A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatai alapján publikációim egyik független hivatkozásának forrása a 2005-ös "Az asztronómia tudománya az ókori Babilónban" című írásom. Az MTMT-ben megjelölt tétel arra az online kiadásra vonatkozik, amely napjainkban a különböző adatmigrálások - felület-összevonások - átnevezések után, leadjétől megcsonkítva a Csillagászat.hu portálon szerepel. A cikk maga korábban nyomtatott formában is napvilágot látott: 2002-ben a Meteor folyóirat 7-8. lapszámának hasábjain, és szkennelt online verzióban a maga teljességében elérhető elektronikusan a kiadvány archívumában. Ezek mellett voltak további nyomtatott és online másodközlései, továbbá az ókori Mezopotámia csillagászatával más írásokban is rendre foglalkoztam.
Ezért volt meghatározó élmény az "Istenek és démonok királysága; Mezopotámia Kr. e. 1000-500" kiállítás. A Szépművészeti Múzeum sajtóbeléptetése ezúttal is mintaszerűnek bizonyult - amiért köszönettel tartozom. A tárlat maga pedig pazar: Berlin, Bécs, Drezda, Koppenhága, Párizs múzeumaiból érkeztek az ókori kelet csodái. Mezopotámia birodalmai építészeti örökségének, közigazgatási, vallási, tudományos életének (épületeinek kőzetanyaga, a pecsétnyomók elkészítéséhez felhasznált ásványok, égboltismeret) emlékei. Külön rész foglalkozik a Tigris és Eufrátesz ókori államainak mai kulturális hatásával - a kivetítőn így felvillan a "Gilgames" epizód kedvenc retrosorozatomból, a gyerekkori "Televíziós mesék felnőtteknek" szériából. De mindennél döbbenetesebb, hogy eredetiben láthatjuk Nabú-kudurri-uszur (a bibliai Nabukodonozor) babiloni Istár kapujának több (monumentális) díszítőelemét. Ilyen nincs! - de februárig a Szépművészeti Múzeumban mégis van.
