Az egykor Promontor néven önálló, a 20. században városi ranggal is büszkélkedő Budafok jelenleg Budafok-Tétény néven a főváros XXII. kerületének része. Valamikor a szőlőművelés volt meghatározó ezen a vidéken, hírnevet élelmiszeriparáról, a pezsgő- (bor- és sör-) készítésről szerzett, emellett jelentős ipari termelés is folyt területén. Jómagam rokoni szálak révén jó néhány évtizedekkel ezelőtt kiterjedt panellakásos lakótelepi környezetét ismertem meg először, később a Törley-mauzóleum egyszerre monumentális és misztikus világa tárult fel, mostani vizitemmel földtudományi értékeit hangsúlyozom. Utóbbinak mind földtani, mind említett társadalomföldrajzi vonatkozásai figyelemre méltóak. De folytassuk egy kis természetföldrajzzal! Ezen a tájon a Budai-hegység előterében járunk, részben a Tétényi-fennsíkon, valamint annak a Dunába torkolló lankáin.
Földtani értelemben a Tinnyei Mészkő Formáció kőzettestének fehéres-sárgás durvamészkő, mészhomokkő és ikrás mészkő rétegsorai húzódnak. A beépítettség ellenére csigákat és kagylókőbeleket rejtő példányokat sikerült begyűjteni a Pannónia és a Zilahi utcai bevágásokban-kibukkanásokban. Budafok kiemelkedő földtudományi emlékei barlanglakásai. A Veréb utcában az egyik emlékmúzeumként őrződött meg, maradt az utókorra. Az egykori bányászok szarmata mészkőbe vájt otthonai voltak ezek, melyek a lakótelepek építésével nagyjából egy időben kerültek szanálásra az 1970-es években. De térjünk vissza a bevezetőben is említett Törleyhez. A minőségi pezsgőhöz és világszerte ismert brandhez továbbra sem méltó a Sarló utcai Törley József családi sírbolt állapota. Elég annyi, hogy az 1909-ben emelt szecessziós épület bejáratában méteres magasságú guanó-hegy emelkedik. Az ember bele sem mer gondolni az síremlék-belső viszonyaiba, ahhoz épp elég néhány elrettentő az interneten fellelhető fotó. Bízom benne, legközelebb Budafokon járva ez is hosszú idő után végre a helyére kerül.
