1966-ban egy alig ismert űrszonda-sorozat tagja a Hold térségét elhagyva, indítási ablakának lekésés miatt a Marsot elkerülve, a Nap mesterséges bolygójává válva 153,4 millió km-ről küldte utoljára rádiószignálját Földünkre. Ugyanezen sorozattal utóbb kizárólag a Holdat célozták, és a módosított Szojuz-űrhajóval a soha meg nem valósult szovjet-orosz emberes Hold körüli repülést készítették élő. Azonban az amerikai Apollo-missziókat így is megelőzve elsőként juttattak élőlényeket Földünk hűséges kísérőjének térségébe. Az 55. évforduló kapcsán a Zond Naprendszer-kutató űrszondák és holdi automata holdűrhajók epikus útjainak történetét megidézve hamarosan többoldalas újságcikkem lát napvilágot a vezető ismeretterjesztő hetilapban, az idén 75. éves Élet és Tudományban. Az online tartalomfolyam tovább áramlik a Rezsabek Nándor ScienceBlogon: ezúttal egy, az orosz Észak-kaukázusi szövetségi körzet Nyevinnomisszk városából a gyűjteményembe került kitűzőt bemutatva, amely a Zond-5 stilizált képét mutatja. 2021-es országos előadói körutam május 25-i állomásán élő online prezentációmat a székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, a patinás TELAPO előadássorozatában nemcsak a Galileo Webcast, de képletesen a Zond holdűrhajók parabolaantennája sugározza tova.