Legutóbbi, „Fél évszázados kalandozások” című kötetem egyik ajánlójának szerzője, a „magyar Attenborough”, Dr. Juhász Árpád geológus interjúi sorában rendre elmondja, hány országban járt. A legendás tudományos népszerűsítő esetében ez 109. Jómagam a nyomába sem érek, ebben sem közelítem meg, de mégis örülök neki, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy mostani izlandi utammal kereken a 30. országba jutottam el. Ráadásul ez volt a legészakakibb valamennyi közül: az észtországi 59° 26'-es Tallintól csak a Gullfoss vízesésnél jártam északabbra, 64° 19′-nél; ami a 66° 33'-nél található sarkkörtől alig 2° 14'-el esik délebbre. A földrajzi övezetességét tekintve ez már a hideg övezet, annak sarkköri öve; tundra éghajlattal; és tundra természetes növényzettel. A magyarországi időhöz képest 2 órányi az eltérés; és igazán különleges, hogy egész éjjel teljes, szinte nappali a világosság. Itteni tapasztalataimról is lehetne akár egy könyvet írni, a sok földrajzi-földtani-környezettudományi vonatkozásnak önálló munkát szentelni. Erre természetesen nincs lehetőség, így most csak élménymorzsák jönnek, a teljesség igénye nélkül.
A főutak? – ha viccesen akarnók fogalmazni, „semmi több”, mint a végtelen vulkanikus bazaltmezőkön át húzott aszfaltréteg. A tájkarakter jellege sehol sem szenved erőszakot. Az Atlanti-óceán végtelen vízteste, valamint kikötői, monumentális óceánjárókkal. Keflavík ősi viking múltat megidéző városszerkezete. A világ hetedik leggazdagabb országában (GDP per capita (2023) International Monetary Fund) letisztult épületek, jellemzően középkategóriás személygépkocsikkal. A kivagyiság bármilyen jele nélkülöző mesterséges környezet. Energiahatékonyság, az általános drágasággal ellentétben olcsó energiaárak, törekvés a fenntarthatóságra. Gyér növényzet, ludak, sirályok és juhok. Melegházak, sok helyen banánnal (!) teli. Hveragerði bevásárlóközpontja, amit 2003-as földrengés az európai és észak-amerikai kőzetlemez átellenes határára sodort... így kis túlzással bevásárolni az Öreg kontinensen, kávézni az Újvilágban lehet… sőt mindeközben kipróbálhatjuk a földrengés-szimulátort is. A 6500 éve robbanásos kitörést produkáló salakkúp, a Kerið 55 mély kráterében hullámzó 14 m mély krátertó. Minden gejzírek névadója, a Geysir, és az itteni rekorder, a forró vizét 10 percenként 35 m-es magasságba lövellő Strokkur. A vulkáni utóműködés eredményképp kialakuló fumarolák, valamint azúrkék vizével, oldott ásványi tartalommal a Blesi hévforrás. A Gullfoss vízesés zabolázatlan ereje és kanyonja. Hakið, az évente 2 cm-rel távolodó említett kőzetlemezekkel, itt a maga természetes valójában. A fővárosban, Reykjavíkban a Hallgrímskirkja, a 74 m-es monumentális katedrális, és a Sólfar, a viking hajóra és bálnacsontvázra egyaránt hajazó óceánparti szoborkompozíció. Perlan, a természettudományi múzeum láva-showja, jégbarlangja és sarki fényt bemutató planetáriumi előadása.