Budapesti, valamint szépszámú vidéki látogatója számára a János-hegy "meghódítása" nem a vadregényes túrák mintaképe. Sokkal inkább kötelező elem gyanánt, az idén fél évszázados Libegő, valamint a történelmi korszakoktól függetlenül népszerű Gyermek- (leánykori nevén Úttörő-) vasút végállomásaként-megállójaként került be a köztudatba. A hegyet megkoronázó (és nevében valóban egykori koronás főnk hitvesének látogatásait őrző) Erzsébet kilátó pedig pazar panorámájával hódit.
Említsünk meg néhány földtudományi vonatkozást is. A János-hegy a maga 529 méterével a Budai-hegység főváros területére eső legmagasabb pontja. A sasbérc fő tömbjét dolomit képezi, melyre dachsteini mészkő települ. A triász időszaki, 200 millió esztendős üledékes kőzetek az egykori trópusi Tethys-óceánban képződtek. Kőzetkibúvásai szerényen kandikálnak ki a kilátót körülölelő masszív támfal árnyékából. Természetességével a legszimpatikusabb momentumát jelentve a kirándulásnak.
