Gyermek- és ifjúkorom mindennapjaihoz tartozott erzsébetvárosi, Bajza utcai lakásunk negyedik emeleti kilátása a Dunazug-hegyvidékre. Szinte premier plánban a Budai-hegység Hármashatár-hegyére és annak rádióantennáira, valamint a Felső-Kecske-hegy jellegzetes rendőrségi adótornyára. Oldalra kitekintve a János-hegyre, az Erzsébet-kilátóval. Középtájt a Pilisre, legmagasabb pontjának, a 756 m-es Pilis-tetőnek látképével. A mostani célpont is a Pilis, és annak egyik kedvelt kirándulóhelye, a Kis-Kevély volt. A 461 m-es magaslatot Pilisborosjenő irányából, a Kevély-nyergen át lehet legpraktikusabban megközelíteni. Közigazgatásilag innen már Csobánkán járunk. Kőzetanyagát tekintve 220 millió éves fődolomit alkotja, amelyre magasabb térszíneken 210 millió éve keletkezett dachsteini mészkő települ. Fő látnivalóját, a monumentális bejáratú Kis-Kevélyi, avagy Mackó-barlangot édesvízi mészkő lerakódások jellemzik. Járathosszúsága 70 m, bemerészkedve jól megfigyelhetők oldásos üstjei, valamint átérezhető a neolitikum hangulata - sőt mi több, már a neandervölgyiek is lakták. A Kis-Kevély másik vonzereje pazar látképe, hiszen ha kilátópontjainak bármelyikéről tekintünk is le, lélegzetelállító a látvány mind a Pilis további vonulataira, mind a Budai-hegységre, valamint az ezeket elválasztó Solymári-völgyre / Pilisvörösvári-árokra.
