Karácsonyi marsi meteorit mustra

A Föld északi féltekéjén tél van, bár felénk mostanság igen enyhe idő járja. A Marson, a Tharsis-régió kihunyt tűzhányóján, az Arsia Mons-on szintúgy. Az ottani hőmérséklet értékét ugyan nem tudom, ellenben pontos idejét mobilom alkalmazása megmutatja. Akárcsak az évszakot és a naptári adatokat. A marsi másodpercek pedig pörögnek, egészen kismértékű, de azért érzékelhető eltéréssel a földitől. Mindeközben saját planétánkon a vörös bolygóról álmodozom. Ha már soha nem juthatok közelébe, megnyugtató, hogy apró emlékmorzsái előttem csillognak marsi meteorit-fragmentek formájában.

Elsőként a klasszikus shergottit, a Tissint (Marokkó, 2011) került gyűjteményembe. Őrzök a legnagyobb tömegben földet ért Zagamiból (Nigéria, 1962) is. Ahogy nakhlit alcsoportbéli, vélhetően nem a Tharsis, hanem az Elysium vulkáni régiójából érkező NWA 10645-öt (Észak-Nyugat Afrika, 2016). Valamint az NWA 2737-es (Marokkó, 2000) chassignit egy darabkáját. A fotón a teljes paletta, mind a 10 marskőzet, éppen a USGS 3297. számú, a Tooting-krátert ábrázoló térképe előtt pózolva.

De lássuk a blogbejegyzést indukáló újdonságokat! A 2019-ben (valószínűleg) Mauritániában meglelt, 1918 g-os szaharai NWA 12564 shergottit darabkája a Lurdy-házi ÁsványBörzén Kereszty Zsolt jóvoltából került gyűjteményembe. Az unikális alcsoportot képviselő polimikt breccsa, az NWA 7034, azaz a magas víztartalmáról híres Black Beauty 2019-es, marokkói, klasszifikációra váró párjának fragmentjéhez Kormos Balázs révén jutottam hozzá mai vizitem során. A földi karácsonyra készülődve.