Környezet- és földtudományi kalandozások. 2018.09.09. Nógrád, Nógrádi-várhegy

Akár­csak az em­ber, a te­le­pü­lé­sek is születnek, majd el­pusz­tul­nak, és ha sor­suk kedvező­en ala­kul, fel­tá­mad­nak. Gon­dol­junk csak az osz­mán hódítás so­rán elnéptenedett, majd új­ra be­né­pe­sü­lő al­föl­di fal­vak sokaságára. Egyes te­le­pü­lé­sek fénye meg­ko­pik, ko­ráb­bi sú­lyuk­hoz ké­pest jelentéktelen­né vál­nak. Így járt a történelmi Ma­gyar­or­szág több vár­me­gyei szék­he­lye, egy­ko­ri is­pán­sá­gi-me­gyei központ­ból napjaink­ra cse­kély jelentő­sé­gű, bár történelmi szem­pont­ból fon­tos falucská­vá zsu­go­rod­ván: Zemp­lén, Bács vagy ép­pen Nóg­rád. 

Nóg­rád még da­col az idő­vel, büsz­ke vá­ra vé­dő kar­ként óv­ja a te­le­pü­lést. Im­má­ron több mint ezer esz­ten­de­je, hi­szen el­ső erődíté­se hon­fog­la­lás ko­ri. 1138-ban ki­rá­lyi ispán­sá­gi szék­hellyé vált, 1199-től a min­den­ko­ri vá­ci püspök bir­to­kol­ta. Ma is ál­ló, nagy alap­te­rü­le­tű, sza­bály­ta­lan alap­raj­zú kővá­ra a ta­tár­já­rást meg­előzően épült. 1450-ben a por­tyá­zó hu­szi­ták­kal szem­ben erő­sí­tet­ték meg, jelentős bő­ví­té­sé­re Mátyás ki­rály uralkodásának ide­jén, Bá­tho­ry Mik­lós püspök szol­gá­la­tá­nak időszakában került sor. A török idők­ben a fel­vi­dé­ki végvárrendszer ré­sze­ként katonai jelentőséggel bírt. A ha­di­sze­ren­cse rendszeres for­dul­tá­val hosszabb-rövidebb ide­ig a három rész­re sza­kadt ál­lam valamennyi or­szág­ré­szét szol­gál­ta, hiszen hol a Habsburg ural­ta, kvá­zi ­füg­get­len ki­rá­lyi Magyar­or­szág, hol a tö­rök hűbéres, de a magyar szel­le­mi­ség és kul­tú­ra megtartásában fon­tos szerepet ját­szó Erdélyi Fejedelem­ség, hol a ha­za egyharmadát sar­co­ló törökök csa­pa­tai birtokol­ták. Vál­to­zó urai ennek el­le­né­re rendsze­re­sen kar­ban­tar­tot­ták, több­ször bőví­tet­ték. Pusztu­lá­sa 1685-ben kö­vetkezett be, ami­kor - rom­ja­i­ban is lát­vá­nyos - tor­nyá­nak lőporrak­tá­ra egy villám­csa­pás kö­vet­kez­té­ben fel­rob­bant, majd a törökök lerombolták, és kivonultak fa­lai kö­zül. Ha­dá­sza­ti sze­re­pet ez­után már nem játszott.

Az "antropogén hatások" mellett a földtudományi vonatkozásokról is szót kell ejteni. A  Nógrádi-várhegy ún. vulkanikus dagadókúp. Azaz a mélyből felfelé igyekvő magma lávaként nem tört a felszínre, ellenben azt heggyé "pumpálta". Vagy inkább dómmá, hiszen geomorfológiaialag leginkább a holddómokkal rokonítható. Anyaga dácit-dácittufa.