2025. július 12., szombat

Tudományos kalandozások. 2025.07.06. Monostorapáti-Szentbékkálla-Mindszentkálla. Sátorma-hegy


A Sátorma-hegy régi földtani térképeken az alakjára és függőleges kiterjedésére utaló Sátormagos (Lásd: A Bakony–Balaton-felvidék bazaltvulkánjai, 1875. SZTFH térképek, https://map.hugeo.hu/terkepekamultbol/bakony_vulkan/), illetve az ugyancsak beszédes, de mégis furán hangzó Balatonlátó-hegy formában is szerepel (Lásd: A Balaton-tó környékének részletes geológiai térképe, 1920. SZTFH térképek, https://map.hugeo.hu/terkepekamultbol/balaton_kornyeke/). Hosszúkás formája okán pedig bejárása három kistelepülést is érint. Monostorapáti külterületéről indulva zöme Szentbékkálla része, majd gerincén végighaladva, lankáiról Mindszentkállánál lehet leereszkedni. A parkolásra is kiválóan alkalmas kezdő útkanyarulattól mindez valójában egy kellemes erdei séta. Ismeretlensége okán turista pedig nem vetődik erre, így nyugalma kellően biztosított. Meghódításánál - szinte az első lépések után - nagyszerűbb kezdet nem is lehet: a távolabbi nyaralókkal teleszórt részei miatt az oda vezető kimélyített út két oldala mesterséges feltárásként szolgál. A megbontott talajszinteken rendre előbukkan az egykori tűzhányó-tevékenység tanújaként a bazaltláva, a hólyagos bazalt és a bazalttufa. Úton-útfélen pedig vulkáni bombák sokasága hever. A következő célpont, a Mátés-hegy lábához induló ösvény tetején pedig nyer értelmet az említett archaikus Balatonlátó-hegy elnevezés. De miért is? A terepbejárás erre is egyértelmű bizonyítékokkal szolgált: a Sátorma alacsonyabb térszintjéről még nem, de 355 csúcsához közel egy „betekintő ablakban” feltűnik a tó maga. Legmagasabb pontjára viszont egyetlen csapás sincs, a kihívásokat kedvelők kizárólag a sűrű gyep- és cserjeszinten áttörve közelíthetik meg. A Sátorma-hegy a Bakony-Balaton-felvidéki Vulkáni Területen (BBVT) lezajlott tűzhányótevékenység harmadik körében volt aktív. A K/Ar-módszerrel végzett radiometrikus kormeghatározás alapján 4,09 millió évesnek datálható. Működését egyszeri kitöréses, maar-típusú vulkáni tevékenység jellemezte. (További adatokért lásd: Kereszturi, G. (2011): The role of external environmental factors in changing eruption styles of monogenetic volcanoes in a Mio/Pleistocene continental volcanic field in western Hungary. Journal of Volcanology and Geothermal Research 201, 1-4, 227-240.)