Mai ésszel felfoghatatlan az a népszerűség, ami az (elmúlt) századforduló íróegyéniségeit és regényhőseit övezte. Magyarázatként két tényezőt érdemes megemlíteni. Egyrészt műveik irodalmi értékük mellett olvasmányosak voltak. Másrészt az alkotások egyidejűleg jelentették koruk (akkor még nem létező) rádióadásait, mozifilmjeit, televíziós műsorait, internetes portáljait, közösségi oldalait. Sajnos hatásuk a 21. századra csökkent, jóval szűkebb olvasóközönség érdeklődik irántuk, nagyobb nyilvánosságot csak kínnal-keservvel leküzdött nyári iskolai kötelező olvasmányként kapnak. Mindez pedig jobban árt, mintsem használ a műnek, az olvasónak és az szerző emlékének. A klasszikus regények értékét tovább növeli, hogy írójuk gyakorta a természettudományokban igen jártas volt: asztronómiai, növény- és állattani, geográfiai és geológiai (tehát az irodalomtól távoli) vonatkozásokat a történetbe szőve, esetenként a művek gerincének adva. Leginkább Jókai Mórról (1825-1904) köztudott mindez. Számtalan szakcikk (szerzőjük legyen humán vagy természettudományos beállítottságú) foglalkozott az író (az átlagosnál is magasabb) természettudományos tudásával, ismereteivel, valamint műveiben történő említéseivel. A természettudományos kapcsolódás lehet az oka, hogy Jókairól 1979-ben merkúrkrátert (!), továbbá egy 2003-ban felfedezett kisbolygót nevezett el az erre hivatott szakmai szervezet, a Nemzetközi Csillagászati Unió. Az író természetismereti emlékeivel a fővárosi Sváb-hegyen, a védett történeti kert státuszú Jókai-kertben találkozhatunk (1121 Budapest, Költő u. 21.). A birtokot 1853-ban vásárolta meg, haláláig itt töltve nyarait. Ezt követően (második) felesége gondozta egy ideig, majd eladta. A háborús sérülésektől és elhanyagoltságtól szenvedő épületet utóbb lebontották. Helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának modern épülete áll. A természetvédelmi területként országos oltalmat élvező Jókai-kertben sétálva így is emlékek sokaságába botlik a látogató. Dacol az idővel az író egykori présháza: benne a Petőfi Irodalmi Múzeum működtet emlékszobát. Természettudományos-műszaki vonatkozású tárgyai közül láthatjuk Jókai látcsövét, ásványgyűjteményének néhány szép darabját és míves óraszerkezetét. A kert fái közül több már az írónak is árnyat adott, egykori rózsakertjét és szőlőtőkéit újratelepítették. Az oroszlános kőpadon maga is megpihent, az Anakreon címet viselő szoborkompozíció arcvonásait viseli.