A tűzhányó-tevékenység számtalan nyomával (szó szerint) teleszórt Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Területhez (BBVT) nemcsak a popkultúra részét képező Badacsony és Szent György-hegy bazaltorgonái tartoznak. Vannak itt „anti-geotópok”, „szépséghibás tanúhegyek” is. Ezekről részletesen csak szakkönyvek és szakcikkek szólnak, az ismeretterjesztő irodalomból vagy kimaradnak, maximum partvonalra szorulnak, esetleges turizmusa is valójában más helybeli desztinációkat céloz. Ilyenről tudósítottam blogoldalamon Barnag Kő-hegyének bazaltgerincéről, és aktuális kalandozásom is ilyen terepre vezérelt.
A Veszprém megyei Balatoncsicsó külterületére, a Fenyves-hegy bazaltkúpjára. A 357 m-es tengerszint feletti magasságba törő képződményt a szakirodalom (pl. Jugovics L., 1971: A Balaton-felvidék és a Tapolcai-medence bazaltterületeinek felépítése. In: A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1968. évről. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.) kettős kúpként írja le. A csúcs(okat) megtalálni azonban nem könnyű. Magát a Fenyves-hegyet igen, hiszen présházak-pincészetek és hétvégi házak tarkítják, jól kitáblázott, GPS által is kereshető. A turistajelzések már kevésbe segítőkészek: ugyan a település temetője mellett elhalad a zöld sáv, de utóbb már nem lelem, így kérésemre a helyiek bio-GPS-ként igazítanak útba; amúgy leginkább a kerékpárút jelzőtáblái világosak.
De a hegycsúcsok tekintetében a nagy semmi, a bazalt-kőtengereket semmi sem jelzi. Viszont, hogy megboldogult édesapámat idézzem, nem igazi probléma az, ami nem oldódik meg magától. S valóban, mindezek ellenére a kalandozás során utam mégis ide torkollott! Meghódítottan tehát a két anonymus csúcs egyikét! De milyen már ez! Olyan, amely akkora elégedettséggel tölt el, hogy ott ragadtam, a másik kiemelkedést utána már nem is keresem. De itt: mini kőtenger! Kis kiterjedése ellenére van találok méretes kenyérbombát; ami pedig legtöbb és tipikus, az gömbhéjasan törött bazaltdarabok sokasága; de fellelni vöröses hólyagos bazaltot is.
Csúcsán geodéziai alappont. A Lechner Tudásközpont közösségi helyszínelés alapján összeállított földmérési alappont adatbázisának információ szerint ez a 43-1019-as jelzetű. A III. rendű alappont védőberendezésének leírt sérülése ellenére jó állapotú, kőből készült, védműve vasbeton. A hazai természetvédelem hivatalos honlapjának, a Természetvédelemnek az adatai szerint a település területén található képződmények egyöntetűen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként országos jelentőségű, egyedi oltalomban részesülnek.
