Tudományos kalandozások. 2023.03.24. Eger. Várdomb

2005-ben „A Nagy Könyv” programsorozat keretében a „Magyarország legkedveltebb regénye” címet Gárdonyi Géza 1901-es „Egri csillagok” című műve nyerte el. Valós történelmi helyszíne a Dobó István várkapitány török feletti 1552-es diadal erődítése. Építésére 1248-ban IV. Béla királytól kapott engedélyt Lambert egri püspök; első okleveles említése 1363-ból származik. Az irodalmi és történelmi megközelítés mellett azonban érdemes az egri vár földtudományára is egy pillantást vetni. A földrajzi tájbeosztás szerint az erődítménynek helyt adó Várdomb az Észak-középhegység nagytáj Bükk-vidék középtájának Bükkalja kistáján helyezkedik el. Közigazgatásilag Észak-Magyarország régióban, Heves vármegyében, az Egri járás megyeszékhelyén, a (kereken) 50 ezer lakosú Eger megyei jogú városban található. Felszínalaktani szempontból az Eger-patak IIa. teraszán nyugszik; a Bükk-hegység Almagyar-dombjának (a vízfolyás eróziója mélyítette völgyben) található nyúlványa. Földtani szempontú szakirodalmi vizsgálata során azt találjuk, hogy rétegsoraiban folyóvízi üledékek és magmás kőzetek egyaránt előfordulnak. Az egri vár építőköveiben a jellegzetes megjelenésű riolittufa az uralkodó, de más vulkanikus eredetű, valamint karbonátos kőzetek is könnyedén fellelhetők. A negyedidőszaki édesvízi mészkő - népies nevén darázskő - a pleisztocén és holocén földtörténeti korokban képződött. A képen látható (információs táblával jelölt) kibukkanásával a monumentális Dobó-bástya tövében találkozhatunk.