A Hármashatár-hegy vonulatát képező Újlaki-hegy két irányból is megközelíthető. Jómagam a sárga jelzést követve a Szépvölgyi út felől "törtem a csúcsra". Az egy héttel korábbi Budai csillagnéző túra "exkluzív terepgyakorlata" után a Kecske-hegyi kőfejtőből a Madarász-tisztás mellett kezdődő Nagyfejű csajkó tanösvényen indult tova a csapat. A most vasárnapi kaptató pedig nagyjából ott kezdődött, ahol a tanösvény legészakibb, Csajkó-tisztáson fekvő pontja található. Itt örömmel konstatáltam az URBforDAN uniós INTERREG projekt kézzelfogható természetvédelmi eredményeit: a tisztás játszótere mellett már szárba szökkentek az egykori parkoló visszaerdősítését célzó facsemeték. A hegyre eleinte az eocén korú Szépvölgyi Mészkő Formáció erózió által aprózódott természetes kőzetlépcsőzetén araszolgattam felfele. Ez utána éles határral váltott át a Pangea őskontinens partján, a Tethys-óceánban, az Egyenlítő táján keletkezett, majd a később tektonikus mozgások révén mai helyére került triász kori Fődolomit Formáció karbonátos kőzetébe. De a kis földtani kitérő után a látványról is essék szó. Az Újlaki-hegy adja szerintem a Hármashatár-hegy magaslatai közül a legszebb panorámát. A maga 448 m-es értékével messze nem a legmagasabb, de mind a Pesthidegkúti-medencére, annak vitorlázó repülőterére, mind a környező hegyvonulatokra lélegzetelállítóan csodás kilátás nyílik. Gyanítom, a siklóernyősök nemcsak a kedvező széljárás miatt emelkednek innen a magasba, nem hiszem el, hogy ne hatna lelkükre is a varázslatos hangulat. A sportteljesítményen túl a történelem szellemisége is itt lebeg. Személyes is akad, hiszen a csúcs mélységbe tekintő ülőpadjának támlájára erősített kis réztábla egy itt szívesen túrázó nagyapa emlékét teszi elevenné. De akad világtörténelmi is: a hegy tetején még a Monarchia idején kialakított lövészárkok húzódnak. Ezek az első világégés előtt készültek, és a nagy (és minden) háború hiábavalóságának gyökerekkel benőtt mementóivá lettek. De vissza a természettudományokhoz! A hegyoldal déli kitettségű dolomit-sziklagyepe klasszikus környezettudományi esettanulmány. Akárcsak az úgynevezett "ördögszántás", azaz a hegycsúcs karrmezeje, amely a vizek átjárta dolomitkőzetek korróziójának, továbbá felszíni kopásának eredménye.
