A Sabar a Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Terület (BBVT) egyik legkisebb, önálló földrajzi elnevezéssel bíró tűzhányója. Közigazgatásilag a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye Tapolcai járásában, Káptalantóti község Sabariszőlő elnevezésű külterületén emelkedik.
A Tapolcai-medencevidék földrajzi kistáj tájkaraktere az, ami családi gyökereimen túl újra és újra, hónapról hónapra erre a vidékre szólít. A befoglaló tájtípus karakterét a Sobor, de legfőképp a környező méretesebb vulkáni tanúhegyek adják. A 217 m-es magaslat tájjellegét a szőlőtelepítvények és az erdők határozzák meg.
Meghatározó felszíni kőzettestének rétegtani besorolása szerint a Tapolcai Bazalt Formációhoz sorolt. Itt azonban egy olyan kitörési centrum működött, ami törmelékszórást eredményezett. Ennek következtében a Sobort vulkáni törmelékes kőzet, a fellelt kőzetminták alapján szürkés árnyalatú bazalttufa építi fel.
Kultúrtörténeti jellegű egyedi tájértéke a Sabar-hegyi templomrom. A 13. században, román stílben fogant. Ahogy az istenháza, úgy az egykori Felsőtóti település is a török időkben pusztult és néptelenedett el. Egyes falszakaszai, ablakai, boltívei azonban máig dacolnak az idővel.
