A Clark Ádám téri, Lánchídhoz, Alagúthoz, Siklóhoz közeli 0 kilométerkő mind a fővárosiak, mind a Budapesten megforduló magyarok előtt jól ismert, de centrális helyzete okán a külföldi turisták is belebotlanak. Kevésbé ismert viszont, hogy a jelenlegi szobor már a harmadik köztéri alkotása a közlekedésföldrajzi alapvetésnek. Ha az egyedi tájértékek rendszerében szeretnénk elhelyezni, leginkább a „Birtokjel, határjel”, illetve az „Út, útvonal vagy annak részlete” kategóriába illene. Ha a határokat kicsit kitágítjuk, akkor viszont akár „Földméréssel kapcsolatos létesítmény”, „Útvonalakat összekötő létesítmény” és a „Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény” is lehetne. Az első - a korszakra jellemzően elegáns kivitelű -, Patrona Hungariae-t ábrázoló 0 kilométerkő a II. világháború poklában elpusztult. Az életkor nem érdem, hanem állapot, ennek megfelelően jómagam már biztosan láthattam azt az élmunkás-szobrot, amit 1953-ban helyeztek el pótlására, és egészen 1974-ig állt a Clark Ádám téren. Szerencsére - bár sorsa ugyancsak viszontagságos volt -, megmenekült, ma is áll. Jelenleg a XVII. kerületi Rákoshegy vasútállomásának tőszomszédságában tekinthető meg. A 0 km-re utaló masszív kőalapja hiányzik, így rendeltetését csak helytörténeti információk alapján tudhatjuk, de akkor is: megvan! A mostani Clark Ádám téri nagy nullát 1975. április 4-én, a valamikori felszabadulás ünnepén avatták az I. kerületben. Széles körben ma már ezt tudjuk, ezt ismerjük a magyarországi főutak kiindulópontjának jelzéseként.