Időről időre hírt adok a Hédervári emlékgyűjtemény bővüléséről. De ki is volt Hédervári Péter (1931-1984)? Nemcsak a 20. század második felének talán legjobb tollú természettudományos ismeretterjesztője, végzettsége szerint okleveles középiskolai földrajztanár, természettudományi doktor, amatőrcsillagász, de a fölrengéstan, a vulkanológia és a holdkutatás területén nemzetközileg jegyzett szakember.
Az elmúlt másfél évtizedben a Meteoron át a Természet Világáig cikkeztem vele kapcsolatosan; (Sragner Mártával közösen, Deák Gábor jóvoltából) egy életrajzi kötetet írtunk róla; a (Kiszel Vilmos segítségével, a Göncöl Alapítvánnyal karöltve) emléktáblát állítottunk tiszteletére; a Göncöl Ház geológiai tárlatán kiállítással emlékeztünk rá; az Albreo Amatőrcsillagász Klub tagságával leltároztuk csillagvizsgálójának megmaradt értékeit; több tudománytörténeti előadást is szenteltem személyének.
Mindeközben gyűjtöttem köteteit, újságcikkeit, személyes tárgyait, hagyatéki elemeit. Ezek mennyisége alapján (a családi archívum mellett) ez az ország legnagyobb Hédervári-gyűjteménye. Ha egy fizikailag önálló kiállítás megvalósulása igencsak bizonytalan is, megszületett a Hédervári emlékgyűjtemény. Azzal a céllal, hogy legyen egy helyen az, ami még felkutatható és begyűjthető, nem kizárva azért egy távoli jövőben létrejövő tárlatot, esetleg online múzeumot sem.
A gyűjtemény nemrég több - köztük egy igen komoly - tétellel bővült csilladájának egykori geodéta segítője, Busi György hagyatékéból, özvegyének jóvoltából. A kisebb, de fontos darabok között névjegykártyája; egy Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társasági előadására szóló 1983-as meghívó; továbbá négy holdas kötete közül a legritkább, a kultikus A Hold közelről szerepel 1978-ból.
Elsősorban azonban feleségéről elnevezett magáncsillagvizsgálójának, a Georgiana Obszervatóriumnak távcsőmonstruma! A 280/2800 teleszkóp kvázi-Cassegrain szerelésű. Adásvétel során került 1979-ben Héderváritól Busihoz, melynek részleteit a szintén megmaradt szerződés tartalmazza.
Ahogy korábban az Albireo Amatőrcsillagász Klub elnökeként Juhász Tibor, Murányi Lajos és Hadházi Csaba segítségével sikerült megvalósítani, hogy Szentmártoni Béla egyik műszere megújuljon, s újra az eget kémlelje a hajdúhadházi Herkules Obszervatóriumban, úgy ebben az esetben is az egyik reális alternatíva a távcső kihelyezése valamelyik bemutató csillagvizsgálóba. Ahol újra fény éri optikáját, és okulárjába belepillantva megláthatjuk azt, amit Hédervári a legjobban szeretett: a Hold krátereit.