A Bükk felfedezésekor ne feledjük ki a tervezett desztinációk sorából Nagyvisnyót. A Heves vármegyei kisközség határában könnyen meglelhető, információs tábláival ismeretterjesztő, látványával megbabonázó a Mihalovics kőfejtőben feltáruló Nagyvisnyói Mészkő Formáció. Feltűnő pados rétegezettsége, rétegsorainak esetenként bravúros dőlése, kőzettömbjeinek lezökkenését elősegítő vetői. A formáció képződményeinek kőzetanyaga egyrészt extrém sötét színű, virítóan fehér kalciterekkel, sőt geódákkal "színezett" fekete mészkő. Másrészt vékonyabb rétegsorokban porló, leginkább a feketekőszénre hajazó fekete márga. Harmadrészt felfedezhető világosfehér, ugyancsak porszerűvé erodálódott dolomit betelepülése. A formációra világos, sárgásszínű, úgyszintén vékonypados üledékréteg települ. A színek és színkontrasztok mellett valódi földtudományi értékét, földtani alapszelvényként történt meghatározását ugyanis az adta, hogy itt húzódik a perm-triász határréteg. A 252 millió éves "sötét anyag" még óidei, magyarul a kőfejtőben pontosan, ott állunk, ahol az öt legjelentősebb kihalási hullám non plus ultrája, a permvégi lezajlott, és a kőzetekbe zárva a perm-triász kihalási esemény képkockái peregnek le a szemünk előtt. Egyszóval: Nagyvisnyót vegyük fel bükki bakancslistánkra!