2024. június 22., szombat

Tudományos kalandozások. 2024.06.09. Érd. Magyar Földrajzi Múzeum

Az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban visszajáró lélek vagyok. Így többek között 2016-ban blogoldalam közösségi média felületén legátfogóbb tárlatának, a "Magyar utazók, földrajzi felfedezőknek" képeiből szemléztem; 2020-ban Érdi Csillagászati Klubjában tartottam előadást a Meteoritkráter Expedíció németországi kalandjairól. A 2024-es vizitnek a "Régészeti történetek Érdről - a 280 éve elsüllyedt »kincses« hajó nyomában" izgalmas időszaki kiállítása volt a fő hívószava; a múzeumépületbe belépve pedig leginkább másik időszaki tárlatára, egyik vándor-, valamint állandó kiállításainak korábban kevésbé elmélyülten tanulmányozott elemeire a fókuszáltam figyelmem. Lássuk sorban ezeket.

Tavaly nyáron Izland bazaltmezőin járni maga volt a megvalósult álom. Így Nagy Gábor "(Majdnem) mindent láttam Izlandon" művészi színvonalú természetfotói többek között ennek élményeit elevenítették fel bennem. Például a Gullfoss-vízesés elkápráztató látványát megidézve; de felsejlik a sarki fény is, valamint szinte hallani a masszív izlandi lovak vágtatásának dübögését.

Kissé hazabeszélésnek tűnhet, de a megyei jogú város megérdemli, hogy a kebelén belül működő múzeum részletesen bemutassa saját védett természeti értékeit. Fotókkal, alapos információkkal, kitömött állatokkal, ősmaradványokkal az Érd-Tétényi-fennsík, annak Fundoklia-völgye, a Beliczay-sziget, a Czabai-kert is terítékre kerül "Érd elszórt természeti kincsei" között.

A "3276 expedíciós nap" állandó, továbbá a "Balázs Dénes" vándorkiállítás a múzeumalapító földrajztudósnak (1924-1994) állít méltó emléket. Örömmel tölt el, hogy az itt kiállítási tárgyként szereplő köteteinek jó része az én könyvespolcomon is megtalálható. Balázs Dénes a kiállítás címének megfelelően 3276 napot töltött terepen. Megtudhatjuk, hogy a szocialista berendezkedés idején milyen módszerekkel tudta a "pénzt egy ágrólszakadt szabadúszó geográfus" előteremteni... Világutazó éne mellett megismerjük a Föld karsztvidékeit átfogóan kutató földrajzost, a Jakucs Lászlóval, sőt Kordos Lászlóval is szoros munkakapcsolatban álló karsztkutatót. A sivatagok világát is meghódította, példának okáért az 1967-es Magyar-Lengyel Szahara Expedícióval. Az őserdők védelmében felhívta a figyelmet a masszív természetkárosításra, hiszen ennek negatív következményeként "hontalanná válnak az őserdő indiánjai, növény- és állatfajok ezrei pusztulnak el". Az 1992-tervezett "A jég világa" munkacímű kötete viszont már nem jelenhetett meg.

A látogatást jó szokás szerint a múzeum parkjának magyar földrajzi felfedezőket és távoli világokat elérő utazókat bemutató szobrai között fejeztem be. A kiállítóhelyről minden fontos információ elérhető a https://foldrajzimuzeum.hu/ honlapon. A belépés lehetőségét ezúton is köszönöm Leviczki Anitának és a Magyar Földrajzi Múzeumnak.