Az 1980-as évek legelejétől volt szerencsém követni a szovjet-amerikai űrverseny mozzanatait. Akkor még tartott, éppen a záróakkordot jelentő űrrepülőgép-fejezetnél. Space Shuttle vs. Buran.A Hold meghódításáért folytatott küzdelem titkosított szovjet szála ekkor még nemhogy az átlagemberek, de a külhoni szakemberek számára is rejtve maradt. Ami a propaganda rész volt: amíg az Egyesült Államok "galád módon" az emberes repüléseket részesítette előnyben, addig a szovjetek az automatákkal történő kutatást tudatosan választották. Utóbb került nyilvánosságra, hogy az oroszok az űrversenynek ebben a szakaszában mindennél jobban vágytak az elsőségre. De ez nem sikerült.
Égi szomszédunk meghódításában így is számtalan aranyérem jutott nekik, hiszen remek űreszközöket fejlesztették és gyártottak, s izgalmas missziókat valósítottak meg. Űrszondáikkal először közelítették meg a Holdat, elsőként sikerült elérni, túlsó oldalát lefényképezni, puha leszállást végrehajtani, pályára állni körülötte, élőlényeket a közelébe juttatni, majd az automata talajmintavétel és távvezérelt roverek korszaka is eljött. Az emberes repülés viszont sohasem.
Mindezek ellenére kerek a történet. S mindezt most elolvashatom egy kötetben, összefoglalva! A Springer kiadásában s csomagküldésével futott be a 2007-es kiadású, puhaborítós, 317 oldalas című mű, a Brian Harvey jegyezte "Soviet and Russian Lunar Exploration". Esszencia, a teljes szovjet-orosz űrszondás(-űrhajós) holdkutatás története. S már az én polcomon díszeleg.