2024. május 6., hétfő

Tudományos kalandozások. 2024.05.01. Apc. Széles-kő-tó

A Mátra kapujaként (joggal) Gyöngyöst szokás emlegetni. Ha viszont valaki délnyugatról közelíti a hegységet, kétségtelenül Apc az a település, ahol először érdemes megállni. Ahogy négy év után jómagam is tettem. A Mátra-vidék kistájcsoporthoz tartozó Zagyva-völgy községe ez, de fő látnivalója, a sötétzöld vizével és sziklafalaival megkapó Széles-kő-tó (a folyamatosan újradefiniált kistájak közül) szinte pontosan a Mátra határára esik. A leggyakrabban használt térképi ábrázolások eltérő módon hivatkoznak rá. A címben is szereplő formula mellett találkozhatunk a Széleskő-, a Széleskői-tó, illetve bányató verziókkal. És igen, mesterséges eredetű.

A fenti névvariációk mellett talán az Apci tengerszem a legismertebb. Természetesen azonban nem tengerszemről van szó, korántsem periglaciális felszínformák jellemzik. A Nyugati-Mátra két kihunyt vulkánja, a Nagy-Hársas és a Somlyó-hegy közötti Kolin-völgyben fekszik, környezetét tűzhányók formálták a miocénban. Az itt bányászott piroxéndandezitet a földtan a Nagyhársasi Andezit Formációhoz sorolja. Kitermelése 1875-ben vette kezdetét, majd közel egy évszázad múltan, az 1960-as években hagyták fel. 15 méteres sziklafallal övezett bányatava a 10 méteres mélységet is eléri, vízutánpótlását a talaj- és a csapadékvíz biztosítja. Sajnos tragédiák helyszíne is: 2021-ben egy léken át lemerülő extrém búvár veszett oda.