Környezet- és földtudományi kalandozások. 2019.08.02. Horvátország, Dalmácia, Rogoznica

A politikailag kreált és véres háborúkban széthulló délszláv bábállam, a volt Jugoszlávia, valamint utódköztársaságainak társadalomföldrajzi vonatkozásai igen izgalmasak. Még kicsiben is. Ha például fellapozzuk az egykor mértékadó Panoráma útikönyv vonatkozó kötetét, a dalmáciai Rogoznica még elmaradott, maximum a halászat élelmiszeripari vonatkozásai miatt említésre méltó, lesajnált település. A horvát függetlenné válással, és azt követő európai nívójú turizmusfejlesztéssel azonban vonzó célponttá lett. (Itt is) ingyenes tengerparti strandjával, vendéglátóipari szolgáltatásaival, az Adria talán legnagyobb yacht-kikötőjével, egyben az egykori itáliai építészeti örökség hű őrzőjeként. S ha körbe tekintünk, csak egy a sok ajánlható dalmát úticél közül. Az emberekbe kódolt profi idegenforgalommal, az Adria csodás természeti viszonyairól nem is szólva. A fejlődés pedig nem állt meg, néhány év különbséggel is szembetűnő. Az egykori olasz befolyás és délszláv ál-egység, s az európai kihívások szövevényében a fenntartható fejlődés mintája.