2025. június 23., hétfő

"HUNIVERZUM; Magyarok a Világűrben" - kiállításismertető

Rohan az idő. Az ugyancsak a Millenárison megrendezett Gateway to Space nemzetközi űrkiállítás óta már 9 év telt el, a második magyar űrrepülésére pedig immáron 45 éve várunk. Kapu Tibi folyamatosan húzódó küldetése viszont még a fasorban sincs ahhoz képest, amennyit Farkas Bercinek kellett várakoznia az Interkozmosz programban annak idején a sikertelen bolgár repülés okán. De visszatérve a jelen kiállításra: HUNIVERZUM címmel látogatható a Millenáris G épületében a HUNOR-program keretében megvalósult tárlat. Nekem 2016-ban bejött a Gataway to Space is, és 2025-ben a HUNIVERZUM szintén remek. Korszerű a dizájn, eltalált a színösszeállítás, profik a díszletek. A számtalan eredeti tárgy mellett kiemelt hangsúlyt kap az interaktivitás, a látogatók bevonása folyamatos.

Már csak a finanszírozás miatt is, természetesen, ezúttal meghatározó a hazai szál, erre utal a "Magyarok a Világűrben" alcím. Így mind a Farkas-Magyari-páros, mind Charles Simonyi, mind Kapu-Cserényi duója kiemelt figyelmet kap. Az értelmetlenül lebontott városligeti Közlekedési Múzeum, valamint Petőfi Csarnokbeli repülő- és űrkiállítása után jó újra látni Farkas eredeti visszatérő Szojuz-35 kapszuláját. A Kapu kutatóűrhajósi tevékenységét előrevetítő méretarányos Nemzetközi Űrállomás modul-modell pedig monumentális. A magyar űrkutatás nagyjait felvonultató Dicsőségfal személyes vonatkozása, hogy még egyszerű rajongóként, majd szakmai és ismeretterjesztő tekintetben többeket nemcsak ismertem-ismerek, de voltak közös dolgaink. A lepusztulni hagyott népligeti Planetáriumban ültem olyan előadáson, ahol éppen az akkori igazgató, Horváth András tartotta a műsort. Magyari Bélát (valamint Schuminszky Nándort) utóbb egy űrhajózás napi rendezvényen már magam konferálhattam fel, valamint Balaton Lászlóval közösen interjút is készíthettem vele. Illés Erzsébet adataival, anyagaival és interjúalanyként óriási segítségemre volt a Sragner Mártával közös Hédervári Péterről szóló életrajzi könyvem megírásakor. Almár Ivánnal pedig nemrégiben a Planetology esték sorozatban beszélgettem Kocsis ERzsó társaságában.

Mondanom sem kell, a HUNIVERZUM tárlatán is főképp a planetológiai vonatkozásokat kerestem... és találtam! Szintén gyerekkori emlék a Holdra először puha leszállást végrehajtó Luna-9 modellje. Ha nincs is kiírva, vélhetően az egykori Szovjetunióban készült. Még nagyobb örömet okozott a magyar származású Pavlics Ferenc tervezte Apollo-holdautó makett, melyre szinte óvodás koromtól emlékszem a Közlekedési Múzeumból. Ide édesapám szinte hetente elvitt, majd később kisfiam, de egy rövid ideig még kislányom is gyakori vendég volt. A kiállított példányt az Apollo-15 asztronautái ajándékozták az azóta ledózerolt és külvárosba száműzött városligeti kiállítóhelynek. Viszont azért, hogy tényleg napra készek legyünk a bolygótudományokban: Vincze Miklós ismeretterjesztő társam gázbolygó légköri kísérlete ugyancsak bemutatásra kerül, sőt, az Axiom-4 küldetéssel hamarosan eljut a kozmoszba is.