2021-ben (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2021/10/a-napsugar-nyomaban_50.html) és 2022-ben (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2022/12/mire-tanit-bennunket-balogh-janos.html) is egy-egy blogbejegyzést szenteltem Balogh János (1913-2002) akadémikus emlékezetének. Ezekben egyrészt megállapítottam, hogy személyében a hazai környezettudomány művelésének is egyik apostolát tisztelhetjük. Továbbá azt a fájdalmas tényt (amit Juhász Árpád geológus is kommentelt blogoldalam Facebook-felületén), hogy a napi médiában valamikor rendszeresen feltűnő tudós személye mennyire eltűnt a köztudatból.
Jómagam ismert vagyok arról, hogy egy-egy probléma esetében nem állok meg a panaszáradatnál, nem esem búskomorságba, hanem mindig megoldásra törekszem. Így nem pusztába kiáltott szó volt az, hogy tegyünk meg mindent, hogy az ökológus munkássága folyamatos publicitást kapjon. Tehát már 2023 eleje is szóljon a kutató és ismeretterjesztő emlékezetéről. Az említett korábbi blogbejegyzésekben megírt vonatkozások után most kép apró morzsa következzen a szerteágazó életművet megidézve.
Az egyik bibliográfia jellegű. Édesanyám könyvespolcán rendre ott állnak a gyerekkoromban is ugyanott sorakozó „Új magyar lexikon” kötetei. Majdnem az ablak mellett, amely ablak a távolban a Budai-hegységre, közelebbre pedig pontosan a Fasori Gimnáziumnak, a tudós alma materének udvarára néz. Az „1. A-C” kötet a 232. oldalán a következőket olvashatjuk 1960-ból, amikor is a professzor még nem lépett az ismeretterjesztés mezejére, ellenben már elismert, három esztendőn belül Kossuth-díjjal honorált kutató volt. Idézem tehát a lexikon sorait: „Balogh János (1913-): zoocönológus, a biológiai tudományok doktora. A pókok és atkák rendszertanával foglalkozik (A zoocönológia alapjai, 1954.)”.
A másik morzsa konkrét, akár kézzel is fogható: egyik fővárosi emlékhelye. Régi kedves ismerősöm, ottani két korábbi Kutatók Éjszakája előadásom szervezője, az Új Köznevelés pedagógia szaklapban megjelent interjúalanyom, Hámor Endre igazgatóhelyettes jóvoltából bebocsátást nyertem a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumba. Ennek előcsarnokában áll többek között az ökológus mellszobra is. Barth Károly élethű, realista, bronzból készült alkotását 2007-ben helyezték el és avatták fel a hazának több Nobel-díjast adó, patinás oktatási intézményben.