Az ó év utolsó környezettudományi kalandozása az új év első blogbejegyzéseként lát napvilágot. Kissé unikális a téma, bányásztemplomról lévén szó, azonban felületeimen ez korántsem újdonság! 2015-ben a csolnoki Szent Borbálának szentelt bányásztemplom melletti Bányász Klub Bányászati és Ásványgyűjtemény bányatanácsosi íróasztalnál pózoltam, valamint az ezernyi relikviával, bányagépekkel és helyi gyűjtésű ásvánnyal ismerkedtem (https://www.facebook.com/rezsabeknandor/posts/527016284139486). 2016-ban Pereszlényi Zsolt barátom vezérletével az 1200-as években Árpád-kori román stílusú alapokon épült, az ottani bányászati kitermelés csúcspontját jelentő 1417 körül gótikus stílben átalakított, majd a 17-18. században tovább bővített nagybörzsönyi bányásztemplomban jártam (https://www.facebook.com/rezsabeknandor/photos/a.477972992377149/650383761802737/). Ezúttal ismét Komárom-Esztergom megye volt a célpont, az egykori bányászvárosba, Dorogra zarándokoltam el. A római katolikus plébánia névadója itt is Szent Borbála. A Bányásztemplom építése 1923-ban vette kezdetét, majd 1931-ben szentelték fel. A bányászok körében végzett egykori hitéleti tevékenység fontosság jelzi, hogy falai között külön bányalelkész szolgált és bányalelkészség működött. A templom mellett álló emlékművet 2004-ben a település várossá nyilvánításának évfordulója mellett a szénbányászok történelmi érdemeinek elismerésére állították.
