Ahogyan a helyi természetvédelmi mozgolódás motorját jelentő „URBforDAN - Városi erdők többcélú kezelése a Duna Régió nagyvárosaiban” uniós INTERREG projekt keretében kihelyezett „Vissza a városba” információs táblán is szerepel, a Szép-völgyben már 1838-ban 12 bányában folyt kitermelés. A Duna másik oldalát átszelő Üllői utat szokás emlegetni a főváros leghosszabb közterületeként, ellenben a további helyezettekről nincs toplista. Az itt átvezető főút, a Szépvölgyi út méltán pályázhatna a további dobogós helyekre - a bányák sora egykoron ezt szegélyezte. Az elmúlt időszakban a felhagyott kőfejtők közül hatban is megfordultam. Főiskolai terepgyakorlatunk előkészítése, ásvány-kőzet-ősmaradvány gyűjteményem gyarapítása, valamint a hegyvidéki barangolás feltöltő ereje miatt jobb célpontra nem is igen vágyom. A Kecske-hegyi kőfejtő is ennek révén került terítékre. A magaslat a Hármashatár-hegy egyik kiemelt röge. A Budai-hegységet felépítő kőzetek közül itt felső-eocén mészkövét termeltek ki. Ásványtani érdekessége egy makroszkopikusan feltáruló kalcittelér: tűzrakóhelyét vélhetően ennek mementói keretezik. Manapság hajléktalanok húzzák meg magukat menedékében, függőleges falszakaszai továbbra is népszerűek a hegymászó-tanoncok körében. Tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, akár a Fenyőgyöngyétől, de még inkább a Szépvölgyi dűlőtől. A FŐKERT által végrehajtott URBforDAN mintaterületi fejlesztések kapcsán elhanyagolt parkolóit visszaerdősítik, a gépkocsik várakozására a terület alsó részein van mód. Ha pedig már itt járunk, érdemes végigsétálni a szomszédos Madarász-tisztástól induló, 1,3 km-es - 11 állomásos Nagyfejű csajkó tanösvényen is.
