A
Gellért-hegynek van egy kistestvére. Szépsége igazán a Sas-hegyről
sejlik fel, közelébe érve sejtelmessé válik, így kifürkészni korántsem
oly’ könnyű, mint a nagy tesót. Viszont érdemes legalább egy rövid séta
erejéig felfedezni, amire a kiadós eső utáni őszi, de a rövid, hideg
téli napok is alkalmasak lesznek, hiszen a beépítettség miatt a várost
sem kell elhagynunk. Látnivalóit csokorba szedve érdemes a Mathias
Corvinus Collegium melletti, Somló úti, a Google Térkép által is
feltüntetett Kilátóponton kezdeni. Itt egy pad is áll, amin ülve
pontosan a Sas-hegy panorámáját élvezhetjük. Ahogy említettem volt,
onnan visszatekintve a fő látványosság a Kis-Gellért-hegyet meghatárózó
egykori hatalmas bányaudvar, mely több száz méter hosszan és sok-sok tíz
méter magasan húzódik. Itt a Budai-hegység alapját is képező, a
Fődolomit Formációhoz tartozó karbonátos kőzet, a dolomit az úr, de
megtaláljuk a Budai Márga Formáció átmeneti karbonátos kőzetét, a márgát
is.
A
Schweidel utcai bányafal feltárása azonban nem közelíthető meg, hiszen
az előtte álló hatalmas, íves épület katonai objektum. Sőt mi több, a
mélyében, a Sziklaközpontban már a második világháborút megelőzően
megkezdődött a monumentális föld alatti légvédelmi irányítóközpont
kiépítése. De evezzünk békésebb vizekre, azaz inkább vonatozzunk, hiszen
a szintén Google Térképen jelzett Csukló utcai Vonatnéző panorámája a
vasút szerelmeseinek nyújt alagút feletti, hosszú pályaszakaszt. Megkapó
a kibukkanó és a távolból érkező, a megfigyelőket gyakorta
hangjelzéssel is köszöntő járatok látványa. A látnivalók csokrát zárjuk
ismét egy kis földtannal! Ha nyitott szemmel járunk, akkor
megfigyelhetjük, hogy a leginkább az Obi áruházból beszerezhető
burkolólapokra emlékeztető agyagos aleurolit több helyen is kibukkan az
Alsóhegy utcában. A lemezes szerkezetű kőzet 30 millió éves, az oligocén
korú Tardi Agyag Formációhoz sorolandó.
