A Felső-Kecske-hegy (megint csak) a Hármashatár-hegy kevésbé izgalmas vonulatai egyikének tűnik. Pedig korántsem az! Kalandozásom során ezúttal (szó szerint) keresztül kasul átszeltem. A Szépvölgyi dűlői buszmegállótól helyenként lakóházak mellett visz betonútja. Idővel azonban a zöld sáv egy enyhe jobbra át után erdei környezetbe vált, majd torkollik be a Hármashatárhegyi út emelkedőjébe. Legjelentősebb, 443 méteres tengerszint feletti magasságpontja mellett tör az égbe messziről is jól látható, közismert adótornya. A Szépvölgyi dűlőtől a zöld jelzés a másik irányba a Selyemakác utcán át a Szépvölgyi úthoz vezet vissza. Ez az izgalmasabb etap. A Tündérerdő rendezvényközpont (az ekkor még) fotózkodó pároknak és jólfésült menedzserek csapatépítő mítingjeinek teljesen alkalmas, de kapuval lezárt művi környezetét elhagyva válik valóban vadregényessé az erdő. Leírni nem lehet, jellemzően közepes minőségű fotóim nem adják vissza, tessék elmenni oda! Földtudományi érdekességeit is itt nyújtja. Valamikori Rozmaring bányájának már csak emlékei lelhetők fel. Ilyen az erdei ösvényre a gravitáció révén lejtőtörmelékként az alsóbb térszintre igyekvő masszív kalcit-ásvány. Vagy éppen egy balkanyar után a kőzettestben a 7 méter mélységet elérve 31 méter hosszan húzódó Rozmaring-barlang hívogató bejárata. Mondanom sem kell, "kapuját" ennek sem szerencsés átlépni, és nem csak természetvédelmi és biztonsági okokból... De vissza a geológiához: az eocén korú Budai Márga és a Szépvölgyi Mészkő Formáció (azért annyira nem) védett alapszelvénye is itt található. A röghegységből kilépve a Selyemakác utca erdőt most zajló építkezésekkel tovább hódító magyar rögvalóságába érkezünk. A pénz beszél, a kacsalábon forgó palota beton gépkocsibejáróján magányosan unatkozó kutya pedig ugat. Bár elnézve szegény párát, már ahhoz sincs igazán kedve.
