2021. augusztus 25., szerda

A legkorábbi írások Hédervári Péter emlékgyűjteményében

Az elmúlt napokban egy antikváriumi beszerzéssel gyarapodott a Hédervári Péter emlékgyűjtemény. A Mi van a bolygók belsejében című 1963-as írás azért érdekes, mert Hédervári Péter (1931-1984) először publikált az Élet és Tudományban, egészen pontosan annak Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1964. évre elnevezésű évkönyvében. Az azóta legendává nemesült hetilapban a rákövetkező esztendőben mutatkozott be, majd 1968-1972 között geofizikai-csillagászati rovatvezetőjeként működött.

Ennek a bővülésnek kapcsán gondoltam, sorra veszem tudományos újságírói működésének legkorábbi emlékeit. Első újságcikke 1956. május 17-én a Pajtás című gyermekmagazinban látott napvilágot. Lássuk be, valahol el kellett kezdeni, de a Miért olyan fényes az "Esthajnal csillag"? című írásban még rejtve marad későbbi szakírói nagysága. Viszont tény, egyből a közepébe talált, hiszen már ez az első szárnypróbálgatása is planetológiai témájú volt. Ahogyan ezt, úgy az augusztus 9-én Az iránytű "titka", továbbá 23-án a Mars földközelségéről szóló Érdekes csillagászati esemény címmel megjelent további két Pajtás cikkét is elektronikus formában őrzi az emlékgyűjtemény. Ezek rendelkezésre bocsátásáért Keszthelyi Sándornak tartozom nagyon nagy köszönettel.

Mind a Sragner Mártával társszerzőként megjelent Az ismeretlen (?) Hédervári Péter, Vulkánoktól a csillagok világáig című kötetem, mind a szakbibliográfus-könyvtáros által főszerkesztőként jegyzett A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája is tartalmazza, hogy negyedik és ötödik írása 1956 októberében (a valamikori Természettudományi Közlöny, a mai Természet Világa, akkori nevén) a Természet és Társadalom hasábjain jött le. A Nap és a Hold gravitációs hatásáról és A földmágnesség változása vulkáni és szeizmikus aktivitás következtében című publikációkat rejtő lapszámok az azévi példányokkal egybekötött formában, a maguk fizikai valójában sorakoznak az emlékgyűjtemény polcán.

Végezetül említsük meg bibliográfiájának hatodik tételét, melyet szintén elektronikus formában őriz a gyűjtemény. Egy igazi klasszikus, s bár tudományos szempontból már túlhaladott, zsenialitását megvillantó írás. A Hold tágulásának morfológiai bizonyítékai 1957-ben a Geofizikai Közlemények 3-4. számának hasábjain jelent meg. Demonstrálja, hogy a kedvelt népszerűsítő író, földrajztanár, természettudományi doktor, amatőrcsillagász, a földrengéstan, a vulkanológia, a holdkutatás nemzetközileg jegyzett szakembere nemcsak írni tudott, de illusztrációinak minőségére is mindig adott.

(Fotó: Hédervári Péter újságíró-igazolványa (1980-as évek) © Hédervári Péter emlékgyűjtemény - Rezsabek Nándor ScienceBlog)