 |
| Regéci vár (Regéc) |
A kalandozások újólag hazai tájakon folytatódtak. De jó is volt újra Magyarországon barangolni! Ráadásul, hegységeink közül az egyik legvarázslatosabb tájképet nyújtó Zemplénben. Egészen pontosan az Északi-középhegység földrajzi középtáj (trianoni határon átnyúló) Eperjes-Tokaji-hegyvidék kistájcsoportjának két kistáját, Abaúji-Hegyalját és a Tokaji (Zempléni)-hegységet érintve. A történelmi Abaúj és Zemplén, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
 |
| Könnycsepp-tó (Háromhuta-Óhuta) |
Hejcén, az egykori mezővárosban, a jelenlegi 210 fős aprófaluban a település egyes részei eltérő magasságú kiemelkedésekre épültek. Girbegurba utcái a középkori településszerkezetet őrizték meg, régi épületei helyi jegyeket őrizve egységes ornamentikájúak. A Szerencs-patak medrében a vízhozam éppen minimális. A falu egyedi tájértéke 1400-as években emelt katolikus temploma és annak védfala, valamint 1774-es, napjainkban elhagyatott püspöki kastélya. A közelmúlt szomorú történelmi-honvédelmi-közlekedési eseményére emlékeztet a 2006-ban a koszovói békefenntartó küldetésből hazafelé lezuhant szlovák katonai repülő balesetének állított szoborkompozíció.
 |
| Szerencs-patak (Hejce) |
Ugyancsak abaúji területen, ugyancsak festői környezetben fekszik 248 m-el a tengerszint felett 300 (abaúji identitású) lakossal Fony község. Az aprófalu külterületének tájkarakteret a dimbes-dombos mezőgazdasági művelésbe bevont területek és erdők borította magaslatok, belterületét az ódon településszerkezet határozza meg. Ásványlelőhelyként is ismert egykori „kavicsbányája”, a Cigány-tövis limnokvarcit feltárása illegális hulladéklerakóként okoz problémát a helyieknek, ugyanakkor központjának rendezettsége és turisztikai szolgáltatásai igazán említésre méltóak.
 |
| Struccpáfrány (Háromhuta-Óhuta) |
Útban a 639 m-es magasba szökő, 13. századi Regéci várhoz, egy rövid szakaszon érintjük a legendás Országos Kéktúra útvonalat is. Az alig 62 lakosú, azonos nevű törpefalú külterületén fekvő erődítményt az elmúlt években szinte tökéletesen újjáépítették. Viszont mivel a jegypénztáros elmondása szerint „nem állami fenntartású”, sajtóbelépőt nem adnak, és meg sem fordul a fejükben, hogy egy erről szóló blogbejegyzés egy belépőjegy helyett sokkal több látogatót is hozhatna. Nagy fajtaválasztékban pompázik a bejárat melletti sziklagyep, a felújítás nívósra sikeredett, a vártörténeti kiállítás gazdag anyaggal szolgál. Izgalmas magának a várhegynek a geológiája is: vulkáni dagadókúp, melyet egy unikális magmás kőzettípus, az ún. riodácit építi fel.
 |
| Repülőgép-szerencsétlenség emlékmű (Hejce) |
Az immáron zempléni részhez tartozó Háromhuta igazán turistacsalogató. Szerte az országban járva-kelve is ritkán látni ennyire rendezett, tájképi elemekben ilyen gazdag települést, mint az alig 105 állandó lakosú, nevéből adódóan a központi (Középhuta) mellett további két belterületi részre (Óhuta, Újhuta) tagolt aprófalvat. Az óhutai szegmens takaros, fatornácos házai zömében a tercier szektort szolgálják fizetővendég-szolgáltatásaikkal. Az ún. Rákóczi üvegcsűr a környező települések névadójára (huta) magyarázatot adva az üvegkészítes menetének a mikéntjét mutatja be. A négy tégelyes műhely-, valamint hűtőkemencéjének modellje a műszaki ismeretterjesztést szolgálja, az üveg alapanyagai kapcsán pedig a földtudományok is rendre említésre kerülnek. Emellett itt és mindenütt a környéken virágzik a Rákóczi-kultusz: nem véletlen, vezérlő fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc tágabb szülőföldje ez. Óhuta természeti értékei között kell megemlíteni az óidei földtörténeti hangulatot sugárzó struccpáfrányt, a Pálos-forrás jéghideg vízét és a nevét alakjáról nyerő Könnycsepp-tavat. Utóbbiak szomszédságukban régészeti feltárás igyekszik napvilágra hozni a magaslat 14. századi szerzetes kolostorát.
 |
| Pálos-forrás (Háromhuta-Óhuta) |
Visszatérve az Aba nemzetség ősi földjére, folytatódott a várkavalkád. A Boldogkői vár az 1069 lelkes Boldogkőváralja kisfalu ékessége. Mint az Eperjes-Tokaji-hegyvidéken majd’ minden, ez is magmás kőzetre, itt jelesül riolittufára épül. Az ugyancsak az 1200-as években emelt erődítés az állagmegóváson túl szintén komoly újjáépítésen esett át, lehetőséget adva a populárisabb vártúra-igények kielégítésére. Minderre további szolgáltatások települnek, ugyan elvéve a hely misztikus hangulatából, ugyanakkor materializálva a térség terület- és turisztikai fejlesztési koncepciót.
 |
| Boldogkői vár (Boldogkőváralja) |