Íróasztalomon két könyv fölé görnyedek. Az egyik egy klasszikus munka. Szerzője az osztrák csillagászati népszerűsítő, a bécsi Planetárium és Uránia csillagvizsgáló egykori vezetője, Hermann Mucke. 1976-os kiadású dedikált kötetében a Kr. e. 86 és Kr. u. 1950 között feltűnt üstökösök adatait közli (Helle Kometen von -86 bis +1950; Ephemeriden und Kurzbeschreibungen). Forrásértékű, pontos információkkal szolgál, alapmű. Ugyanakkor szöveges leírásai kevésbé élményszerűek - természetesen azért, mert az összeállítás célja nem ez volt. Ellenben, ha valaki pontosan erre a megközelítésre vágyik, akkor a jelen könyvismertető tárgya, a Jön az üstökös! című kötet ajánlható. Ennek szerzője Miholcsa Gyula, a természettudományos ismeretterjesztés területén is aktív erdélyi magyar szerkesztő-rendező-operatőr. A csillagászattörténeti alapvetésű összegző munka 2022-ben Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában, a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek 17. köteteként jelent meg. Kartonált kötésű, 176 oldalas. Szakmai korrektségére Szenkovits Ferenc matematikus-csillagász-egyetemi docens lektori munkája a garancia.
Most pedig lapozzunk bele a kötetbe - azaz Jö(jjö)n az üstökös! Előszava után a szerző az égitesttípus egykor vélt hatásait (előjel, végzet, rémület, riadalom) írja le röviden. Ezt követően már nagyobb részletességgel fejti ki feltűnésük ókori és középkori értelmezéseit. Ezután magukra az egyes történelmi kométákra tér rá. Egykori krónikákra, valamint azok feldolgozásaira alapozva kronológiai sorrendben halad. Oldalról oldalra tűnnek fel évszázadok, sőt évezredek fényes üstökösei, minden esetben külön kiemelve esetleges magyar vonatkozásukat. Leírásaiban ezek megjelenéséről, jellemzőiről, értelmezésükről, recepciójukról olvashatunk primer és szekunder forráselemzés alapján. A sor a C/-43 K1-től, azaz a „Caesar üstököstől” egészen a valaha volt legismertebb kométa, az 1/P Halley 1910-es visszatérésig tart. Függelékében az 1858-ig szabad szemmel látható üstökösök, valamint az üstököseredetű meteorrajok adatait, a kométákkal összefüggő világvége elméleteket, továbbá - népszerűsítő jelleggel - az égitestek modern tudományos értelmezését nyújtja. Zárásként román és angol nyelvű absztraktot közöl. A kötet gondosan válogatott, igen gazdag képanyagával válik teljessé.
A könyv bibliográfiai adatai: Miholcsa Gyula (2022): Jön az Üstökös! Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek 17, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 176, ISBN 978-606-739-224-1, DOI: 10.36241/ttf-17
Elérhető papír alapon a kiadónál és a könyvterjesztőknél; digitálisan az MTA Könyvtár és Információs Központ REAL-EOD oldalán: https://real-eod.mtak.hu/17655/
Most pedig lapozzunk bele a kötetbe - azaz Jö(jjö)n az üstökös! Előszava után a szerző az égitesttípus egykor vélt hatásait (előjel, végzet, rémület, riadalom) írja le röviden. Ezt követően már nagyobb részletességgel fejti ki feltűnésük ókori és középkori értelmezéseit. Ezután magukra az egyes történelmi kométákra tér rá. Egykori krónikákra, valamint azok feldolgozásaira alapozva kronológiai sorrendben halad. Oldalról oldalra tűnnek fel évszázadok, sőt évezredek fényes üstökösei, minden esetben külön kiemelve esetleges magyar vonatkozásukat. Leírásaiban ezek megjelenéséről, jellemzőiről, értelmezésükről, recepciójukról olvashatunk primer és szekunder forráselemzés alapján. A sor a C/-43 K1-től, azaz a „Caesar üstököstől” egészen a valaha volt legismertebb kométa, az 1/P Halley 1910-es visszatérésig tart. Függelékében az 1858-ig szabad szemmel látható üstökösök, valamint az üstököseredetű meteorrajok adatait, a kométákkal összefüggő világvége elméleteket, továbbá - népszerűsítő jelleggel - az égitestek modern tudományos értelmezését nyújtja. Zárásként román és angol nyelvű absztraktot közöl. A kötet gondosan válogatott, igen gazdag képanyagával válik teljessé.
A könyv bibliográfiai adatai: Miholcsa Gyula (2022): Jön az Üstökös! Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek 17, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 176, ISBN 978-606-739-224-1, DOI: 10.36241/ttf-17
Elérhető papír alapon a kiadónál és a könyvterjesztőknél; digitálisan az MTA Könyvtár és Információs Központ REAL-EOD oldalán: https://real-eod.mtak.hu/17655/