak köre pedig kibővült a felszínen megfigyelhető triász-jura határszelvénnyel. (Utóbbiakat bővebben lásd a Magyar Földtani Védegylet honlapján: http://mfv.hu/a_kovek_meselnek/?cid=359)