2023. január 16., hétfő

Tudományos kalandozások. 2023.01.07. Budapest, II-XII. ker. Ördög-árok

Érdekes módon az Ördög-árok fővárosi szakaszának egykori szennyvízcsatornává züllesztése, majd beboltozása nem szerepel a magyarországi masszív környezetkárosítások mindenkori vörös könyvében. A 19. századi folyószabályozások negatív hatásainak komoly szakirodalma van, de mindez a Budapestet és agglomerációját átszelő patak kapcsán nem szerepel a forrásokban. Pedig erről van szó, a városiasodás eredményeképp településünknek egy természeti képződménytől való megfosztásától.

December 4-i posztomban a  21 km hosszú, 65 km2-es vízgyűjtőterületű kisvíz I. kerületi, Erzsébet híd melletti dunai torkolatánál, valamint Döbrentei téri valamikori hídjának maradványainál tett kalandozásaimat ecseteltem (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2022/12/tudomanyos-kalandozasok-20221204.html). Ebben szóba került az is, ami azóta pontossá vált: február 13-án 2023. évi országos előadói körutam első állomásaként (a „Planetology esték” sorozatban, a Galileo Webcast online élő adásában) „Melyik Magyarország legkisebb települése? Remeteszőlős!” címmel többek között a patak festői szurdokvölgyéről is beszélek majd. Ugyanakkor a köztes idő sem maradhatott Ördög-árok nélkül: január 7-én ugyanis a patak „meggyalázásának” „epicentrumát”, továbbá egy távolabbi „hipocentrumát” vizslattam.

Az első helyszín konkrétan az pont, ahol mesterségesen a föld alá kényszerül. Ez a II. kerületi Hűvösvölgyi útnál, az Akadémia Park bejárata - P+R parkolója - villamosmegállója hármasa mellett található. Itt az aszályos időjárás, valamint a korántsem praktikus betonteknő miatt továbbra is elapadt patak medrében folytattam utam. Magába a mederbe több, erre kiképzett lépcsőn is könnyen leereszkedhetünk a Hűvösvölgy irányából a Budagyöngye felé visszasétálva. Ezen a térszinten lehet végül eljutni célpontunkhoz, az Ördög árok iszapfogójához. A szélsőségesen ingadozó vízjárás ellenére idővel felhalmozódó vastag zöld- és háztartási hulladék réteget dobogóként használva, és betonkoszorúra állva már jól hallható az a félelmetesen hangzó zubogás, amit a TikTok-csatornámon is közölt videófelvétel kiválóan bemutat (https://www.tiktok.com/@rezsabeknandor). Az erőteljes morajlás a beboltozástól számított néhány tucat méteren belül beömlő csatornák vizének zaja. A csatornabűz pedig még a szabad levegőn is fojtogató. Innen azonban a felszín alatt folytatódó patakmederbe leereszkedni már veszélyes, sőt a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. felirata alapján: „Vigyázat! Üzemelő közcsatorna! Belépni életveszélyes és tilos!”


Búcsút véve az iszapfogótól, innen a föld felett folytattam az utat a második aznapi állomáshelyre, az Ördög-árok nyomvonalán a dunai torkolat irányába. Ikonikus helyszínre, a XII. kerületi Városmajorba. Ezt ugyanis átszelve a Maros utca irányába halad a folyam - lent a mélyben. Ikonikus a Városmajor, hiszen a források megjegyzik, hogy a Jézus Szíve Plébánia templomtere és harangtornya azért került az 1933-as építéskor egymástól távol, mert az 1920-as beboltozás után így kerülték el, hogy az istenháza teljes tömegével terheljék statikailag a csatornát. És ugyancsak nem véletlen, hogy Hűvösvölgyi úttól a Szilágyi Erzsébet fasoron át a főút és a szervízsáv között széles, beépítetlen zöldfelület húzódik. Továbbá ezért nem állnak épületek a Városmajortól kezdődően, a Vérmezőn keresztül, a Horváth kerten át, egészen a Tabánig. Az Ördög-árok ennyi tiszteletet még az ellene elkövetett erőszaktevés ellenére is megkapott.